500 milliárd eurós alapot javasol Németország és Franciaország Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására – jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn.

Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió „megerősödve, összetartóan és szolidárisan” emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból – mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása.

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon.

A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.

A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást. Ez a helyreállítási alap „filozófiája” – mondta Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapokat is működtető EU-s költségvetés igen jól megfelel a járvány hatásainak ellensúlyozására, a közösség összetartásának, szolidaritásának erősítésére.

Németország és Franciaország az „európai eszme” mellett áll ki a javaslattal, amely azon a felismerésen alapul, hogy „Európának közösen kell cselekednie” a válság legyőzéséért, mert „a nemzetállamnak egyedül nincs jövője” – mondta Angela Merkel.

Rámutatott, hogy a tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag, és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly „európai válasz” lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró.

Emmanuel Macron arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai hitelezés történetében „hatalmas előrelépés” a javaslat.

„Ez nagyon fontos nap” – mondta a francia elnök arra utalva, hogy a közös hitelfelvétel ügye az elmúlt években számos nézeteltérés tárgya volt az északi és a déli országok között, Franciaország a kezdetektől támogatta, Németország viszont elutasította a közösen kibocsátott kötvények gondolatát.

„Ezt az 500 milliárd eurót nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt” – jelezte Emmanuel Macron. „Nem kölcsönök lesznek, hanem dotációk” – tette hozzá, arra emlékeztetve, hogy Olaszország elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon.

Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón Párizs és Berlin prioritásának nevezte a közös európai egészségügy megteremtését a koronavírus-járványt követően.

„Az a szándékunk, hogy Európát nagyon konkrét kompetenciákkal ruházzuk fel az egészségügy terén. Közös maszk és tesztkészletekkel, közös és összehangolt vásárlási kapacitásokkal az ellenszerekre és az oltásokra, megosztott járvány-megelőzési programokkal, közös esetszámláló módszerekkel” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Ez az egészségügyi Európa soha nem létezett, a prioritásunkká kell tenni” – tette hozzá.

A magyar és a lengyel kormány politikáját firtató újságírói kérdésre a francia elnök bírálta azokat a szerinte tekintélyelvű európai kormányokat, amelyek szerinte a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket keretében korlátozni próbálják a jogállamiságot.

„Ezen a területen semmilyen megértést, semmilyen puhányságot nem fogunk tanúsítani” – mondta a francia elnök.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.