Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg a kisadózók tételes adója jól indult, a kisvállalati adót választók számával nem elégedett a kormány, ezért a friss salátatörvényben ezt az adózási formát igyekeznek vonzóbbá tenni. Az ellentmondásos szabályozás tisztázása még nem sikerült adósemleges módon. Pénzforgalmi áfázást is kevés cég választott: sokan kivárnak, számos kis céget nagy partnerei „tilthatnak el” a pénzforgalmi adózástól.
A kisadózók tételes adóját (kata) több, mint 50 ezren, a kisvállalati adót (kiva) 10 ezren, míg a pénzforgalmi áfaelszámolást is megközelítőleg 10 ezren választották. Míg korábban a tárca helyettes államtitkára arról beszélt, hogy 500 ezren válthatnak az új adózási formákra, addig most csak a katát választók számával elégedett a gazdasági tárca.
Kivárásra játszanak?
Az eddigi 50 ezer katára váltó vállalkozó egyáltalán nem mondható alacsony számnak – mondta Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője az Adó Online-nak. Mint kifejtette, ezt azoknak az egyszemélyes bt-knek és egyéni vállalkozóknak volt érdemes választaniuk, akiknek 2,5-3 millió forint fölött alakul az éves bevételük, nem magas az anyagköltségük, és a cégben lévő tartalékok miatt a váltás során sem keletkezik olyan kiadásuk, amely miatt nem érné meg az új adózási forma. Ezen kívül azoknak sem éri meg katázni, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár előtt állnak, mert akkor a katában csak havi 81 300 forint lesz az ellátások alapja, a korábbi magasabb szinttel szemben. Emellett a legtöbb esetben a már nyugdíjas vállalkozóknak sem éri meg a váltás.
Az adószakértő szerint ez az 50 ezres szám egy új adózási forma esetében igen szépnek tekinthető. Szerinte a korábban beharangozott 500 ezres szám az azon vállalkozók/vállalkozások száma lehet, akik elméletben választhatják az új adózási formákat, de az már egészen más kérdés, hogy ezek közül kiknek érheti meg a váltás.
Vámosi úgy véli, a kiva esetében sokan vélhetően a kivárásra is játszanak, és megnézik, hogy akik ezt választották, milyen tapasztalatokról számolnak be. Sok múlik ez esetben a bizalmon is, azaz többen megvárják, hogy az adószabályokat hogyan módosítják majd. Történt már olyan ugyanis, ahogy azt az eva esetében sokan megtapasztalhatták, hogy az adónem hatálya alá beterelt vállalkozások később, a törvények módosításával rosszabbul jártak. Ebből a szempontból nyáron érdemes figyelni a minisztériumra, amikor az előzetes adatok alapján készülhet a törvény korrekciója.
Év közben is lehet majd választani
Addig is az első törvénymódosítást még nemzetgazdasági miniszterként be is nyújtotta Matolycsy György egy salátatörvény részeként. Ahogy azt a jegybank alelnöki székébe ülő Balog Ádám még adóügyi helyettes államtitkárként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adóügyi fórumán jelezte, a kivába átjelentkezettek száma alulmúlta a várakozásaikat, ezért kisebb változtatásokat javasolnak a parlamentnek.
A nemzetgazdasági tárca könyvelők és pénzügyi vezetők megkérdezésével végzett felmérése szerint valóban sokan kivárnak, mert rövid volt számukra a mérlegelési idő. Ezen kívül a megkérdezettek a tárgyi eszköz eladásával kapcsolatban is fogalmaztak meg félelmet, csakúgy, mint a célzott kedvezmények szociális hozzájárulási adóban (szocho) való érvényesítése kapcsán.
Ha az Országgyűlés elfogadja a salátatörvényt, a jövőben év közben is választható lesz a kiva, emellett a 25 év alatti, 55 év feletti és szakképzetlen munkavállalók után is érvényesíthető lesz a szocho-kedvezmény. Emellett a korábbi beruházások értékesítése esetén felmerülő problémákra is megoldást hoz a kormány által elfogadott módosítás, és nem fognak rosszabbul járni azok a kivázók sem, akik magasabb készletállománnyal dolgoznak. A katában mindössze annyi változtatást kezdeményeztek, hogy azt a javaslat szerint biztosítási ügynökök is választhatják majd.
