Mikor adómentes a borravaló?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják a munkavállalók között, akkor biztosan nem adómentes, s még számos más esetben sem – áttekintjük a szabályozást.

Először is különböztessük meg a borravalót a felszolgálási díjtól! Ez nem olyan könnyű, mint gondolnánk, mert mindkettő a felszolgáló munkájához kapcsolódik. A borravaló jellemzői:

  • nem vonatkozik rá rendelet, így nem lehet „bevezetni”, tehát a nyújtása teljesen önkéntes,

  • a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közötti közvetlen kapcsolatból következhet,

  • több szakmára jellemző, nemcsak a vendéglátóiparra,

  • a borravaló összege nem szerepel a nyugtán vagy a számlán,

  • főszabály szerint a cég bevételének nem része, de majd később meglátjuk, hogy lehetnek kivételek is,

  • klasszikusan a vendég elégedettségének megnyilvánulása, bár manapság úgy tűnik, hogy szinte elvárják a felszolgálók.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete rendelkezik a magánszemély adómentes bevételeiről. A 4. pontjában felsorolják az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes jövedelmeket. Ezen belül szerepel a 4.21. pontban, hogy adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

Tehát, ha a pincér közvetlenül kap borravalót a vendégtől és az az övé, vagyis elteszi, akkor nem kell az összeg után személyi jövedelemadót fizetnie.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26.§. (7) bekezdése értelmében, a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. Ezt az előírást érdekességként kezelhetjük, mert a dolgozó saját maga dönthet a 15% nyugdíjjárulék fizetéséről. Ha fizeti, akkor beleszámít a borravaló a nyugdíjának alapjába, ha viszont úgy dönt, hogy nem fizet járulékot, akkor nem.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 7. pontja sorolja fel azokat a jövedelmeket, melyek „egyéb indokkal” adómentesek. A 7.2. pont szerint a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték adómentes. De nem alkalmazható az adómentesség, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).

Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség, kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják. Tehát mikor nem alkalmazható az adómentesség? Mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha

  • a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül (például, ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért) az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.

  • megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozó esetén a borravaló a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, melynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.

  • Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt az egyéni vállalkozó bevételeként kell számbavenni.

Amennyiben a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják annak érdekében, hogy a szakács, a pultos és a kézilány is többletjövedelemhez jusson belőle, akkor a borravalót munkabérként kell kezelni.

 

De hogyan kezelik a borravalót?

A borravaló kezeléséről a foglalkoztatónak a foglalkoztatottakkal előzetesen meg kell állapodnia.Alapvetően három lehetőség adott, és mindhárom szabályos:

  1. A felszolgálók azonnal elteszik az általuk kapott borravalót.

  2. Elkülönítve – például egy borravalós dobozkában – gyűjtik, és később kerül szétosztásra egy előre megállapodott rendszer szerint.

  3. Vagy bekerül az online pénztárgép kasszájába. Ehhez feltétlenül szükséges a pénztárbizonylat kiállítása! (Tanulmányozzák a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 4. számú melléklet 6.5. Pénzmozgás bizonylat, sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló!) Ezzel egyenértékű az az eset, amikor a vendég a bankkártyájáról ad borravalót.

Látható, hogy csak az első eset adómentes.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • diákmunka

    Napjainkban vita bontakozott ki arról, bevezessék-e kötelező jelleggel a szervízdíjat a vendéglátóiparban. Természetszerűnek látszik, hogy a vendégek nagy része nem ért egyet vele, de nincs egyetértés a vendéglátóipar nagy szakmai szervezetei között sem a kötelező szervízdíj bevezetéséről.  

  • forint_pénz

    A borravaló adózása nem egységes. Fő szabály szerint adóköteles jövedelemről van szó.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.