Öt kérdés a szakképzési hozzájárulásról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2012-ben jelentősen módosult a szakképzésre és a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályozás: a bevallások feldolgozása és ellenőrzése is egységesen a NAV-hoz került, a kötelezettet vállalkozások havonta előleget fizetnek, és csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Az új szabályok alkalmazásakor számos kérdés merül fel – a NAV összegyűjtötte a leggyakrabban felmerülő problémákat.

A változó jogszabályi háttér 3 alapon nyugszik: a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht. tv.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szak. tv.) és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról.

1. Ki jogosult az adóhatóságtól visszaigényelni a kötelezettséget meghaladó mértékű csökkentő tételt?

Az Szht. 8. § (2) bekezdése értelmében az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, az azt meghaladó részt (az előleg és éves elszámolás alapján is) visszaigényelheti az állami adóhatóságtól. Amennyiben a tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással is rendelkező – nem átalányadózó – kötelezett csak a tanulószerződéses képzési költségeit kívánja elszámolni, a kötelezettségét meghaladó csökkentő tétel összegét visszaigényelheti.

2. Élhet-e visszaigénylési jogával az adózó az előleg bevallásában vagy kizárólag az éves bevallást követően lehet az előleg bevallások során felhalmozódott pénz átvezetéséről vagy kiutalásáról rendelkezni?

Élhet az adózó a visszaigénylési jogával az előleg tekintetében is a január - november hó során, amennyiben a visszaigénylés egyéb feltételeinek eleget tett (pl. nincs köztartozása). Az adóhatóság a visszatérítés tekintetében az Art. szerint jár el (37. §), az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül teljesíti a kiutalást.

3. Mekkora összeghatárig adómentes a tanulónak nyújtott ösztöndíj az Szja tv. 1. sz. melléklet 4.11. pontja figyelembe vételével?

Az Szja törvény alapján adómentes a szakképző iskolai tanulónak illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés (és hallgatói szerződés) alapján külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás. A törvény összegszerűségében nem állít korlátot, hivatkozik a Szak. tv-re, melynek 63. § (1)-(3) bekezdése nyújt részletes tájékoztatást a kötelezésre vonatkozóan. Amennyiben a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló a foglalkoztatás első félévére kizárólag a törvény által kötelezően diktált minimum összeg kifizetésében részesül, majd ezt követően - szintén írásban lefektetve - a kötelező emelésben, melynek mértéke hitelesen ellenőrizhető, valamennyi azonos körben foglalkoztatott tanulóra megegyező mértékű, úgy nem keletkezik Szja fizetési kötelezettség. Ettől eltérő feltételekkel megvalósított ösztöndíjemelés, például amely egyéni paraméterekre épül, illetve nem köthető félév-váltáshoz, jövedelemadó fizetést generál.

4. Az eva adóalannyal munkaviszonyban álló alkalmazott után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni, ha a munkavállaló szülési szabadságon van?

Az EVA alany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A rendelkezések nem tartalmaznak olyan szűkítést, amely akár a fizetés nélküli szabadság, illetve a társadalombiztosítási ellátások folyósításának időtartamára felmentést adna a munkáltató részére a fizetési kötelezettség alól. A törvény alapján a munkáltató a táppénzen, gyed-en, gyes-en lévő foglalkoztatott után is köteles a szakképzési hozzájárulás megfizetésére. A kötelezettséget a munkaviszonyban állókkal összefüggésben kell meghatározni és teljesíteni, nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló teljes, vagy részmunkaidőben végez-e munkát.

5. A táppénz beszámít-e a gyakorlati időbe?

Igen, de csak a tanulószerződés esetén, akárcsak az igazolatlan távollét. Ebben az esetben a ténylegesen gyakorlatban töltött időtől függetlenül a normatíva alapján az adott tanuló tekintetében az egy hónapra jutó kötelezettségcsökkentő tétel kerülhet levonásba a bevallásban.

(forrás: NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága)

Adó szaklapok kapcsolódó cikkei:

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Szakképzési hozzájárulás: bevallás és befizetés

    2012. január 1-jétől új törvény szabályozza a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget (2011. CLV. törvény), melynek átmeneti rendelkezései szerint a gyakorlati képzést szervezők és a kötelezettséget pénzbeli befizetéssel teljesítő adózók a 2011. év tekintetében még a régi szabályok szerint számolnak el. Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikkből a bevallás és befizetés szabályait ismertetjük.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • fonok

    A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

  • Harrach Péter

    A párt havi két szabad vasárnapot akar a kereskedelmi dolgozóknak és csökkentené a pelenka áfáját is. 

  • Adó lap

    Miként lehet jogszerűen részt venni a közösségi megosztáson alapuló személyszállításban? Ezt is részletezi legfrissebb számában az Adó szaklap, amelyet itt rendelhet meg.

  • pénz

    A magyar polgári jog rendszerében az ember halálával hagyatéka örököseire száll a törvény erejénél fogva, tehát a jogutódlás külön, a hagyaték elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele nélkül bekövetkezik. Öröklés esetén az örökösnek a megszerzett javak után – bizonyos esetekben – illetékkötelezettség keletkezésével is számolnia kell. Az alábbiakban az öröklésre vonatkozó főbb polgári jogi rendelkezések bemutatásán keresztül ismertetjük az öröklési illetékkel összefüggő szabályokat, tekintettel arra, hogy ezek szoros összefüggésben állnak egymással.

  • nyugdíjas

    Hogyan történik a nyugdíjelőleg kiszámítása, mikor jogosult valaki nyugdíjelőlegre és milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy folyósítsák? Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót.