500 milliárd eurós alapot javasol Németország és Franciaország Koronavírus

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. május 19.
Címkék: , , ,
Rovat:
Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására – jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn.

Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió “megerősödve, összetartóan és szolidárisan” emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból – mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása.

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon.

A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.

A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást. Ez a helyreállítási alap “filozófiája” – mondta Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapokat is működtető EU-s költségvetés igen jól megfelel a járvány hatásainak ellensúlyozására, a közösség összetartásának, szolidaritásának erősítésére.

Németország és Franciaország az “európai eszme” mellett áll ki a javaslattal, amely azon a felismerésen alapul, hogy “Európának közösen kell cselekednie” a válság legyőzéséért, mert “a nemzetállamnak egyedül nincs jövője” – mondta Angela Merkel.

Rámutatott, hogy a tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag, és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly “európai válasz” lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró.

Emmanuel Macron arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai hitelezés történetében “hatalmas előrelépés” a javaslat.

“Ez nagyon fontos nap” – mondta a francia elnök arra utalva, hogy a közös hitelfelvétel ügye az elmúlt években számos nézeteltérés tárgya volt az északi és a déli országok között, Franciaország a kezdetektől támogatta, Németország viszont elutasította a közösen kibocsátott kötvények gondolatát.

“Ezt az 500 milliárd eurót nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt” – jelezte Emmanuel Macron. “Nem kölcsönök lesznek, hanem dotációk” – tette hozzá, arra emlékeztetve, hogy Olaszország elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon.

Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón Párizs és Berlin prioritásának nevezte a közös európai egészségügy megteremtését a koronavírus-járványt követően.

“Az a szándékunk, hogy Európát nagyon konkrét kompetenciákkal ruházzuk fel az egészségügy terén. Közös maszk és tesztkészletekkel, közös és összehangolt vásárlási kapacitásokkal az ellenszerekre és az oltásokra, megosztott járvány-megelőzési programokkal, közös esetszámláló módszerekkel” – fogalmazott Emmanuel Macron. “Ez az egészségügyi Európa soha nem létezett, a prioritásunkká kell tenni” – tette hozzá.

A magyar és a lengyel kormány politikáját firtató újságírói kérdésre a francia elnök bírálta azokat a szerinte tekintélyelvű európai kormányokat, amelyek szerinte a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket keretében korlátozni próbálják a jogállamiságot.

“Ezen a területen semmilyen megértést, semmilyen puhányságot nem fogunk tanúsítani” – mondta a francia elnök.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP

Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.

MKOE: Felesleges adminisztrációt okoz az 1 százalékos iparűzési adó
2021. január 22.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) közleménye szerint a szervezet még 2020 december végén kérte meg a Pénzügyminisztérium illetékeseit és az önkormányzati adóhatóságokat, hogy fordítsák meg az 1 százalékos iparűzési adó bejelentgetési logikáját.