Harmincmillió forint értékű Elf Bart foglalt le a NAV
Kínából rendelt, csaknem harmincmillió forint piaci értékű Elf Bar-szállítmányt foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az összes közteher mértéke a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék, azonban továbbra is adhatók adómentes juttatások is.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69-71. §-ai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét, melyet a vállalatnak kell befizetnie.
Hiába hívják ezeket a tételeket cafetériának, mert ez téves megnevezés. Ezek juttatások, melyek adhatók a dolgozónak, a cég közteherfizetése mellett. (Ha van rá pénze.)
Cafetéria az a szabályzat, melyet a vállalkozás írásba foglal az adott cégnél választható juttatásokról, keretösszegről és dolgozói nyilatkozatokról. Nevezhetjük ezt a cég és a dolgozók közötti megállapodásnak is az adott évre vonatkozóan. A cafetéria választható elemei között lehet olyan juttatás is, amely a személyi jövedelemadó szerint adómentes.
Egyáltalán nem biztos, hogy a törvényben felsorolt összes juttatás választható egy adott vállalat cafetéria-rendszerében. Sőt az sem biztos, hogy a jogszabályban szereplő keretösszeget alkalmazzák. Ezt anyagi és technikai kérdések befolyásolják.
A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa.
A béren kívüli juttatások után 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást,
az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék.
2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:
– az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg és
– a Széchenyi Pihenő Kártya (összesen 450 000 forint)
szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint,
vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint,
szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.
Ez közteherrel együtt 134 220 illetve 603 990 forint költséget jelent a vállalat számára.
Ezek éves keretösszegek, melyeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napok számával abban az esetben, ha a jogviszony csak az év egy részében áll fenn.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§. (5) bekezdése szerint, amennyiben a 100 000 forintos pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, e meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony (például munkaviszony) alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani. Tehát bérjövedelemként vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell leadózni.
Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – a pénzösszeg kivételével – az a béren kívüli juttatás, (Szép kártya) amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§. (4) bekezdése értelmében, egyes meghatározott juttatásnak minősül a többi béren kívüli juttatás (Szép kártya), a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó része.
Példa a költségekről.
Egy garantált bérminimumot (kezdő szakmunkásbér) kereső dolgozó 2016-ban havi 129 000 forintot keresett. Mondjuk évi 150 000 forint volt a cafetéria-kerete. (Ne feledjük, hogy az adómentes cafetéria-elemeket – például színházjegy – is ki kell fizetni!)
Számoljunk csak béren kívüli juttatásokkal a közterhek összehasonlíthatósága érdekében! 2016-ban ez 34,51 százalék volt, 2017-ben pedig 34,22%. Így a cafetéria költsége
2016-ban 150 000 * 1,3451 = 201 765 Ft
2017-ben 150 000 * 1,3422 = 201 330 Ft.
A munkabérre vonatkozó cégköltség
2016-ban 165.765 Ft
2017-ben 198.835 Ft, ahol már figyelembe van véve a szociális hozzájárulási adó 5%-os csökkenése.
A cég költsége egy dolgozó után tehát – (2016-ban 165 765 + 201 765 = 367 530 Ft) és 2017-ben 198 835 + 201 330 = 400 165) – havi 32 635 forinttal növekszik, melynek fedezete nincs.
A példánkban a vállalkozásnak van olyan szakképzett dolgozója, aki 5 éves gyakorlattal a béremelés előtt bruttó 160 000 forintot keresett. Most, ha meg kívánjuk tartani a reális bérkülönbséget, akkor ennek a dolgozónak legalább havi bruttó 31 000 forint béremelést kell adni! (És akkor még nem beszéltem arról, hogy a béremelés előtt bruttó 190 ezret kereső öreg szakinak is növelni kell a bérét.) Ez felfelé húzza az adókat is, – magasabb jövedelemhez több adó és járulék tartozik, – vagyis a költségvetés csak jól járhat.
Kínából rendelt, csaknem harmincmillió forint piaci értékű Elf Bar-szállítmányt foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai.
Madáchot már ifjú korától kezdve foglalkoztatta a közösségi lét szükségszerűsége és feltételrendszere, a társadalmi működésének kérdésköre. Ezzel kapcsolatos gondolatait több művében is kifejtette, legmarkánsabban Az ember tragédiájában. Szintén sokat foglalkozott adózási kérdésekkel is, bár, érdekes módon, ezzel a Tragédiában a legkevésbé.
Aki interneten rendel és szállíttat belföldre dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket vagy egyéb dohánygyártmányt, jövedéki törvénysértést követ el – írta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!