A 2023. évi adóváltozások főbb irányai – NAV-Figyelő 48. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjelent az Adóvilág új száma – fókuszban a 2023. évi adóváltozások. A NAV saját hivatalos lapjának legújabb számában a bárki számára elérhető cikk a jövő évtől hatályos adóváltozásokat veszi szemle alá, amelyek az adminisztráció egyszerűsítésére, az európai uniós jogharmonizációra, illetve a gazdaság fehérítésére irányulnak.

Megjelent az Adóvilág új száma – fókuszban a 2023. évi adóváltozások
A NAV saját hivatalos lapjának legújabb számában a bárki számára elérhető cikk a jövő évtől hatályos adóváltozásokat veszi szemle alá, amelyek az adminisztráció egyszerűsítésére, az európai uniós jogharmonizációra, illetve a gazdaság fehérítésére irányulnak.

Adminisztrációs egyszerűsítések
A cikk kiemeli, hogy az egyik lényeges könnyítés az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti majd. 2023. január 1-jétől csak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell majd bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót, illetve a társadalombiztosítási járulékot az átalányadózóknak, azonban a megállapítás majd továbbra is havonta történik.

A helyi iparűzési adóban is adminisztrációs könnyítés történik, amely a mikrovállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat érinti. Adózási módtól függetlenül az érintettek jelentős részének majd bevallást sem kell benyújtania, ha évi bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (kiskereskedő átalányadózó esetében a 120 millió forintot). Az iparűzési adó alapja sávosan kerül megállapításra majd az alábbiak szerint:

  • 12 millió forint bevételig az adóalap 2,5 millió forint;
  • 12 és 18 millió forint bevétel között az adóalap 6 millió forint;
  • 18 és 25 millió forint bevétel között az adóalap 8,5 millió forint

A fentiek alapján a fizetendő iparűzési adó a maximális 2%-os adókulccsal számolva a fenti sávokban 50 ezer, 90 ezer és 120 ezer forint éves adófizetési kötelezettséget jelent majd.

A módosítás új előlegösszeget fogalmaz meg erre az adóévre azon vállalkozók számára, amelyek az előző adóévi bevételi adatok alapján is kisvállalkozónak minősülnének.

Számukra az adóelőleg összegét az új adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első évében az előző adóévi bevételből kiindulva kell megállapítani.

Adóbevallást csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi, vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti.

Fontos, hogy a módszer alkalmazása önkéntes, az adózó döntésétől függ, a teljes évre és valamennyi adókötelezettséggel érintett településre vonatkozik. A vállalkozók azonban továbbra is választhatják az általános szabályok szerinti iparűzési adófizetést.

A cikk továbbá kiemeli egyes, eljárási és végrehajtási szabályokat is, amelyek egyszerűsítő céllal változnak a jövő évtől, ahogyan az adóregisztrációs folyamatban a jogvesztő határidő is hosszabbodott az adózók érdekében.

Fentieken túl listázza a NAV cikke még a reklámadó alkalmazásának további egyéves felfüggesztését, a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó könnyítő szabályokat, illetve az illetékekkel kapcsolatos adminisztratív változásokat.

Az áfa rendszerében is történnek egyszerűsítések, melyek a következők. Az Áfa tv. rendelkezései alapján nem kell alkalmazni a soron kívüli áfabevallási kötelezettséget kiváltó gazdasági tevékenység megszüntetésének szabályait arra az esetre, amikor az adózó egyéni vállalkozóként folytatott tevékenysége nem szűnik meg valójában, csak vállalkozói státuszáról mond le, és tevékenységét adószámos magánszemélyként folytatja tovább.

2023. január 1-jétől pedig az agrárgazdaságok átadásáról szóló, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadás is jogutódlásnak minősül majd az áfa rendszerében.

Jogharmonizációs célú módosítások
A 750 milliós árbevételt meghaladó vállalkozásoknak a 2024. június 22-ét követően kezdődő adóévtől külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat majd. Ez a kötelezettsége az EU-ban nem letelepedett, de ott jelentős tevékenységet végző multinacionális vállalatotokra is kiterjed majd leányvállalataikon és fióktelepeiken keresztül.

A módosítás szerint a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyon kezelő alapítvány társasági adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesülhet a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben, ha csak befektetési bevételei vannak. Emellett, az elektromos töltőállomások adóalap-kedvezménye általános, de minimis támogatásként elérhető válik a társasági adó mellett az energiaellátók jövedelemadójának rendszerében is.

Egyes harmonizációs szabályok kerültek be az áfa rendszerébe is, illetve a jövedéki adóról szóló jogszabályba is. Emellett a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos társasági adó, személyi jövedelemadó és illeték tárgyú változások lépnek majd hatályba a jövő évtől, amelyek szintén a jogharmonizációt szolgálják.

Gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések
A nyugtaadatokra tervezett adatszolgáltatás érdekében a módosítás felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

A kedvezményezett részesedéscsere alapján meg szerzett részesedésre elszámolt értékvesztéssel már az értékvesztés elszámolásának évében meg kell növelni a majd társaságiadó-alapot, nem lehet a növeléssel várni a kivezetésig.

Az ezután érvényesített adózási halasztás ezáltal a számviteli elszámolásokkal párhuzamosan jelenik így majd meg a társaságiadó-alapban. Ez nem keletkeztet többlet adóterhet.

A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás a jelenleg még hatályos szabályok szerint mentes a visszterhes vagyon átruházási illeték alól, ha a kötelezettség keletkezése napján a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan eladása, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Ez a szabály önmagában visszaélésekre adott okot, ezért a mentesség feltétele szigorodik: a jövőben a vagyonszerzőnél az előbb említett tevékenységből eredő árbevételnek el kell érnie a társaság összes árbevételének legalább a felét (tényleges főtevékenység).

Az eljárási illeték megfizetésére 2024-től már nem használható majd illetékbélyeg. A már kiadott, fel nem használt illetékbélyegeket 2029. december 31-ig lehet visszaváltani a NAV-on keresztül. Emellett, a bíróság által megállapított eljárási illeték esedékességének 15 napos határideje 60 napra növekszik majd.

A teljes cikkben még szó esik:

  • Az új, kétlépcsős azonosításról az Online Számla rendszerben,
  • a 2023-ra vonatkozóan frissült NAV információs füzetekről,
  • a vallási közösségek technikai számairól
  • és az adótrafipaxról.

A teljes cikk ITT olvasható.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.