Országonkénti jelentés – új fejlemények

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2018-tól már Magyarországon is háromszintű transzferár-nyilvántartás lesz használatban. Az első és második pillérre vonatkozó hazai szabályok nemrégiben jelentek meg, a harmadik pillér, az országonkénti jelentés terén pedig az értékhatár változására lehet számítani. Utóbbi jelentés adatlapja a napokban vált elérhetővé - írja az RSM blogja.

Már megjelent a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről rendelkező NGM-rendelet tervezete, amely a nyilvántartás első és második pillérére: a transzferár fődokumentumára és a helyi dokumentumra vonatkozó szabályozását tartalmazza. 

A transzferár-nyilvántartás harmadik lába az országonkénti jelentés (CbC Report),jelenleg a csoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevételt realizáló multinacionális nagyvállalatokat érinti. Nem árt tudni azonban, hogy az országonkénti jelentési kötelezettségre vonatkozó összeghatár jelentős (40 millió euróra) történő mérséklését tervezik, így nem kizárt, hogy hamarosan az országonkénti jelentéssel kapcsolatos tudnivalók a jelenleginél jóval szélesebb körben tarthatnak majd számot érdeklődésre. 

Transzferár iránytű

A könyv segítségével megismerheti a kapcsolt vállalkozásokat érintő adózási feladatokat és teendőket, emellett gyakorlati útmutatást kap a jogszabályi előírások betartásához. A könyvhöz kapcsolódó munkafüzet számos példát és több mint 30 gyakorlati feladatot tartalmaz.

Megrendelés >>

 

Éles az országonkénti jelentés adatlapja

Mivel az országonkénti jelentésre vonatkozó rendelkezések is viszonylag új keletűek (2017. május 31-i hatállyal kerültek bevezetésre az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezeteként),az új szabályokból fakadó kötelezettségeket, illetve azok teljesítésének módját célszerű áttekinteni. 

1.2017. december 31-ig CBC-jelentésre kötelezettek

Ennek apropóját az adja, hogy megjelent a NAV honlapján az a nyomtatvány (16CBC),amelyen azok a magyar vállalkozások teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket, amelyek országonkénti jelentés benyújtására kötelesek. Ezek a cégek vagy egy multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülnek, vagy a végső anyavállalatuk kijelölte a céget az országonkénti jelentés benyújtására a csoport nevében. A jelentés elkészítésének és benyújtásának határideje esetükben 2017. december 31. naptári évvel megegyező adatszolgáltatási pénzügyi év, illetve valamely ezt követő időpont naptári évtől eltérő üzleti év esetén. 

2.2018. december 31-ig CBC jelentésre kötelezettek

Azok a magyar csoporttagok, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba, és ezen a formanyomtatványon nem kerültek nevesítésre, mégis jelentést kell benyújtaniuk: 

  • mert a végső anyavállalatnak nincs CBC-jelentési kötelezettsége, 
  • vagy hiába nyújtja be a saját országában a jelentést, az nem jut el a magyar adóhatósághoz hatályos információcsere egyezmény hiányában, 
  • vagy rendszerhiba esete forog fenn (valamilyen okból a jelentések továbbítása tartósan akadályba ütközik), és nincs olyan csoporttag, amely a végső anyavállalat helyett jelentene.  

Számukra az első adatszolgáltatási pénzügyi év a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi év, így a jelentést is csak 2018. december 31-ig (eltérő üzleti éves végső anyavállalat esetén – ahhoz igazodva – csak 2018. december 31-ét követően) kell majd benyújtaniuk. 

A CBC adatszolgáltatásra kötelezett cégcsoport tagjainak is van bejelentési kötelezettsége

Az adatszolgáltatás mellett a CBC-jelentésre kötelezett vállalatcsoportok tagjainak bejelentési kötelezettsége is van. Ez vonatkozik mind az országonkénti jelentés benyújtására köteles tagokra, mind pedig azon csoporttagokra, amelyek helyett másik csoportbeli vállalkozás fogja majd az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. 

Első ízben ennek határideje pedig a következők szerint alakul: megnézzük, mi a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének az utolsó napja, ezen belül is az, amelyik 2016. január 1-jén, vagy azt követően kezdődik. Bár a vállalatcsoportok törekednek arra, hogy egységes üzleti éve legyen minden tagnak, ez azonban nem minden esetben teljesül maradéktalanul.

Például egy új cég alapításánál az elmulasztott üzleti év jelölése azt eredményezheti, hogy bár a magyar csoporttag naptári éves, a csoport adatszolgáltatási pénzügyi éve nem lesz az. Ha megvan a szükséges, ellenőrzött információ a csoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáról, akkor már könnyen meg tudjuk állapítani, a magyar vállalkozásnak mi a bejelentésre nyitva álló határideje, mivel azt a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül (naptári éves adatszolgáltatási pénzügyi év esetén tehát 2017. december 31-ig) kell megtenni.  

Friss információnk szerint a bejelentést a 17/T201T Bejelentő és változásbejelentő lapon lehet majd megtenni, várhatóan október közepére készül el új formájában a nyomtatvány. 

Hogyan használhatja az adóhatóság az országonkénti jelentés adatait?  

2017 szeptemberében jelent meg az OECD iránymutatása az országonkénti jelentés adóhatóságok általi megfelelő felhasználásáról. 

Általánosságban elmondható, hogy az országonkénti jelentés célja a nagyobb transzparencia biztosítása, hogy az egyes országok adóhatóságai tisztább képet kapjanak a multinacionális vállalatok globális működéséről, ezáltal pedig hatékonyabb adóellenőrzést hajthassanak végre. Ennek érdekében az OECD kézikönyvet is készített az érintett adóhatóságok számára arról, hogy hogyan tudják az országonkénti jelentésben szereplő adatokat hatékonyan felhasználni a kockázatfelmérésre.

A BEPS 13. akciótervének 25. és 59. paragrafusa tartalmazza az adatok felhasználásának körét: 

  • általános transzferárkockázat-felmérés,
  • egyéb BEPS-hez kapcsolódó kockázatok felmérése (olyan kockázatok beazonosítása, amelyek az adott ország adóalapjának eróziójához vezethetnek és a további BEPS akciótervekben szerepelnek),
  • gazdasági és statisztikai elemzés.

Összefoglalva, a lényeg az, hogy a jelentésben szereplő információk önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy az adóhatóság külön adóvizsgálat lefolytatása nélkül, ezekre bármilyen konkrét megállapítást vagy kiigazítást alapozzon. A jelentés országos szinten aggregált adatokat tartalmaz, valamint az egyes ellenőrzött tranzakciókról sem található benne olyan szintű és részletességű információ, mint ami a transzferár-korrekciókhoz szükséges lenne.  

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    A transzferárak nyilvántartási szabályainak gyökeres módosulására kell felkészülniük a vállalkozásoknak - írja az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a a Grant Thornton Hungary.

  • számítógép, alkalmazott, dolgozó

    Egy külföldi telephely működtetése során számos buktatóba futhat bele a magyar vállalkozás, ha nincs tisztában a megfelelő szabályokkal. A külföldi telephely kapcsolt vállalkozásnak minősül, elkülönített entitásként kell kezelni és a vállalkozás-telephely közötti eseményeknél a transzferár szabályokat is be kell tartani. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb előírásokat útmutatásként.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.

  • lakáshitelek, InfoTandem

    Az idei első félévben folyósított lakáscélú hiteleknek immár a háromnegyede segítette használt lakások megszerzését. Az átlagos hitelösszeg 5,6 millió forint. Az InfoTandem infografikája.