Öt kérdés a szakképzési hozzájárulásról

2012-ben jelentősen módosult a szakképzésre és a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályozás: a bevallások feldolgozása és ellenőrzése is egységesen a NAV-hoz került, a kötelezettet vállalkozások havonta előleget fizetnek, és csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Az új szabályok alkalmazásakor számos kérdés merül fel – a NAV összegyűjtötte a leggyakrabban felmerülő problémákat.

A változó jogszabályi háttér 3 alapon nyugszik: a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht. tv.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szak. tv.) és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról.

1. Ki jogosult az adóhatóságtól visszaigényelni a kötelezettséget meghaladó mértékű csökkentő tételt?

Az Szht. 8. § (2) bekezdése értelmében az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, az azt meghaladó részt (az előleg és éves elszámolás alapján is) visszaigényelheti az állami adóhatóságtól. Amennyiben a tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással is rendelkező – nem átalányadózó – kötelezett csak a tanulószerződéses képzési költségeit kívánja elszámolni, a kötelezettségét meghaladó csökkentő tétel összegét visszaigényelheti.

2. Élhet-e visszaigénylési jogával az adózó az előleg bevallásában vagy kizárólag az éves bevallást követően lehet az előleg bevallások során felhalmozódott pénz átvezetéséről vagy kiutalásáról rendelkezni?

Élhet az adózó a visszaigénylési jogával az előleg tekintetében is a január - november hó során, amennyiben a visszaigénylés egyéb feltételeinek eleget tett (pl. nincs köztartozása). Az adóhatóság a visszatérítés tekintetében az Art. szerint jár el (37. §), az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül teljesíti a kiutalást.

3. Mekkora összeghatárig adómentes a tanulónak nyújtott ösztöndíj az Szja tv. 1. sz. melléklet 4.11. pontja figyelembe vételével?

Az Szja törvény alapján adómentes a szakképző iskolai tanulónak illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés (és hallgatói szerződés) alapján külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás. A törvény összegszerűségében nem állít korlátot, hivatkozik a Szak. tv-re, melynek 63. § (1)-(3) bekezdése nyújt részletes tájékoztatást a kötelezésre vonatkozóan. Amennyiben a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló a foglalkoztatás első félévére kizárólag a törvény által kötelezően diktált minimum összeg kifizetésében részesül, majd ezt követően - szintén írásban lefektetve - a kötelező emelésben, melynek mértéke hitelesen ellenőrizhető, valamennyi azonos körben foglalkoztatott tanulóra megegyező mértékű, úgy nem keletkezik Szja fizetési kötelezettség. Ettől eltérő feltételekkel megvalósított ösztöndíjemelés, például amely egyéni paraméterekre épül, illetve nem köthető félév-váltáshoz, jövedelemadó fizetést generál.

4. Az eva adóalannyal munkaviszonyban álló alkalmazott után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni, ha a munkavállaló szülési szabadságon van?

Az EVA alany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A rendelkezések nem tartalmaznak olyan szűkítést, amely akár a fizetés nélküli szabadság, illetve a társadalombiztosítási ellátások folyósításának időtartamára felmentést adna a munkáltató részére a fizetési kötelezettség alól. A törvény alapján a munkáltató a táppénzen, gyed-en, gyes-en lévő foglalkoztatott után is köteles a szakképzési hozzájárulás megfizetésére. A kötelezettséget a munkaviszonyban állókkal összefüggésben kell meghatározni és teljesíteni, nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló teljes, vagy részmunkaidőben végez-e munkát.

5. A táppénz beszámít-e a gyakorlati időbe?

Igen, de csak a tanulószerződés esetén, akárcsak az igazolatlan távollét. Ebben az esetben a ténylegesen gyakorlatban töltött időtől függetlenül a normatíva alapján az adott tanuló tekintetében az egy hónapra jutó kötelezettségcsökkentő tétel kerülhet levonásba a bevallásban.

(forrás: NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága)

Adó szaklapok kapcsolódó cikkei:

Kapcsolódó cikkek

  • Szakképzési hozzájárulás: bevallás és befizetés

    2012. január 1-jétől új törvény szabályozza a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget (2011. CLV. törvény), melynek átmeneti rendelkezései szerint a gyakorlati képzést szervezők és a kötelezettséget pénzbeli befizetéssel teljesítő adózók a 2011. év tekintetében még a régi szabályok szerint számolnak el. Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikkből a bevallás és befizetés szabályait ismertetjük.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • uzeltek

    Az adóellenőrök a kereskedők kétharmadánál találtak szabálytalanságot a főváros két népszerű távol-keleti termékeket árusító üzletközpontjában, az esetek több mint felében eltitkolták bevételeiket - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

  • kutya

    Az állatok csempészése és illegális szaporítása elleni fellépésben segíti egymást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az Országos Állatvédőrség Alapítvány, illetve a Cerberos Állatvédő Egyesület. A megállapodásban, amelyet a NAV írt alá a két civil szervezettel, szerepel az állatviadalok megakadályozása is.

  • MNB

    A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazásával adósságfék-szabályozást vezet be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) január elsején - közölte a jegybank.

  • vezeték

    A harmadik rezsicsökkentési törvénynek megfelelően megjelent a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet módosításáról, amely tartalmazza a szolgáltatók által alkalmazható maximális áramtarifadíjakat szeptember elsejétől.

  • internet

    „Az internet nem jogmentes terület” – mondta ki az Alkotmánybíróság a május végi, kommentelésről, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségről szóló határozatában. A határozat nyomán ismét előtérbe kerül az internettel, annak szabályozásával összefüggésben számos olyan probléma, amelyeket a jogilag nehezen megfogható, vagy akár megfoghatatlan jelzővel illethetnénk.

Ajánló

  • A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, adózása, számviteli hatásai
  • 2014.11.24. hétfő - Art, Tao, Számvitel, ÁFA 2014.11.25. kedd - Tb, Járulékok, SZJA
  • Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
  • Az új kiadványban külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával
  • Fő adónemekben bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjármű- és reklámadó
  • Március 15-éig kell befizetni a helyi adók előlegét, illetve első részletét, május 31. pedig a helyi iparűzési adó bevallásának határideje. Letölthető táblázatunkból településenként, illetve fővárosi kerületenként megtudhatja, hogy az egyes önkormányzatok 2008-2014 között, milyen helyi adókat és milyen mértékben vetettek, illetve vetnek ki.

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés