Nehéz ügy a húsáfa csökkentése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hús áfájának 10 százalék alá csökkentése vagy azt jelenti, hogy 5 százalékos lesz a termék forgalmi adója és a büdzsé elkönyveli a mintegy 60 milliárdos  bevételkiesést, vagy a jelenlegi kulcsok rendszerét kell átszabni, amely komoly feszültségekkel járhat. A kivérzett, feketegazdaságtól sújtott ágazatnak beavatkozásra van szüksége.


Január 1-től a hús – ami főként a baromfi és sertéshúst érinti – áfája 10 százalék alá csökkenhet a mostani 27 helyett – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. Ezzel kapcsolatosan az érintett tárcák jelenleg hatástanulmányokat végeznek. Bár az kérdéses, hogy a döntés a hús végfogyasztói árát valóban csökkentené-e, az biztos, hogy a húsipari cégeknek jelentős enyhülést hozna.

A feketegazdaság mindent visz

„A legális magyar húsipar a hatalmasra duzzadó feketegazdaság mellett ma már nem tud labdába rúgni” – panaszkodott az az Adó Online-nak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Szerinte ugyanis az nemzetközi szinten rekordmértékű, 27 százalékos magyar forgalmi adó behozhatatlan versenyhátrányt okoz a tiszta vállalkozásoknak az áfacsalókkal szemben. Miközben a húsos cégek költségei folyamatosan nőnek, ezt az áraikban nem tudták érvényre juttatni, így létfontosságú lenne, ha a kormány teljesítené a kérésüket, és az alapvető élelmiszerek áfáját 10 százalék alá csökkentenék.

Jelenleg a húsiparban akkora az feketegazdaság mértéke, hogy aki nem csal adót, az kiszorul, és vegetálásra van ítélve – állítja Vékási Tamás, az Ernst&Young adószakértője, aki a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű összefogás számára készített tanulmányt.

A magas hazai áfa egyrészt a nemzetközi piacon okoz versenyhátrányt, amelynek hatására az import egyre erősebb lesz, amely során a hazai élelmiszeripari cégek, és a hozzájuk kapcsolódó agrárvállalatok tönkremennek, vagy leépítésre kényszerülnek, így végül az importtal gyakorlatilag munkahelyeket exportálunk, és ezzel együtt az ebből származó szja-tól, társasági adótól, iparűzési adótól, és tb-járuléktól is elesik Magyarország.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Emellett a 27 százalékos áfakulcs az adócsalók számára is akkora nyereséggel kecsegtet, amiért érdemes nagyban játszani. A szakértők szerint az agrárszektorban már ipari méreteket öltött az áfacsalás, amely során az áru akár nem is mozog, de papíron akár többször is megjárja a tagállamokat, aminek során lenyúlják az áfát. Ennek kivédésére a szemes takarmány esetében már sikeresen alkalmazták a fordított áfa intézményét, de az unió a sertéságazat számára nem engedélyezte, mert olyan termékek esetében az európai szabályozás nem járul hozzá a fordított áfa bevezetéséhez, amely a végfogyasztóhoz is eljuthat.

Fordított áfa híján tehát az igazán hatékony megoldást forgalmi adó csökkentésében látja az Ernst&Young adószakértője. Az áfacsalásokra épülő élelmiszeripari csalók vállalkozásainak is van költsége, és 10 százalék alatti adókulcs esetén már nem érné meg fenntartani a bűnözésre épülő infrastruktúrát.

Az persze kérdéses, hogy milyen kulccsal lehetne leghatékonyabban elérni a célokat. Jelenleg a forgalmi adóra vonatkozó európai direktíva három adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a tagországok számára. Nálunk 27 százalékos általános érvényű és két kedvezményes: 18, valamint 5 százalékos adókulcs van érvényben. A kérdés így már csak az, hogy amennyiben valóban megvalósulna a Lázár János által bejelentett terv, és 10 százalék alatti áfát vezetnek be a hústermékekre, akkor a kulcsokon is változtatnak, vagy a jelenlegi rendszerben sorolják be az 5 százalékos kulcs alá az adott élelmiszereket.