A két új adózási forma mellett ugyancsak idén vezették be a pénzforgalmi áfaelszámolást lehetővé tevő intézkedést. Az Adó Online kérdésére az NGM közölte, hogy a pénzforgalmi elszámolást összesen 9 461 adóalany választotta. Mindemellett jelezték, hogy a potenciális érintettek számáról (vagyis azoknak az adóalanyoknak a számáról, akik/amelyek számára megnyílhatott az új elszámolási mód választásának lehetősége) pontos adattal nem rendelkeznek, de minden bizonnyal meghaladja a pénzforgalmi áfa elszámolást eddig választók számát. Szerintük ez egyrészt egy új adózási intézkedés esetében természetes, tekintettel arra, hogy sokan a bevezetés évében még csak ismerkednek a lehetőségekkel és azokkal esetleg csak a későbbiekben fognak élni. Másrészt a választást egyéb szempontok is befolyásolják: az adóalanyoknak saját és partnereik fizetési szokásait is figyelembe véve fel kell mérni, hogyan hatna az új áfa elszámolás a likviditási helyzetükre.
Mozgó hajóra nem szívesen ugranak fel
A módosítások közül a kiva év közbeni választhatósága biztosan vonzó lehet, mert a január 15-i határidő, és az utolsó módosítások miatt sokan nem akarták sebtében meghozni a döntést, most pedig több mérlegelési lehetőségük van. „Mozgó hajóra nem szívesen ugranak fel, nehogy a vízbe essenek.” – mondta az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője.
A pénzforgalmi áfaelszámolás sok esetben egy kisvállalkozásnak a túlélését is szolgálhatja, hiszen a hosszú fizetési határidők miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet amiatt, hogy erre az időre neki kell finanszíroznia a forgalmi adót. Egy nagyobb cég beszállítójaként azonban kérdéses, hogy a nagyvállalat hogyan fogadja az új elszámolást. A nagy cég ugyanis ebben az esetben hátrányba kerül. Egyrészt a nyilvántartási rendszerét át kell alakítani úgy, hogy az megfeleljen a pénzforgalmi szemléletnek, másrészt nem élvezheti tovább azt a helyzetet, hogy az áfát már a számlázáskor visszaigényelhette, míg azt kifizetni csak a teljesítéskor kellett, ameddig akár 60 nap is eltelhetett.
Miután egy-egy nagyobb cég így előnytelen helyzetbe került, elképzelhető, hogy pozícióját enyhítendő kedvezményre kényszeríti kisebb partnerét. A szerződések újratárgyalásakor már akár kizáró feltételként is megszabhatja a pénzforgalmi áfaelszámolást – mondta Hegedüs Sándor.
Változik a tárgyi eszköz leírása
Az NGM törvénymódosításának egyik célja, hogy a cégek által jelzett gondokat orvosolja. Ilyen például a tárgyi eszközök leírásának problémája. Hegedüs Sándor lapunknak kifejtette, ha valaki még a kiva előtt, 2012 év végén vásárolt valamilyen tárgyi eszközt, mondjuk, számítógépet, akkor a gépek után értékcsökkentést számíthatott el a társasági adó alanyaként. Számítógép esetén ez 33 százalékos leírási kulcsot jelent. Persze a rövid idő alatt ennek csak a töredékét lehetett érvényesíteni.
Amint azonban valaki belépet a kiva hatálya alá, akkor a még kiva-alanyisága előtt vásárolt eszközöket csak 10 évre elosztva számolhatta el a kiva adóalapjával szemben. Még abban az esetben is, ha mindeközben az eszközt selejtezi vagy eladja. Így tehát igen lassú lett volna bizonyos tárgyi eszközök leírása. Az új tervezet szerint azonban ha egy eszköz kikerül a tulajdonunkból, akkor – a társasági adóhoz hasonlóan – az adóalap-csökkenést egy összegben figyelembe vehetik a kiva jogalanyai is.
| Rodin adózási konferenciák |
|---|
Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat. |
Az árukészlet kezelése nem adósemleges
A kiva szabályozása mindemellett készletezési kérdésekben is gondokat vetett fel, amelyet a törvénymódosítás szintén igyekszik megoldani. Az adószakértő a problémát egy példával igyekezett megvilágítani. Tegyük fel, hogy az árukészletünket, 100 darab számítógépet egyenként 100 ezer forintos áron 2012. december 31-én vettük meg. Abban az évben már nem sikerült eladni ebből egyet sem, így az egész készlet átkerül a 2013-as évre.
