Ilyen lesz 2010 – vagy mégsem?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kivitelre termelő ipar kissé magára talál, de az emberek az ideinél is rosszabbul fognak élni 2010-ben – derül ki a jövő évi makrogazdasági prognózisok összevetéséből. A kép egyértelműnek tűnik, bár az egy éve publikált 2009-es prognózisokat nézegetve szembetűnő, hogy senkinek nem volt fogalma arról, mekkorát üt Magyarországon a gazdasági válság.
Kettéválik a magyar gazdaság 2010-ben – derül ki a gazdaságpolitika formálói és a kutatóintézetek prognózisaiból. A világgazdaság élénkülésével, a válság lassú múlásával a leginkább kivitelre gyártó magyar ipar termékei iránti kereslet nő, és az idei készletfelélések és leépítések után némileg élénkülnek majd a beruházások is. Robbanásszerű fejlődésre azért ne gondoljunk: az ipar termelése 2-4 százalékkal nőhet az idei, csaknem 20 százalékos zuhanás után, a beruházások pedig 1-5 százalékkal bővülhetnek éves összevetésben.
Rosszabbul élünk
Ezzel szemben a lakosság azt fogja érzékelni, hogy az életszínvonal tovább csökken. Bár a bruttó átlagkeresetek árnyalatnyi 0,5-2,5 százalékos növekedése mellett a nettó keresetek ennél nagyobb mértékben emelkednek majd az szja változása (szuperbruttósítás, 5 millió forintos sávhatár) miatt. Ezt viszont részben elviszi az infláció, részben pedig a lakosság többletjövedelmét adósságtörlesztésre, megtakarításra fordítja fogyasztás helyett.
Mindez persze csak a dolgozókra igaz, akik 2010-ben egyre kevesebben lesznek: az összes prognózis egybehangzóan az állástalanok arányának 1 százalékpontos növekedésével számol, így a munkanélküliség 11 százalék fölé emelkedik. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a dolgozók többségét foglalkoztató kkv-szektor nem talál magára, és további elbocsátásokra kényszerül. Az elkölthető pénzmennyiség csökkenése nyomán a kutatóintézetek 0,5-3 százalékos magánfogyasztás-csökkenésre számítanak.
Inog a hiánycél
A jövendöléseket összevetve feltűnő, hogy a kormány makrogazdasági prognózisai a leginkább pesszimisták: a kabinet szerint a magyar GDP jövőre 1 százalékkal csökken, míg az árszínvonal 4,1 százalékkal emelkedik. A jegybank és a gazdaságkutatók ezzel szemben a GDP stagnálására és négy százalék alatti inflációra számítanak.
Szintén említésre érdemes, hogy a jövő évi büdzsé 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélját a kormányon kívül csak a leginkább derűlátó prognózisairól ismert GKI véli tarthatónak, bár ők is csak azzal a feltétellel, hogy ha a büdzséből nem kell konszolidálni a MÁV-ot és/vagy a BKV-t; ez esetben 5 százalékos deficitre számítanak. A várakozások mediánja 4 százalék fölött van, de valamennyi kutatóintézet megjegyzi: az új kormány akár teljesen fel is forgathatja a büdzsét.
Kritika és önkritika
Jövőre ki is jövünk a válságból, az alacsony infláció gyógyír lesz bajainkra, véget ért az egyre pesszimistább forgatókönyvet publikáló kutatók és elemzők sajátos versenye – írtuk egy évvel ezelőtti előretekintésünkben 2009-ről. A cikket újraolvasva nyugodtan kijelenthetjük: a gazdaságpolitika formálóinak, a kutatóintézeteknek és a piaci szereplőknek lövésük sem volt arról, mekkorát üt Magyarországon a gazdasági válság.
A válság valódi forgatókönyve mást tartogatott számunkra: a GDP idén nagyjából 6,5 százalékkal zuhan, a munkanélküliség a KSH adatai szerint 10,2 százalékosra nőtt, míg a magánfogyasztás több mint 7 százalékkal csökken. A kormányzati tulajdonú Ecostat látja a legsötétebben az idei évet: várakozásuk szerin idén több mint 10 százalékkal csökkent a belföldi kereslet, amire 1991 óta nem volt példa.
Az adatok fényében lapunk és a közgazdászszakma a tévedés jogát továbbra is fenntartja.
Forrás: FigyelőNet
