Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
15 százalékos lesz az szja-kulcs, csökken a sertésáfa, jön a növekedési adóhitel, ami időnként adókedvezmény is lehet, mérséklődik a banki különadó, sőt az intenzíven hitelező bankok további adókedvezményt is kapnak – ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott adótörvényekben. A háziorvosok és a védőnők még több adókedvezményt kaphatnak az önkormányzatoktól.
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a képviselők 133 igen szavazattal, 39 nem ellenében hagyták jóvá. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, nemmel az MSZP-sek, az LMP-sek és függetlenek.
Csökken az szja, átírták a kedvezményeket
Az elfogadott 2016-os adótörvények szerint jövőre 15 százalékosra csökken a jelenleg 16 százalékos az szja-kulcs; ennek megfelelően 2016-tól megemelik a családi adóalap-kedvezményt az egy-, illetve háromgyerekeseknél azért, hogy megmaradjon az idei szja-kedvezmény (azaz a fizetendő adóra értelmezett kedvezmény) összege. A kétgyermekeséknél az adóalap-kedvezmény azonban nem pusztán a csökkenő kulcs miatt növekszik, hanem mert jövőre nagyobb összeget vonhatnak le kedvezményként a fizetendő adójukból.
A családi adóalap-kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2016-ban:
egy eltartott esetén 66 670 forint (azaz marad tízezer forint az adókedvezmény)
kettő eltartott esetén 83 330 forint (itt nő a fizetendő szja-ra értelmezett kedvezmény az ideihez képest, mégpedig 10 ezer forintról 12500 forintra)
három és minden további eltartott esetén 220 000 forint (marad a 33 ezer forintos adókedvezmény).
A javaslat szerint a kétgyermekesek adóalap kedvezménye 2019-ig rendre nőni fog:
2017-ben 100 000 forint (15 ezer forint kedvezmény a fizetendő szja-ra)
2018-ban 116 670 forint (17500 forint)
2019-ben és az azt követő években 133 330 forint (20 ezer forint).
A házastársak által együttesen érvényesíthető adóalap-kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint továbbra is (a fizetendő adóra értelmezve ötezer forint a kedvezmény). Az szja-csökkentés és a kétgyermekesek családi kedvezményének emelkedése gyermekenként 2500 forinttal összesen 135 milliárd forintot hagy a családoknál a kormány számításai szerint.
A törvényjavaslat szerint a 2016. január elsejétől hatályos 15 százalékos kamatadó az ez után keletkező kamatjövedelmekre alkalmazandó.
Csábítják a magán-nyugdíjpénztári tagokat
Mivel a hatályos jogszabályok szerint idén januártól a magán-nyugdíjpénztári tagok bármikor, időbeli megkötés nélkül visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, az adótörvényekhez benyújtott és az Országgyűlés által elfogadott módosító indítvány szerint 2016-tól határozatlan ideig a visszalépők megkaphatják azokat az szja-kedvezményeket, amelyekkel korábban visszatérő társaik is rendelkeztek.
Így az Szja-törvény olyan bevételként nevesíti 2016-tól a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összegét, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, és ha a visszalépő tag ezt az összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet.
A jövő évi szja-szabályokról itt olvashat részletesebben.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
A csomag tartalma: – Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
Társasági adó: jön a növekedési adóhitel, ami néha adókedvezmény
Jövőre bevezetik a növekedési adóhitel intézményét: ennek lényege, hogy az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót a következő két adóév során kell megfizetni. A passzus javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, ezzel segítve fejlődésüket – áll a törvény indokolásában.
A kedvezményre való jogosultság elérése a következő feltételek teljesítéséhez kötött:
az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
az adózó az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
az adózó adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti eredményének az ötszörösét, és
az adózó az előző adóévi árbevételének összegétől függetlenül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról,
hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.
A megelőző adóévben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is jogosulttá válhatnak a kedvezményre. Ilyen esetben az adózás előtti eredményben mutatkozó növekmény összegének legalább a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének az ötszörösét kell elérnie.
További enyhítés az adózók számára, hogy a bírság, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.
