Romániában megadóztatják a borravalót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendelkezés szerint a kereskedelmi egységeknek külön nyugtatömbön kell regisztrálniuk a borravalót, amit 16 százalékkal adóztatnak meg. Romániában ennyi ugyanis a társasági adó, és ezentúl a borravaló is adóköteles bevételnek számít.

 


A borravaló ugyanakkor áfa-mentes és amennyiben az alkalmazottak között szétosztják, nem kell magasabb társadalombiztosítási járulékot sem fizetni utána.

Ez a rendelet része a román kormány azon intézkedéssorozatának, amit az adócsalás visszaszorítása érdekében hozott meg az elmúlt hetekben.

A vendéglátó-ipari egységekben az alkalmazottak saját pénzét naponta nyilvántartásba kell venni, ugyanis amennyiben az adóellenőrök eltérést tapasztalnak a vizsgált üzletben lévő pénz és a leszámlázott összegek között, szigorú büntetéseket rónak ki.

Ezeket a szankciókat enyhítette szerdán a bukaresti kormány, hiszen több tucatnyi üzletet bezártak már az említett különbségek miatt, amit később maga a miniszterelnök is túlzásnak nevezett az általános közfelháborodás hatására.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

A kormány most főleg az üzletek ideiglenes bezáratásának feltételeit enyhítette, így ezzel a szankcióval a két éven belül „visszaesőket” büntetik, és nem sújtják a tulajdonosokat ilyen drasztikusan már az első kihágásnál.

A román kormány arra számít, hogy a borravaló megadóztatása nyomán az idén 154 millió lej (1 lej 67,75 forint), a jövő évben 300 millió lej, három és fél év alatt pedig összesen 1,11 milliárd lej folyik be az államkasszába.

A román kormány az elmúlt hetekben adócsökkentést jelentett be, meghirdette a nyugtalottó elnevezésű szerencsejátékot, és korlátozta a készpénzzel való kifizetéseket, mindezt az adócsalás visszaszorítása érdekében.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.