13 millióra emelkedik a betétbiztosítási összeghatár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a parlament a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek a betétbiztosítási összeghatár emelését célzó módosítását. Ennek értelmében a Betétbiztosítási Alap a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb tizenhárommillió forint összeghatárig fizetheti ki kártalanításként.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló uniós irányelv alapján az egyes betétesek összevont betéteit – befagyásuk esetén – legalább 20 ezer euró összegig kell biztosítani azzal, hogy legfeljebb 10 százalék önrész is előírható. Az irányelv átültetéseként a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján az Országos Betétbiztosítási Alap jelenleg a kártalanításra jogosult személyek részére a befagyott betétek összegét legfeljebb 6 millió Ft összeghatárig biztosítja azzal, hogy a kártalanítás mértéke 1 millió forintig száz százalék, az 1 millió forintot meghaladó részre pedig kilencven százalék. A parlament által elfogadott javaslat a kártalanítás összeghatárát tizenhárommillió forintban állapította meg azzal, hogy egyidejűleg megszüntetette az önrész intézményét. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének,
valamint a fenti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.