Adókedvezmény is lehet a növekedési adóhitel
Az Országgyűlés által elfogadott módosító indítvány az adóhitelt bizonyos esetekben adókedvezménnyé alakítja. Nevezetesen, ha a növekedési adóhitelre jogosult cég nyilatkozatát követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg, akkor a növekedési adóhitelre jutó társasági adó még meg nem fizetett összegét
a kedvezményezett beruházási érték 19 százalékával csökkentheti, ami azonban nem lehet több, mint a növekedési adóhitelre jutó adó még meg nem fizetett összegének 70 százaléka
a kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
növekményének és 10 millió forint szorzatával csökkentheti. (Olyan eszköz nem vehető figyelembe, amelyre nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.)
A kedvezményezett beruházási értékként érvényesített összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a társasági adóban. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő – olvasható a javaslatban, amely még annyi korlátozást tesz, hogy a fenti kedvezmény nem jár az adózónak, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházása nyomán.
Csökken a sertésáfa
Az ígéretek szerint a házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva árukategória áfája 5 százalékosra csökken 2016-tól. A kormány számításai szerint 25 milliárd forintnyi áfabevételtől esik el a büdzsé az áfacsökkentés nyomán.
A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása |
|---|
A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! |
Csökken a banki különadó
A kormány törvénybe foglalta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött egyezségét, így a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. További változás, hogy jövőre a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Jövőre a rendelkezés nyomán mintegy 60 milliárd forinttal kevesebb különadót fizethetnek a bankok.
Emellett nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek a forgalmazó és befektetési alapok különadójaként.
Jutalmazzák a sokat hitelező bankokat
2016-tól évente összesen legfeljebb 10 milliárd forint „bankadó-visszatérítés” illeti meg azokat a hitelintézeteket, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009. és az adóévet megelőző második adóév között növekedett (például 2016-ban a 2009. és 2014. közötti növekedést kell figyelembe venni). A bankadó-visszatérítés a vizsgált időszaki hitelezési növekedésből való részesedésük arányában illeti meg a hitelintézeteket, melyet külön kérelemre az adóhatóság állapít meg. Az adó-visszatérítés a vállalkozói kölcsönök állománya növekedésének összege, de nem haladhatja meg a bankadó 30%-át.
Az adótörvényekhez benyújtott és elfogadott módosító indítvány definiálta is a vállalkozói kölcsön fogalmát, méghozzá így: „Vállalkozói kölcsönnek minősül a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződés alapján az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló, értékpapírban nem rögzített követelések együttes könyv szerinti értéke, kivéve az olyan követelések együttes könyv szerinti értékét, amelyek kötelezettje a meghatározásban felsorolt személy vagy szervezet. Így a vállalkozói kölcsönök állományába nem tartozik bele a fogyasztó, a pénzügyi közvetítőrendszer szereplői, az állam, önkormányzat, költségvetési szerv, pénzügyi szervezet részére nyújtott kölcsön.”.
Enyhül a közművezetékek adóztatása
Az új nyomvonalon létesítendő közművezetékek, különösen a hírközlési vezetékek létesítését, valamint a meglévő hírközlési vezetékek fejlesztését adott esetben hátrányosan befolyásolja az adófizetési kötelezettség – olvasható a törvény indokolásában.
Ezért az új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a kifejezetten gyors (100 Mbps sebességű) szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmassá tett vezetékek (vezetékszakaszok) után az adófizetési kötelezettség az üzembe helyezésük után 5 évvel kezdődik.
Rosszul jár a dohányipar
A dohányipari vállalkozások által idén fizetett, egyszeri dohányipari hozzájárulás állandó közteher lesz a törvényjavaslat elfogadása esetén. „Továbbra is szükséges e közteherből eredő bevétel a dohányzás okozta egészséghatások miatt megnövekedett egészségkiadások kompenzálására” – indokol a kormány. Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásából jövőre 11,5 milliárd forintnyi bevételt irányzott elő a 2016-os költségvetés tervezete.
Kevesebbet adózhatnak a háziorvosok és a védőnők
Átírták a helyi adókról szóló törvényt, így az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthat „azon háziorvosi tevékenységet folytató vállalkozó” számára, amelynek összes árbevételének legalább 80 százaléka származik a háziorvosi és védőnői tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg – egy elfogadott módosító indítvány alapján – a 20 millió forintot. Ez az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.
Az új adótörvény az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét az idei 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-től.
Az elfogadott törvényjavaslatot és a hozzá benyújtott, szintén elfogadott összegző módosító javaslatot itt olvashatja.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
