Kapcsolt vállalkozás értelmezése 2010-től

Európában kiemelt szerepet kap az a törekvés, hogy a tagállamok megakadályozzák az egymással összefonódott cégek között a nyereség átcsoportosítását, áramoltatását, és ennek alapján a befizetendő adó csökkentését. Ebből következik az egymás között alkalmazott áraik ellenőrzésének követelménye annak érdekében, hogy az megfeleljen a piaci áraknak, tehát attól ne térítsék el. Ennek megfelelően változik jövőre kapcsolt vállalkozások fogalma. Kovácsné Álmosdy Judit cikke az Adóparadicsom Magazin 2009/11. számában olvasható.
Hatályos definíció a társasági adóban

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ában meghatározott fogalomrendszer értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezései alapján - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására, db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.

2010-től a társasági adóban

A kapcsolt vállalkozás fogalmát a társasági adó rendszerében módosította a 2009. évi LXXVII. törvény 28. §-a. Az új fogalom 2010. január 1-én lép hatályba, és a 2010-es adókötelezettség meghatározása során kell alkalmazni. A jövő évi szabály szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

Ez a szövegezés roppant nehézkes, nehezen értelmezhető. Ezt támasztja alá, hogy minden adózói kérdésben kizárólag konkrét ügyekre kérdeznek rá, mert véleményük szerint a törvényben megfogalmazott definíció egyszerűen értelmezhetetlen. Nem akarnak ráébredni a jogalkotók arra, hogy ha egy jogszabályhely értelmezhetetlen, akkor az alkalmazása során nagyon gyakran hibát vétünk. Ez kinek jó? Arról már nem is beszélek, hogy a különböző törvényekben nem azonos a kapcsolt vállalkozás fogalma.

Más jogszabály-más fogalom

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 17. pontja is meghatározza a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Ez 2009-ben még pontosan megegyezik a társasági adóban használt fogalommal, és jelenleg nyoma sem látszik annak, hogy ez 2010-től változna. Ugyanakkor jövőre a két fogalom eltér majd egymástól.

adózás rendje szempontjából azért rendelkeznek külön a kapcsolt vállalkozásról, mert bejelentési kötelezettség terheli az adózót a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személyről, amelynek nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül kell ún. változás-bejelentő nyomtatványon közölni az adóhatósággal. A bejelentés elmulasztása 500.000 forint mulasztási bírságot vonhat maga után.

másik eset, amikor használja a törvény a kapcsolt vállalkozás fogalmát, amikor egyetemleges felelősséget ír elő a közbeszerzési kifizetések kapcsán a köztartozásokért számukra. A számvitelben is más a fogalma a kapcsolt vállalkozásoknak.

Mit jelent a 2010-es változás a társasági adóban?

Ha összehasonlítjuk a cikk elején leírt két definíciót, akkor azt látjuk, hogy két ponton változott a kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adóban. Az egyik változás jövő évtől az, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és a külföldi telephelye is, mintha független vállalkozások lennének. Ezért az ő esetükben is vizsgálni kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazásának vizsgálatát az előírt feltételeknek megfelelően.

A másik változás az, hogy a közeli hozzátartozókat – ha két vagy több vállalkozásban külön-külön rendelkeznek többségi befolyással - ún. harmadik személynek kell tekinteni, és ezért a vállalkozások között értelmezhetővé válik a kapcsolt viszony.

Közeli hozzátartozók a Polgári Törvénykönyv szerint: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén: természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (Ptk. 685/B. § (1) bekezdés). A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással - ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy - a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (Ptk. 685/B. § 2. bekezdés).

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a felsorolt jogosultságok közvetett módon biztosítottak (például cégek során keresztül, melyek egymásnak tulajdonosai.) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Mikor alkalmazzuk a társasági adó rendszerében?

1. Ha az alkalmazott transzferár (kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár, ellenérték) eltér a szokásos piaci ártól, akkor az adóalapot módosítani kell a törvényben leírt eljárás szerint. A kapcsolt vállalkozások üzleti kapcsolataira a társasági adóról szóló törvény 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő abban az esetben, ha az alkalmazott ár (transzferár) eltér a szokásos piaci ártól. A felek ebben az esetben is szabadon határozhatják meg a szerződés szerinti áraikat, csupán a társasági adó alapjának a módosítása szükséges. A 2009. október 16-án kihirdetett 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 2010. január 1-én lép majd hatályba. Alkalmazhatósága a 2010. adóévi kötelezettségekre terjed ki, ám szűk körben már alkalmazható lesz a 2009. év végén kötött ügyletekre is. A PM rendelet az OECD iránymutatása alapján konszolidálja a hazai transzferár-szabályozást, valamint összhangba hozza azt az Európai Unió transzferár-regulációra vonatkozó magatartási kódexével.

A kisvállalkozások továbbra is mentesülnek a transzferár dokumentációs kötelezettsége alól, mivel a korábbi, transzferár-dokumentációt szabályozó rendelet legtöbb elemét – többek között a kisvállalkozásokkal kapcsolatos részeket – az október 16-án elfogadott rendelet összeállításánál is megtartották.