Melyik kulcsot választanák?

Az Ernst&Young tanulmánya szerint ha az 5 százalékos áfát választaná a kormány, akkor érhetné el a legnagyobb tisztulást az ágazatban. Ezt a jelentős adócsökkentést a kivérzett legális vállalkozások nem is nyelnék le teljes egészében, hogy enyhítsék az eddig elszenvedett kárukat, de a végfogyasztói ár is csökkenne, ami által az export és a forgalom is megnőne. Ezzel szemben az állam viszont jelentős, több mint 60 milliárd forintos adóbevétel-kiesést szenvedne el.

Vékási Tamás számításai szerint 9 és 10 százalékos adószint között lehet az a billenőpont, ahol a fehéredés okozta adó és járulékbevétel, valamint a legális forgalom megnövekedése ellensúlyozni tudja a kulcs leszállításából adódó költségvetési kiesést.

Ha tehát a kormány valóban 10 százalék alá csökkentené a hústermékek áfáját, és mégsem akar jelentős bevételkiesést elkönyvelni, akkor a kedvezményes adókulcsokon kell változtatnia. Ha az öt százalékos adókulcsot növelné például 9 százalékra, azzal jelentős szociális feszültséget kellene vállalnia, mert ezzel a távhő és a gyógyszerek ára emelkedne. Ha viszont a 18 százalékos kulcsot szállítaná le, akkor az ide sorolt turisztikai bevételek csökkennének, vagy sorolódnának át a 27 százalékos kulcshoz, amely ismét gondokat okozhat.

Ha a kormány a kulcsok okozta dilemmát megoldja, még akkor sem számíthat olyan látványos sikerekre, mint a más területen bevezetett fordított áfa esetében, hiszen itt a tisztulás csak lassan következne be, hiszen az áfacsalást nagyban űző vállalkozások jelentős tartalékokkal rendelkeznek, így azok kiürülése és az adóbevételek ütemezése miatt csak féléves-éves távlatban egyenlítődne ki az kisebb áfakulcs okozta kiesés. Költségvetési szempontból tehát merész lépés lenne a döntés, amit akkor lenne érdemes meghozni, amikor látni hozzá tartalékot is a büdzsében. A vidéki agrárvállalkozók katasztrofális helyzete azonban folyamatosan emlékezteti a politikai döntéshozókat arra, hogy egyre sürgetőbb valamilyen megoldást találni.

A nagy cégek már elestek

Legutóbb a Coface hitelbiztosító festett sötét képet júliusi elemzésében a sertéságazat válságáról, amit vészcsengőszerűen jelez, hogy az elmúlt egy évben három nagy tradicionális hazai húsipari szereplő (a kapuvári húsüzem, a Gyulai Húskombinát és a Pápai Hús 1913) is csőd-, illetve felszámolási eljárás alá került. A transzparensen működő nagy húsipari cégek évek óta jelentős veszteségeket termelnek, mérleg szerinti veszteségük 2011-ről 2012-re csaknem duplájára nőtt, így meghaladta a 12 milliárd forintot. A sertéságazatot a kormány látható módon kiemelten kezeli, de az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garantálja a sikert – állítja az elemzés. Az viszont kétségtelen – jegyzik meg a szakértők -, hogy a kormányzati források szükségesek, mert a sertéságazat, tágabban véve pedig az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd. A Coface szakértői szerint a csalás „melegágyának” számító 27 százalékos áfakulcs csak egy a sok probléma közül, sok cégnél gondot okoz a hatékonyság hiánya is. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt korszerűtlenné váltak, ami újabb versenyhátrányt eredményezett számukra. Ráadásul az összefogás és a megfelelő érdekérvényesítés sem sorolható a szektor erényei közé.

A vidékfejlesztési tárca által kidolgozott sertésstratégia szerint hét év alatt a jelenlegi 3 millió alatti sertésszámot 6 millióra kellene növelni. A jövőben több százmilliárd forintos forrással számol a stratégia, amely az idén 2,6 milliárd forintos keretet biztosít a támogatásokra.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.