A fantomcég elnyeli az adósságot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindinkább gyakorlattá válik, hogy a vállalkozók az adósságterhet a céggel együtt adják el, mielőtt még az adóhivatal szankciókat alkalmazna velük szemben.

Mindinkább gyakorlattá válik, hogy a vállalkozók az adósságterhet a céggel együtt adják el, mielőtt még az adóhivatal szankciókat alkalmazna velük szemben. A Direktinfo Kft. legfrissebb vizsgálata szerint az adószámuk felfüggesztését megelőzően a vállalkozások 40 százalékát értékesítették. A követeléskezelő társaság a június első három hetében végrehajtott 604 adószám-felfüggesztés alanyainak cégtörténetét vizsgálta meg két évre visszamenőleg.

Csatlós Csilla, a kft. ügyvezetője elmondta: a tartozásaiktól így megszabaduló vállalkozók nyugodtan alhatnak, hiszen a rosszhiszeműségük a bíróság előtt nehezen bizonyítható, tehát a gyakorlatban nincs mód a felelősségre vonásukra. Egyébként az eladott cégeknek csupán a 26 százaléka került ily módon külföldre, főleg Romániába és Ukrajnába, a többi Magyarországon talált „gazdára”. A jelek tehát azt mutatják, hogy már itthon is „biztonságosan” meg lehet szabadulni a fizetésképtelen társaságoktól.

A vevők döntő többsége magánszemély volt, kisebb hányada viszont hazai cég. A hajléktalan, hamis iratokkal ellátott „cégtulajdonosok” mellett így már megjelentek a fantomcégek is. Az ügyvezető úgy vélekedett, bár a vizsgált esetekben csupán az egy százalékot haladja meg a céges vevők aránya, nagy jövő előtt állhat a fantomvállalkozásoknak történő eladás, amellyel minden „eltüntethető”.
Figyelemre méltó, hogy a Magyarországon bejegyzett külföldi cégeknél ilyen trükköket nem alkalmaztak, legalábbis azok tulajdonosi szerkezete nem változott.

Csatlós Csilla szerint nálunk mindaddig le lehet lépni rosszhiszeműen, a hitelezőket megkárosítva több százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű tartozásokkal, amíg a jogszabályok nem változnak, a bírósági út nem egyszerűsödik, s elmarad az elkövetők szigorú felelősségre vonása. Addig, amíg a szabályozás nem igyekszik a kiszolgáltatott beszállítók segítségére, a vállalkozásoknak maguknak kell a biztonságos működésükről és az információcseréről gondoskodni.

Forrás: Világgazdaság Online

---