Sokszorosára nőhet a NAV elleni perek száma

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2017 elejétől hatályba léphet az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslatok új szabályozása. Az új jogorvoslati rendszerben a vállalkozások fellebbezés helyett rögtön a bírósághoz fordulhatnak, a bírósági eljárás pedig várhatóan kétfokozatú lesz, szemben a jelenlegi egyfokú bíráskodással. A Deloitte Legal adóperes szakértője összefoglalja a tervezett új szabályozás legfontosabb szempontjait.

A Kormány már elfogadta azt a törvénymódosítási koncepciót, ami az adóügyekben irányadó jogorvoslati eljárások szabályait várhatóan gyökeresen megváltoztatja, és amely alapján a részletes normaszöveg tervezet kialakítása jelenleg is zajlik. A módosítás több törvény átfogó újraszabályozását célozza: a vállalkozások szempontjából az egyik legjelentősebb változás előreláthatólag az lesz, hogy a NAV-határozatokkal szemben 2017-től főszabályként már nem lesz lehetőség fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulni. 

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

„A változás hátterében többek között az a célkitűzés áll, hogy a NAV által hozott határozatok felülvizsgálatát a hatóságtól minden tekintetben független jogorvoslati fórum, vagyis ebben az esetben a bíróság lássa el. A NAV évente nagyságrendileg 17 ezer jogorvoslati kérelmet bírál el, amelyek túlnyomó többsége 2017-től várhatóan már a bíróságok hatáskörébe fog tartozni. A bíróságoknak tehát ugrásszerű tehernövekedéssel kell számolniuk, a jogalkotónak pedig a közigazgatási bíróságok szervezetrendszerét és létszámát kell az új szabályozáshoz igazítania” – emelte ki Harcos Mihály, ügyvéd, a Deloitte Legal adóperes szakértője.

A szabályozás részleteit illetően még sok a bizonytalanság. Így például elképzelhető, hogy a kis értékű ügyekben megmarad a fellebbezés lehetősége, illetve az is, hogy a bíróság előtt indított peres eljárást megelőzően lehetőség lesz a közigazgatási szervezetrendszeren belül is kezdeményezni a jogorvoslatot. Mindazonáltal több gyakorlati kérdést is felvet az, ha a vállalkozásoknak a NAV által hozott határozatokkal szembeni panaszukkal rögtön a bírósághoz kell fordulniuk. 

Egyrészt, a bíróság előtti jogi képviselet tipikusan ügyvédi tevékenység, már csak azért is, mert nagymértékben formalizált, speciális tapasztalatot igénylő eljárásról van szó. Ezzel szemben a vállalkozások legtöbbször saját maguk vagy a könyvelőjük, adótanácsadójuk útján intézik a jogorvoslatot, ügyvédhez csak a legvégső esetben fordulnak, amikor az ügyet bíróság elé kell vinni. 

Mivel a jogorvoslati eljárás 2017. után várhatóan a bíróság előtti perrel fog kezdődni, az ügyvédek szerepe jelentősen megnőhet ezekben az eljárásokban.
 
A másik lényeges következmény, hogy a bíróság előtti peres eljárásokban az úgynevezett kereseti kérelemhez kötöttség elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a bíróság csak a vállalkozás által megjelölt körben vizsgálhatja felül a sérelmezett határozatot. A vállalkozásoknak tehát már a jogvita legelején pontosan meg kell majd jelölniük, hogy a NAV határozatát milyen okból és milyen jogi alapon kifogásolják. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy a vállalkozás és a NAV között elhúzódó vitában utólag bukkan fel olyan kérdés, ami a NAV által hozott határozatot jogszabálysértővé teszi. Jelenleg a fellebbezési eljárásban nincs akadálya annak, hogy a felettes szerv az ilyen utóbb fellelt jogszabálysértést is figyelembe vegye. Ezzel szemben a kereseti kérelemhez kötöttség elve kizárja az utóbb fellelt jogszabálysértések figyelembevételét.

Áfa kalauz

„Összességében elmondható, hogy a 2017-től várható új szabályok körültekintőbb és tudatosabb fellépést fognak megkövetelni a vállalkozásoktól a jogorvoslatok során, és komoly kihívás elé állíthatják a lényegesen kevesebb ügyre berendezkedett közigazgatási bíróságokat. Ugyanakkor a bíróság előtti jogorvoslati rend várhatólag hatékonyabb lesz a jelenleginél” – tette hozzá Harcos Mihály.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • internet

    Bejelentheti-e a betegszabadságát a Facebookon? Szokta olvasni munkahelyi leveleit a szabadsága alatt a telefonján? Kényelmesebb vagy nehezebb lett az életünk, mióta a munkahelyekre is betört a digitális technika? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy most induló felmérés.

  • utazás, kiküldetés

    A munkáltatók tevékenysége során előfordul, hogy a munkavállalóinak szokásos munkavégzési helyüktől eltérő helyen, külföldön kell munkájukat végezni, külföldön kell tartózkodniuk. Ezekre az időszakokra többletköltségük ellentételezésére napidíjat kapnak. 2016. január 1-jétől módosult a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet, melynek következtében emelkedett fuvarozók, árukísérők külföldi kiküldetésére tekintettel kapott bevételéből igazolás nélkül elszámolható költség mértéke. Más tevékenységeknél változatlanul érvényesek a 2012-ben visszatérő „régi új” szabályok. A cikk áttekinti a külföldi napidíjra vonatkozó szabályozást.

  • ötlet, lámpa, villanykörte, sor, egyedi

    Kínai lámpákat adtak-vettek papíron egymás között a cégeiken keresztül, így 470 millió forint áfát csalt el egy balatonboglári vállalkozó a társaival - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken.

  • mező, pihenés, laptop

    Amennyiben a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, abban az esetben másik szabadságnapra nem jogosult.