A kapcsolt vállalkozások között létrejött kölcsönszerződés esetére is a 18. § előírásai vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kölcsönszerződésben meghatározott kamat kisebb a szokásos piaci kamatnál, úgy mindkét félnél adóalap korrekciót kell végrehajtani. A szokásos piaci kamat nem a jegybanki alapkamat. Ilyenkor az összehasonlító árak módszerét alkalmazva a kölcsönt felvevő adózó számlavezető bankja által a hitelként kihelyezett összeg kamatával kell számolni.

2. Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az adózás előtti eredményt módosítania kell - a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, - a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá - a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint - az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

3. Alultőkésítési szabálynak nevezzük a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) bekezdés „j” pontjában szereplő előírást, amely nem csak kapcsolt vállalkozásnál alkalmazandó. A Tao. tv adóalap növelést rendel a társaság tulajdonosa által a vállalkozás részére nyújtott kölcsön - ráfordításként elszámolt - kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségre jutó arányos rész után.

Példa a társasági adóban alkalmazott kapcsolt vállalkozásra

Unalmas Béla többségi befolyással rendelkezik a Komoly Kft-ben, melynek többi tulajdonosával nincs rokoni kapcsolatban. Unalmas Béláné a Vidám Betéti Társaságban rendelkezik többségi befolyással. A Bt. másik tulajdonosa a barátnője. Egy leírt példa esetében ezt a tulajdonosi részesedés százalékával szoktuk jellemezni, de ne feledjék, hogy lehet más értékű a szavazati jog, vagy a vezetők kinevezésének joga, a társasági szerződésben megfogalmazottak szerint.

Unalmas Bélának 51%-os üzletrésze van a Komoly Kft-ben. Unalmasné vagyoni betétjének részaránya 60% a Vidám Bt-ben. A férj és a feleség nem tulajdonos párja cégében. 2009-ben ebben az esetben nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról a Komoly Kft és a Vidám Bt relációjában. (Megjegyzem, ha bármilyen kicsi arányban tulajdonosok lennének a másik cégében, akkor már kapcsolt vállalkozásról beszélhetnénk a Kft és a Bt között, mert a házaspár szavazatai összeadódnak. Bejelenteni akkor kell, ha egymással üzleti kapcsolatba kerül a két cég.) 2010-ben a társasági adózás szempontjából akkor is kapcsolt vállalkozásról beszélünk a Komoly Kft és a Vidám Bt között, ha a példa alapadatai változatlanok, vagyis nincs részesedése a férjnek a felesége cégében, és a feleségnek sincs tulajdonrésze a férj cégében. Ennek oka, hogy a férj és a feleség ún. harmadik személynek minősül az új előírás szerint. „Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.” A bejelentési kötelezettség teljesítése az egymással létrejött üzleti kapcsolatot követő 15 napon belül esedékes.

Kapcsolt vállalkozás az evában

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Az evában tehát annak a kibocsátott számlának az általános forgalmi adóval növelt ellenértéke kétszeresen szerepel az adóalapban. Tekintettel arra, hogy a társasági adóban meghatározott fogalom 2010-től változott az ún. harmadik személy fogalmával, ezért nem kell a közeli hozzátartozóknak egymás cégében tulajdonrésszel rendelkezniük ahhoz, hogy cégük kapcsolt vállalkozásnak minősüljön, ha mindenki a saját cégében többségi befolyással rendelkezik. Elég hozzá a rokoni kapcsolat, mely üzleti viszony esetén adóalap-növeléshez vezet.

Visszatérve az előző példánkhoz, ha a Komoly Kft bevételt szerez a Vidám Bt-től, akkor annak kétszerese után kell majd a 30%-os egyszerűsített vállalkozói adót befizetni. Megfontolandó lehet az a tanács mindenki számára, hogy a közeli hozzátartozók, vagyis a többségi tulajdonnal rendelkező házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér ne létesítsenek egymással üzleti kapcsolatot.

Kovácsné Álmosdy Judit cikke teljes terjedelemben az Adóparadicsom Magazin 2009/11.számában olvasható, amely ingyenesen letölthető.



Forrás: Adóparadicsom Magazin 2009/11.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • ajandek_csomag

    Az áfaanalitika 1 milliós értékhatára adminisztrációs többletterhet jelent, ugyanakkor a kormány kíméli a kkv-szektort – írta az adócsomagról közleményében az RSM DTM.

  • pénz

    Az adó alapja a forgalmazói díj, mértéke 25 százalék – olvasható a frissen beterjesztett adótörvény-tervezetben. A csomag lehetővé teszi, hogy a 2014. január 1-jén ukrajnai leányvállalattal rendelkező, bankadó fizetésére kötelezett hitelintézet az ukrán cégében elszámolt értékvesztést levonja a bankadóból.

  • internet

    Kedd este már felső korlátot emlegetett a kormányzat a délután bejelentett, brutális mértékű internetadóval kapcsolatban. Az eredeti tervben 150 forintot kellene fizetni minden letöltött gigabájt után. Ha így maradna, egyes esetekben előfordulhat, hogy a szolgáltató fizet majd azért, hogy internetet biztosít - írja a Hvg.hu.

  • pálinka

    Meghátráltunk a szabad pálinkafőzésért folytatott szabadságharcban: jövőre 200-ról 50 literre csökken a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége; a jövedéki adó mértéke a normál adómértékének fele lesz az eddigi adómentesség után.

  • euro

    A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a hozzátartozói nyugdíjakról szóló általános bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami hozzátartozói nyugdíjbiztosításának bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Németország valamint Olaszország után most Romániával és Spanyolországgal.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó