A hét kérdése: KATA a GYES mellett és után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KATA adózási mód igen népszerű a kismamák, otthonról dolgozó édesanyák körében is. Milyen mértékű tételes adót kell fizetniük a GYES mellett és után a vállalkozóknak?


Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYES-en lévő anyuka vagyok 2015 szeptemberéig, emellett egy betéti társaságban kültagként 4 órás munkaviszonyban weboldalak készítésével foglalkozom. Szeretném kiváltani az egyéni vállalkozói igazolványt és KATA adózóként oktatási tevékenységet folytatni. Mekkora mértékű tételes adót kellene fizetnem most és 2015 szeptemberétől?

VÁLASZ:

Tisztelt Kérdező!

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt szükséges megvizsgálnunk a kérdés megválaszolásához. A törvény szerint három különböző összegű tételes adó fizetendő (fizethető) a KATA adózás alatt, illetve bizonyos esetekben lehet mentesülni a tételes adó fizetése alól. Nézzük meg az egyes eseteket.

A havi tételes adó mértéke a következő lehet: 0 Ft (mentesség), 25.000 Ft, 50.000 Ft, 75.000 Ft.

Akkor lehet mentesülni a tételes adó alól, ha a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, vagy szüneteltetni az egyéni vállalkozását, ÉS emellett nem végez a kisadózóként a tevékenységi körébe tartozó munkát. Tehát amint konkrét megrendelést fog teljesíteni az anyuka (elkezdi az egyéni vállalkozás tevékenységi körébe tartozó oktatási tevékenységet), nem mentesül a KATA megfizetése alól a GYES időszaka alatt.

25.000 Ft összegű a havi tételes adó például abban az esetben, ha van máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya az anyukának (ami összeadódhat több munkaviszonyból is), vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (alapvetően a nyugdíjasokról van itt szó), illetve ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. A feltételeknek a tárgyhó egészében fenn kell állnia. Jelenleg csak napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik a kérdező, így a heti 20 órás munkavégzés nem elegendő feltétel a 25.000 Ft-os havi adó megfizetéséhez 2015 szeptemberétől.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

50.000 Ft összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó, tehát ahol az előzőekben leírt feltételek nem állnak fenn. Jelen esetben a kérdező anyukánál ez az irányadó összeg, amelyet havonta fizetnie kell, amennyiben KATA adózó egyéni vállalkozóként elkezd ténylegesen az egyéni vállalkozásában munkát végezni.

Emellett a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint, mely magasabb (136.250 Ft) ellátási alapra jogosítja fel.

Amennyiben a kismama olyan vállalkozásban létesítene nem kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyt, amelyben személyesen nem működne közre (és ezáltal abban a vállalkozásban jövedelme, tehát fizetési kötelezettsége nem keletkezne), akkor főállásúnak nem minősülő kisadózóként összesen a 25.000 Ft-os tételes adóval kellene számolnia 2015 szeptemberéig.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Tiltakozik az Adótanácsadó Egyesülete

Az Adótanácsadók Egyesülete határozottan tiltakozik az Ügyfélkapu+ 2025. január 16-tól történő kötelező bevezetése ellen. Legalább fél év halasztás szükséges, mert a könyvelők, adótanácsadók, valamint mikró- és kisvállalkozás ügyfeleik az előző év zárlati munkájuk csúcs időszakában erre nem lesznek kellően felkészülve. Mint szakmánk elkötelezett képviselői javaslatunkat megküldtük a kormányzati szerveknek.

2024. október 10.

IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére

Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.