100 ezer pókerezőt tesznek adócsalóvá


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre inkább terjed az online szerencsejáték, de a magyar szabályozás nem követi a változásokat – nyilatkozták szakmai képviselők a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben is.

Az online szerencsejátékok illegálisak, és mivel ezeket a portálokat külföldön bejegyzett társaságok működtetik, az jelenthetne megoldást, ha blokkolnák a szolgáltatás elérését, és megakadályoznák a pénzügyi műveleteket, a reklámozásukat.

Erre azért is lenne szükség, mert szakértői vélekedések szerint akár százezer magyar állampolgárt is potenciális adócsalóvá tehetnek a sportfogadást és pókerezést kínáló oldalak. A csalogató reklámok ugyanis arról nem tesznek említést, hogy az interneten nyert summát fel kell tüntetni az adóbevallásban, és az összegek után negyven százalék közterhet kell fizetni.

Molnár Krisztián, az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztályának vezetője úgy véli, mindezért valóban időszerű lenne nemzeti szerencsejáték stratégia kidolgozása.

A Népszabadság ír arról is, hogy a tiszta piac megteremtésének egyik markáns eleme lehet az Szrt és a Magyar Labdarugó Szövetség között tervezett szerződés is, miszerint ha egy fogadás kapcsán olyan tétek érkeznek, amelyek csalásra adnak okot, azt azonnal jelzi az Szrt az MLSZ-nek. „”A jövő év elejétől él az együttműködés”” – mondta ennek kapcsán Németh Gábor, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi és játékszervezési igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy korábban is volt már ilyen együttműködés, de az „”egyszerűen elkopott””.

Németh mindkét újságnak elárulta azt is, hogy „”a hazai internetes szerencsejáték piac nagysága a becslések szerint 10-100 milliárd forint között van”” és az összeg közelebb jár a 100 milliárdhoz. Igaz, a Szerencsejáték Zrt. (Szrt) bevétele 2009-ben még 154 milliárd forint volt.

Forrás: Fn.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.