Kockázatos adózó vagyok?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden vállalkozónak, vállalkozásnak végig kell gondolnia, hogy kockázatos adózónak minősülhet-e, mert ez a minősítés rendkívül sok hátránnyal jár a számára és a létét is megkérdőjelezheti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 212.§-ában találjuk azokat az ismérveket, melyek alapján az adóhatóság kockázatos adózónak minősíthet egy vállalkozást.

Az adóhatóság negyedévente minősíti az adózókat és értesíti őket (elektronikus levélben), ha az előző negyedévi minősítésük megváltozott. 2016 első két negyedévében már megtörtént a minősítés. A második negyedévi minősítéstől az eBEV portálról is lekérdezhető a minősítés eredménye. A kizárólag elektronikus úton teljesíthető bevallások benyújtására egyébként nem kötelezett, illetve elektronikus hozzáféréssel (ügyfélkapuval) nem rendelkező adózók nem értesülnek a minősítés eredményéről automatikusan, legfeljebb, ha van hozzáféréssel rendelkező megbízottjuk.

Az adózók három csoportba kerülhetnek a minősítéssel:

1. megbízható adózó (lásd 6/A.§.)

2. kockázatos adózó (212.§.)

3. és a maradék adózó, aki nem felel meg az 1-2. pont feltételeinek.

Kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha

a) a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel,

b) a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel,

c) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel,

d) az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el.

A felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózó vagy áfa-regisztrált adóalany tartozhat ide, ha valamelyik eset igaz rá. Tehát ismerni kell azokat a feltételeket, melyek alapján az adózó ezekre a listákra kerülhet. (Lásd az Art. 55.§-át!) Az áfa-regisztrált adóalany az Art. 178. § 6a. pontjának fogalom-meghatározása szerint: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.

A kockázatos adózó egyik ismérve lehet például a nagy összegű adóhiány. Az adóhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, és ezt az adózó határidőre nem fizette be.

Aki ekkora összeggel elvétette a bevallást és nem fizette be a hiányt, azzal tényleg nem tudom, mit lehetne tenni. Mindenesetre üzleti kapcsolatot nem szabad vele létesíteni!

 

A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított 1 évig áll fenn, kivéve, ha közben az adóalany a tartozást rendezi.

A kockázatos adózóvá minősítés hátrányai:

– Az általa visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap, vagyis hosszabb, mint normál esetben.

– A kockázatos adózónál végzett ellenőrzés határideje – az általános szabályhoz képes – 60 nappal meghosszabbodik.

– A kockázatos adózót terhelő, a NAV által felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része, vagyis ötször annyit fizet, mint normál esetben.

– Szabályszegés esetén az állami adó- és vámhatóság a kockázatos adózónál az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, mint ahogy azt máskor megteheti. Ilyenkor a NAV által kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka, a legnagyobb bírság pedig annak 150%-a.

Mindezek megtalálhatók az adózás rendjéről szóló törvény 6/H.§-ában.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2016. január 01-jétől vezette be az adózói minősítés intézményét. Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A II. negyedévi minősítés során 420 kockázatos adózót talált az adóhatóság.

Minden vállalkozásnak kívánom, hogy kerülje el a kockázatos adózóvá minősítést, mert nem látszik az ilyen helyzetből történő kitörés lehetősége!

---