Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megalkotta a kormány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felszámolásáról szóló szabályozást: a számvevőszéki bizottság a költségvetést megalapozó törvényekhez nyújtott be egy módosító indítványt.
Még nyáron született meg az a kormányrendelet, amely 63 alapítvány sorsát ígérte rendezni – például azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék a rendszert.
Januártól az általa létrehozott alapítványokat azzal az indokkal is megszüntetheti az állam, hogy az adott tevékenységet hatékonyabban tudja elvégezni saját hatáskörben – pillanatnyilag erre nincs mód.
A bírósághoz benyújtott kérelemben a módosító szerint csak ennyit kell közölni, valamint azt, hogy az alapítvány vagyona mely szervhez, más alapítványoz vagy intézményhez kerüljön. A javaslat szerint a vagyont nem kötelező arra a szervezetre ruházni, amely a megszűnt alapítvány tevékenységét átveszi, csak annyit kötnének ki, hogy azt közfeladatot ellátó szerv támogatására kell fordítani.
A tervezet értelmében az alapítványt azzal is meg lehet szüntetni, hogy helyette nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre. Ha az alapítványnak nem állami tulajdonosai is voltak, azok az új társaságban legfeljebb 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek.
A szeptemberben napvilágot látott hírek szerint az MNÜA utóbbi körbe tartozna, ám a kormány egyéb, a cafetériát érintő intézkedései mást mutatnak. Bárhogy is alakul, a szakma felháborodása vélhetően nem fog csitulni. Az alapítvány saját tőkéje 11,55 milliárd forint volt 2009-ben, vagyis ez az összeg kerülhet újabb helyre.
Az már most látszik, hogyan kívánja ellátni az állam az MNÜA tevékenységét – állítása szerint hatékonyabban. Az üdülési csekk helyett valamikor jövőre bevezetik ugyanis a Széchenyi pihenési kártyát, amelyet évente 300 ezer forint összegig a munkáltató juttathat az alkalmazottaknak. A kártya működésének, beváltásának, kezelésének részletei egyelőre nem ismertek.
Forrás: Napi Gazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
