Öt kérdés a szakképzési hozzájárulásról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2012-ben jelentősen módosult a szakképzésre és a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályozás: a bevallások feldolgozása és ellenőrzése is egységesen a NAV-hoz került, a kötelezettet vállalkozások havonta előleget fizetnek, és csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Az új szabályok alkalmazásakor számos kérdés merül fel – a NAV összegyűjtötte a leggyakrabban felmerülő problémákat.

A változó jogszabályi háttér 3 alapon nyugszik: a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht. tv.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szak. tv.) és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról.

1. Ki jogosult az adóhatóságtól visszaigényelni a kötelezettséget meghaladó mértékű csökkentő tételt?

Az Szht. 8. § (2) bekezdése értelmében az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, az azt meghaladó részt (az előleg és éves elszámolás alapján is) visszaigényelheti az állami adóhatóságtól. Amennyiben a tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással is rendelkező – nem átalányadózó – kötelezett csak a tanulószerződéses képzési költségeit kívánja elszámolni, a kötelezettségét meghaladó csökkentő tétel összegét visszaigényelheti.

2. Élhet-e visszaigénylési jogával az adózó az előleg bevallásában vagy kizárólag az éves bevallást követően lehet az előleg bevallások során felhalmozódott pénz átvezetéséről vagy kiutalásáról rendelkezni?

Élhet az adózó a visszaigénylési jogával az előleg tekintetében is a január – november hó során, amennyiben a visszaigénylés egyéb feltételeinek eleget tett (pl. nincs köztartozása). Az adóhatóság a visszatérítés tekintetében az Art. szerint jár el (37. §), az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül teljesíti a kiutalást.

3. Mekkora összeghatárig adómentes a tanulónak nyújtott ösztöndíj az Szja tv. 1. sz. melléklet 4.11. pontja figyelembe vételével?

Az Szja törvény alapján adómentes a szakképző iskolai tanulónak illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés (és hallgatói szerződés) alapján külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás. A törvény összegszerűségében nem állít korlátot, hivatkozik a Szak. tv-re, melynek 63. § (1)-(3) bekezdése nyújt részletes tájékoztatást a kötelezésre vonatkozóan. Amennyiben a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló a foglalkoztatás első félévére kizárólag a törvény által kötelezően diktált minimum összeg kifizetésében részesül, majd ezt követően – szintén írásban lefektetve – a kötelező emelésben, melynek mértéke hitelesen ellenőrizhető, valamennyi azonos körben foglalkoztatott tanulóra megegyező mértékű, úgy nem keletkezik Szja fizetési kötelezettség. Ettől eltérő feltételekkel megvalósított ösztöndíjemelés, például amely egyéni paraméterekre épül, illetve nem köthető félév-váltáshoz, jövedelemadó fizetést generál.

4. Az eva adóalannyal munkaviszonyban álló alkalmazott után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni, ha a munkavállaló szülési szabadságon van?

Az EVA alany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A rendelkezések nem tartalmaznak olyan szűkítést, amely akár a fizetés nélküli szabadság, illetve a társadalombiztosítási ellátások folyósításának időtartamára felmentést adna a munkáltató részére a fizetési kötelezettség alól. A törvény alapján a munkáltató a táppénzen, gyed-en, gyes-en lévő foglalkoztatott után is köteles a szakképzési hozzájárulás megfizetésére. A kötelezettséget a munkaviszonyban állókkal összefüggésben kell meghatározni és teljesíteni, nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló teljes, vagy részmunkaidőben végez-e munkát.

5. A táppénz beszámít-e a gyakorlati időbe?

Igen, de csak a tanulószerződés esetén, akárcsak az igazolatlan távollét. Ebben az esetben a ténylegesen gyakorlatban töltött időtől függetlenül a normatíva alapján az adott tanuló tekintetében az egy hónapra jutó kötelezettségcsökkentő tétel kerülhet levonásba a bevallásban.

(forrás: NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága)

Adó szaklapok kapcsolódó cikkei:

• Amit a szakképzési hozzájárulásról tudni kell 2012-ben – Adó szaklap 2012/4-5. szám
• A szakképzési hozzájárulás alapja 2012-ben – Adó szaklap 2012/7. szám
• A szakképzési hozzájárulás megállapításáról, bevallásáról és megfizetéséről – Adó szaklap 2012/1-2. szám

---