Kapcsolt vállalkozás értelmezése 2010-től

Európában kiemelt szerepet kap az a törekvés, hogy a tagállamok megakadályozzák az egymással összefonódott cégek között a nyereség átcsoportosítását, áramoltatását, és ennek alapján a befizetendő adó csökkentését. Ebből következik az egymás között alkalmazott áraik ellenőrzésének követelménye annak érdekében, hogy az megfeleljen a piaci áraknak, tehát attól ne térítsék el. Ennek megfelelően változik jövőre kapcsolt vállalkozások fogalma. Kovácsné Álmosdy Judit cikke az Adóparadicsom Magazin 2009/11. számában olvasható.
Hatályos definíció a társasági adóban

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ában meghatározott fogalomrendszer értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezései alapján - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására, db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.

2010-től a társasági adóban

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a társasági adó rendszerében módosította a 2009. évi LXXVII. törvény 28. §-a. Az új fogalom 2010. január 1-én lép hatályba, és a 2010-es adókötelezettség meghatározása során kell alkalmazni. A jövő évi szabály szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

Ez a szövegezés roppant nehézkes, nehezen értelmezhető. Ezt támasztja alá, hogy minden adózói kérdésben kizárólag konkrét ügyekre kérdeznek rá, mert véleményük szerint a törvényben megfogalmazott definíció egyszerűen értelmezhetetlen. Nem akarnak ráébredni a jogalkotók arra, hogy ha egy jogszabályhely értelmezhetetlen, akkor az alkalmazása során nagyon gyakran hibát vétünk. Ez kinek jó? Arról már nem is beszélek, hogy a különböző törvényekben nem azonos a kapcsolt vállalkozás fogalma.

Más jogszabály-más fogalom

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 17. pontja is meghatározza a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Ez 2009-ben még pontosan megegyezik a társasági adóban használt fogalommal, és jelenleg nyoma sem látszik annak, hogy ez 2010-től változna. Ugyanakkor jövőre a két fogalom eltér majd egymástól.

adózás rendje szempontjából azért rendelkeznek külön a kapcsolt vállalkozásról, mert bejelentési kötelezettség terheli az adózót a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személyről, amelynek nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül kell ún. változás-bejelentő nyomtatványon közölni az adóhatósággal. A bejelentés elmulasztása 500.000 forint mulasztási bírságot vonhat maga után.

másik eset, amikor használja a törvény a kapcsolt vállalkozás fogalmát, amikor egyetemleges felelősséget ír elő a közbeszerzési kifizetések kapcsán a köztartozásokért számukra. A számvitelben is más a fogalma a kapcsolt vállalkozásoknak.

Mit jelent a 2010-es változás a társasági adóban?

Ha összehasonlítjuk a cikk elején leírt két definíciót, akkor azt látjuk, hogy két ponton változott a kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adóban. Az egyik változás jövő évtől az, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és a külföldi telephelye is, mintha független vállalkozások lennének. Ezért az ő esetükben is vizsgálni kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazásának vizsgálatát az előírt feltételeknek megfelelően.

A másik változás az, hogy a közeli hozzátartozókat – ha két vagy több vállalkozásban külön-külön rendelkeznek többségi befolyással - ún. harmadik személynek kell tekinteni, és ezért a vállalkozások között értelmezhetővé válik a kapcsolt viszony.

Közeli hozzátartozók a Polgári Törvénykönyv szerint: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén: természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (Ptk. 685/B. § (1) bekezdés). A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással - ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy - a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (Ptk. 685/B. § 2. bekezdés).

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a felsorolt jogosultságok közvetett módon biztosítottak (például cégek során keresztül, melyek egymásnak tulajdonosai.) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Mikor alkalmazzuk a társasági adó rendszerében?

1. Ha az alkalmazott transzferár (kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár, ellenérték) eltér a szokásos piaci ártól, akkor az adóalapot módosítani kell a törvényben leírt eljárás szerint. A kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a társasági adóról szóló törvény 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő abban az esetben, ha az alkalmazott ár (transzferár) eltér a szokásos piaci ártól. A felek ebben az esetben is szabadon határozhatják meg a szerződés szerinti áraikat, csupán a társasági adó alapjának a módosítása szükséges. A 2009. október 16-án kihirdetett 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 2010. január 1-én lép majd hatályba. Alkalmazhatósága a 2010. adóévi kötelezettségekre terjed ki, ám szűk körben már alkalmazható lesz a 2009. év végén kötött ügyletekre is. A PM rendelet az OECD iránymutatása alapján konszolidálja a hazai transzferár-szabályozást, valamint összhangba hozza azt az Európai Unió transzferár-regulációra vonatkozó magatartási kódexével.

A kisvállalkozások továbbra is mentesülnek a transzferár dokumentációs kötelezettsége alól, mivel a korábbi, transzferár-dokumentációt szabályozó rendelet legtöbb elemét – többek között a kisvállalkozásokkal kapcsolatos részeket – az október 16-án elfogadott rendelet összeállításánál is megtartották.

A kapcsolt vállalkozások között létrejött kölcsönszerződés esetére is a 18. § előírásai vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kölcsönszerződésben meghatározott kamat kisebb a szokásos piaci kamatnál, úgy mindkét félnél adóalap korrekciót kell végrehajtani. A szokásos piaci kamat nem a jegybanki alapkamat. Ilyenkor az összehasonlító árak módszerét alkalmazva a kölcsönt felvevő adózó számlavezető bankja által a hitelként kihelyezett összeg kamatával kell számolni.

2. Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az adózás előtti eredményt módosítania kell - a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, - a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá - a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint - az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

3. Alultőkésítési szabálynak nevezzük a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) bekezdés „j” pontjában szereplő előírást, amely nem csak kapcsolt vállalkozásnál alkalmazandó. A Tao. tv adóalap növelést rendel a társaság tulajdonosa által a vállalkozás részére nyújtott kölcsön - ráfordításként elszámolt - kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségre jutó arányos rész után.

Példa a társasági adóban alkalmazott kapcsolt vállalkozásra

Unalmas Béla többségi befolyással rendelkezik a Komoly Kft-ben, melynek többi tulajdonosával nincs rokoni kapcsolatban. Unalmas Béláné a Vidám Betéti Társaságban rendelkezik többségi befolyással. A Bt. másik tulajdonosa a barátnője. Egy leírt példa esetében ezt a tulajdonosi részesedés százalékával szoktuk jellemezni, de ne feledjék, hogy lehet más értékű a szavazati jog, vagy a vezetők kinevezésének joga, a társasági szerződésben megfogalmazottak szerint.

Unalmas Bélának 51%-os üzletrésze van a Komoly Kft-ben. Unalmasné vagyoni betétjének részaránya 60% a Vidám Bt-ben. A férj és a feleség nem tulajdonos párja cégében. 2009-ben ebben az esetben nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról a Komoly Kft és a Vidám Bt relációjában. (Megjegyzem, ha bármilyen kicsi arányban tulajdonosok lennének a másik cégében, akkor már kapcsolt vállalkozásról beszélhetnénk a Kft és a Bt között, mert a házaspár szavazatai összeadódnak. Bejelenteni akkor kell, ha egymással üzleti kapcsolatba kerül a két cég.) 2010-ben a társasági adózás szempontjából akkor is kapcsolt vállalkozásról beszélünk a Komoly Kft és a Vidám Bt között, ha a példa alapadatai változatlanok, vagyis nincs részesedése a férjnek a felesége cégében, és a feleségnek sincs tulajdonrésze a férj cégében. Ennek oka, hogy a férj és a feleség ún. harmadik személynek minősül az új előírás szerint. „Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.” A bejelentési kötelezettség teljesítése az egymással létrejött üzleti kapcsolatot követő 15 napon belül esedékes.

Kapcsolt vállalkozás az evában

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Az evában tehát annak a kibocsátott számlának az általános forgalmi adóval növelt ellenértéke kétszeresen szerepel az adóalapban. Tekintettel arra, hogy a társasági adóban meghatározott fogalom 2010-től változott az ún. harmadik személy fogalmával, ezért nem kell a közeli hozzátartozóknak egymás cégében tulajdonrésszel rendelkezniük ahhoz, hogy cégük kapcsolt vállalkozásnak minősüljön, ha mindenki a saját cégében többségi befolyással rendelkezik. Elég hozzá a rokoni kapcsolat, mely üzleti viszony esetén adóalap-növeléshez vezet.

Visszatérve az előző példánkhoz, ha a Komoly Kft bevételt szerez a Vidám Bt-től, akkor annak kétszerese után kell majd a 30%-os egyszerűsített vállalkozói adót befizetni. Megfontolandó lehet az a tanács mindenki számára, hogy a közeli hozzátartozók, vagyis a többségi tulajdonnal rendelkező házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér ne létesítsenek egymással üzleti kapcsolatot.

Kovácsné Álmosdy Judit cikke teljes terjedelemben az Adóparadicsom Magazin 2009/11.számában olvasható, amely ingyenesen letölthető.



Forrás: Adóparadicsom Magazin 2009/11.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • kérdőjelek, válasz

    Egy egyszemélyes Kft-ben a tag és tulajdonos (ua. a személy) a társasági szerződésben foglaltak szerint megbizási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Ugyanakkor a társaság tevékenységi körének megfelelően pld. mérnöki, tervezői stb. feladatokat munkakört is ellát a cégben főállásban.
    Kérdésünk, hogy a kétféle tevékenységnek kétféle díjazást kell megállapítani, a biztosítási jogviszony is kétféle és melyik FEOR (1041 nyomtatvány), mindkét dijazás után u.azok a járulék fizetési kötelezettségek? 

     

  • hitel_mérleg

    Állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra - olvasható a 2014/8 Adó Kódexben.

  • toll

    A munkáltató a felmondását minden esetben köteles indokolni, akár határozatlan, akár határozott idejű jogviszony megszüntetésről van szó - olvasható az RSM DTM blogján.

  • munka, két monitor

    Elérhető az adóhatóság honlapján a számlázó programot bejelentő nyomtatvány tervezete.

  • nyíl

    A 3,9%-os magyar GDP-növekedést hozó idei II. negyedév nemcsak az elmúlt nyolc év legjobb eredménye, de megismétlődése sem várható a következő években - véli a GKI lapunkhoz eljuttatott prognózisában

Ajánló

  • A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, adózása, számviteli hatásai
  • 2014.11.24. hétfő - Art, Tao, Számvitel, ÁFA 2014.11.25. kedd - Tb, Járulékok, SZJA
  • Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
  • Az új kiadványban külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával
  • Fő adónemekben bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjármű- és reklámadó
  • Március 15-éig kell befizetni a helyi adók előlegét, illetve első részletét, május 31. pedig a helyi iparűzési adó bevallásának határideje. Letölthető táblázatunkból településenként, illetve fővárosi kerületenként megtudhatja, hogy az egyes önkormányzatok 2008-2014 között, milyen helyi adókat és milyen mértékben vetettek, illetve vetnek ki.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés