A cafetéria költségei 2017-ben

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2017. január 30.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az összes közteher mértéke a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék, azonban továbbra is adhatók adómentes juttatások is. 


A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69-71. §-ai szabályozzák a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségét, melyet a vállalatnak kell befizetnie.

Hiába hívják ezeket a tételeket cafetériának, mert ez téves megnevezés. Ezek juttatások, melyek adhatók a dolgozónak, a cég közteherfizetése mellett. (Ha van rá pénze.)

Cafetéria az a szabályzat, melyet a vállalkozás írásba foglal az adott cégnél választható juttatásokról, keretösszegről és dolgozói nyilatkozatokról. Nevezhetjük ezt a cég és a dolgozók közötti megállapodásnak is az adott évre vonatkozóan. A cafetéria választható elemei között lehet olyan juttatás is, amely a személyi jövedelemadó szerint adómentes.

Egyáltalán nem biztos, hogy a törvényben felsorolt összes juttatás választható egy adott vállalat cafetéria-rendszerében. Sőt az sem biztos, hogy a jogszabályban szereplő keretösszeget alkalmazzák. Ezt anyagi és technikai kérdések befolyásolják.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa.

  • A béren kívüli juttatások után 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást,

  • az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék.

2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

– az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg és

– a Széchenyi Pihenő Kártya (összesen 450 000 forint)

  • szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint,

  • vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint,

  • szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

Ez közteherrel együtt 134 220 illetve 603 990 forint költséget jelent a vállalat számára.

Ezek éves keretösszegek, melyeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napok számával abban az esetben, ha a jogviszony csak az év egy részében áll fenn.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§. (5) bekezdése szerint, amennyiben a 100 000 forintos pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, e meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony (például munkaviszony) alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani. Tehát bérjövedelemként vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell leadózni.

Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles – a pénzösszeg kivételével – az a béren kívüli juttatás, (Szép kártya) amelyet az egyedi keretösszeget meghaladó összegben biztosít a munkáltató.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§. (4) bekezdése értelmében, egyes meghatározott juttatásnak minősül a többi béren kívüli juttatás (Szép kártya), a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó része.

Példa a költségekről.

Egy garantált bérminimumot (kezdő szakmunkásbér) kereső dolgozó 2016-ban havi 129 000 forintot keresett. Mondjuk évi 150 000 forint volt a cafetéria-kerete. (Ne feledjük, hogy az adómentes cafetéria-elemeket – például színházjegy – is ki kell fizetni!)

Számoljunk csak béren kívüli juttatásokkal a közterhek összehasonlíthatósága érdekében! 2016-ban ez 34,51 százalék volt, 2017-ben pedig 34,22%. Így a cafetéria költsége

  • 2016-ban 150 000 * 1,3451 = 201 765 Ft

  • 2017-ben 150 000 * 1,3422 = 201 330 Ft.

A munkabérre vonatkozó cégköltség

  • 2016-ban 165.765 Ft

  • 2017-ben 198.835 Ft, ahol már figyelembe van véve a szociális hozzájárulási adó 5%-os csökkenése.

A cég költsége egy dolgozó után tehát – (2016-ban 165 765 + 201 765 = 367 530 Ft) és 2017-ben 198 835 + 201 330 = 400 165) – havi 32 635 forinttal növekszik, melynek fedezete nincs.

A példánkban a vállalkozásnak van olyan szakképzett dolgozója, aki 5 éves gyakorlattal a béremelés előtt bruttó 160 000 forintot keresett. Most, ha meg kívánjuk tartani a reális bérkülönbséget, akkor ennek a dolgozónak legalább havi bruttó 31 000 forint béremelést kell adni! (És akkor még nem beszéltem arról, hogy a béremelés előtt bruttó 190 ezret kereső öreg szakinak is növelni kell a bérét.) Ez felfelé húzza az adókat is, – magasabb jövedelemhez több adó és járulék tartozik, – vagyis a költségvetés csak jól járhat.

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Cafeteria: a 2019-es választék (x)
2019. március 18.

A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.

NAV-figyelő, 11. hét: minden az szja-bevallásról
2019. március 18.

Az szja-bevallással kapcsolatos összes fontos kérdést tisztázta a NAV. Az adóhatóság ezen túl közölte a magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumokat és szabályokat.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Összefoglaló áttekintés
2019. március 14.

Róma örökösei vagyunk! Összesen tizennyolc írásban ismertettük, elemeztük a Római Birodalom adózástörténetét, Róma alapításától Konstantinápoly bukásáig. A 2206 év jelentőségét nem csak az évek száma adja, sokkal inkább az, amit Róma a mai világra hagyományozott. A mai nyugati világban (amit annak tekintünk) gyakorolt politika, gazdasági működés, jog, kultúra, vallás, sőt egyes esetekben a nyelv is mind visszavezethetők erre az államalakulatra.