Az idei évben, ha kivára váltottunk volna, akkor ezt a 100 gépet az első két hónapban eladva 10 millió forinttal növekedett volna bevételünk, a pénzügyi eszközünk, amely a kiva alapját képezi. Ha pedig azzal a feltételezéssel élünk, hogy korábban már kifizettük a számítógépek árát, akkor 2013-ban adóalap-csökkentő tételem (pénzeszköz csökkenés) a kiva rendszerében nincs, csak bevétel, amely így komoly érvágást jelent. Ha ugyanis maradtunk volna a társasági adó hatálya alatt, akkor csak az árrés után kellett volna adóznunk. Ez ebben az iparágban nem is olyan nagy, mondjuk 5-10 százalék. A kiva szerint viszont hatalmas adófizetési kötelezettség keletkezett.
Ha ennél a példánál maradunk, akkor az is kérdés, hogy a tavaly beszerzett gépeket még tavaly kifizettük-e, mert az is lehetséges, hogy a szállítóval az idei év január 5-ei fizetési határidőben állapodtunk meg, és így nincs nagy gond.
Az adószakértő úgy véli, hogy a most előkészített törvénymódosítás ezt a gondot nem megfelelően kezeli. Az új szabályozás ugyanis azt vizsgálja majd, hogy a készlet értéke mennyi volt december 31-én – ha a példa szerinti évváltást vizsgáljuk, – illetve mennyi 2013. december 31-én. Ha a készlet értéke csökken, akkor adóalap-csökkentő tételt lehet elszámolni, azaz a különbözettel lehet az adóalapot korrigálni. Ez a módosítás csak egyes speciális eseteket kezel, de továbbra is számos olyan helyzet lehet, amikor nem éri meg az áttérés.
Ezzel a jogszabály-módosítással az lehet a gond, hogy valójában a két vonalat nem vizsgálja együtt: nem számít, hogy a 2012. december 31-ei készletet mikor fizettük ki. Ez a módszer sem lesz adósemleges, hiszen akár további „tervezésekre” ad lehetőséget. Hiszen mondhatjuk azt, hogy 2012-ben semmit nem fizettünk ki, csak 2013-ban, így az egész készlet értéke adóalap-csökkentésként jelenik meg a kiva időszak alatt, ha eladjuk. De ha eközben a készlet lecsökken az első év végére a felére, akkor az még egy plusz adóalap-csökkentést tesz lehetővé függetlenül a kifizetettségtől.
Ha viszont fordított esetben a teljes készletet kifizettük 2012-ben, és 2013-ban csökken ugyan a készletem, de nem fogy el teljesen, akkor még rosszabbul is járhatok, hiszen így csak a készlet különbözetre nyerjük meg azt az összeget, noha ennél többre lenne szükség, hiszen nem csak annyit fizettünk ki, amennyivel csökkent a készletünk, hanem az egész készletet kifizettük.
A társasági adóban ha egy készletet megvásároltunk, akkor egészen addig, amíg el nem adjuk, sem a költséget sem a bevételt nem kell kezelni. A kivánál azonban a kettő elválik egymástól, és a pénzforgalmi rendszer lép életbe. Ha már kifizettük a készletet, akkor adóalapcsökkentésnél figyelembe vehetjük, és ha majd egyszer eladjuk, akkor bevételként is figyelembe vehetjük. Ennek az eltéréseit igyekezték itt kezelni, de a szakértő szerint továbbra is maradtak nyitott pontok.
| A törvényjavaslat kivát érintő részei
„Tekintettel arra, hogy a számított nyilvántartási érték fogalma nemcsak tárgyi eszköz vagy immateriális jószág, hanem beruházás esetében is értelmezhető, függetlenül attól, hogy beruházásra tekintettel csak terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása számolható el, indokolttá vált a rendelkezés kiegészítése. A módosítás egyértelművé teszi a jogszabály értelmezését. A ki vállalati adóalanyiság időszaka előtt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítésekor, valamint a számított nyilvántartási értékkel egy összegű csökkentést biztosít a szabályozás. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóalap csökkenthető legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság első adóévének zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét.” |
