A fémkereskedelmi szabályok változása


2023. július 1-jétől kizárólag a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koncesszori alvállalkozói vehetnek át a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékot.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (Fémtörvény)

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (Fémtörvény) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 245/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet (Rendelet).

Változnak a fémkereskedelmi szabályok

  1. július 1-jétől kizárólag a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koncesszori alvállalkozói vehetnek áta hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékot (koncessziós hulladék)[1]

Koncessziós hulladék: 

  1. a)Magánszemélyek háztartási, költségvetési szervek vagy gazdálkodó szervezetek háztartásihoz hasonló, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékai, melyek nem épületbontási és épületfelújítási tevékenységből származnak (például fém konyhai eszközök, edények, kannák, fémbútorok, kerékpárok, fém szerszámok).
  2. b)Magánszemélyek, költségvetési szervek vagy gazdálkodó szervezetek által leadott, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alá tartozó termékekből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékok, így különösen:
  • aludobozok, flakonok, hordók és egyéb fém csomagolási hulladékok,
  • elem és akkumulátor,
  • elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, függetlenül attól, hogy egyben vagy szétszerelve adják le,
  • a hulladékká vált M1-, N1-járműkategóriába tartozó, vagy háromkerekű (kivéve motoros tricikli) gépjárműből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, függetlenül attól, hogy egyben vagy szétszerelve adják le.

 Nem koncessziós hulladék:

  1. a)a magánszemélyek ingatlanán keletkező, általuk leadott építési, épületbontási, akár kisebb épületfelújítási tevékenységből származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékok;
  2. b)a gyártásközi selejtek, gyártásközi hulladékok;
  3. c)ipari termelőknél/gazdálkodó szervezeteknél keletkező, általuk leadott, nem a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződött, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat tartalmazó hulladékok.

 Koncessziós hulladékot átvehet:

  • hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó, aki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül is végezheti,
  • koncesszori fémkereskedő.

Fémkereskedők teendői

A fémkereskedő dönthet úgy, hogy tevékenységét 2023. július 1-jétől

  • koncesszori fémkereskedőként és/vagy
  • fémkereskedőkéntfolytatja.

Ha a fémkereskedő az új szabályok miatt tevékenységét meg akarja szüntetni, akkor azt be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ekkor a NAV a fémkereskedelmi engedélyt az érintett telephelyre visszavonja.

Koncesszori fémkereskedők

A jelenlegi fémkereskedőknek a koncessziós hulladék átvételéhez elsőként a MOHU-val kell koncesszori alvállalkozói szerződést kötniük és szerepelniük kell a koncesziós nyilvántartásban, majd koncessziós fémkereskedelmi engedélyt kell kérniük a NAV-tól.

A koncesszori fémkereskedelmi engedély kizárólag elektronikusan kérhető, a nyomtatvány a NAV honlapján itt érhető el. Az engedélyezés feltételei megegyeznek a fémkereskedelmi engedély beszerzésének feltételeivel, azzal a különbséggel, hogy a tevékenységi biztosíték összege telephelyenként 2,5 millió forint.

A koncesszori fémkereskedőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a fémkereskedőkre (egyes jogok és kötelezettségek, átvétel, előzetes bejelentések, nyilvántartásba vétel és adatszolgáltatás – napi jelentés, havi zárás –, szállítás).

Az a fémkereskedő, aki benyújtotta a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet, a korábbi fémkereskedelmi tevékenysége mellett a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet is folytathatja. Ekkor a fémkereskedő egyben koncesszori fémkereskedő is, azonban koncesszori tevékenységét teljesen el kell választania a fémkereskedelmi tevékenységétől. Ez azt jelenti, hogy külön nyilvántartást kell vezetnie (napi, havi), mintegy önálló telephelyként elkülönülve a tényleges fémkereskedelmi telephelyétől. Ha a fémkereskedő mindkét tevékenységet folytatja, akkor a NAV a telephelyeket külön-külön vizsgálja, különösen azt, hogy a két tevékenység egyértelműen elkülönül-e.

Ha a fémkereskedő 2023. július 1-jével a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységét is meg kívánja kezdeni, akkor az engedélyt legkésőbb 2023. július 20-ig kérnie kell. Ezt a NAV legkésőbb 2023. szeptember 15-ig elbírálja. Az engedély kiadásáig változatlan feltételekkel folytathatja a tevékenységét, és ezalatt átveheti a koncessziós hulladékot is.

A fémkereskedőnek az átmeneti időszakban is teljesítenie kell a kötelezettségeit, nyilvántartásában és adatszolgáltatásaiban szerepelniük kell a koncessziós hulladékoknak is.

Az engedély kiadását követő havi zárásban a fémkereskedőnek át kell vezetnie a koncessziós nyilvántartásába az átmeneti időszakban átvett koncessziós hulladékokat. Ezért új jogcím a havi zárásban a Bevételezés/kiadás átmeneti időszakból

Fémkereskedők

  1. július 1-jétől koncessziós hulladék csak koncesszori fémkereskedőnek adható le, így fémkereskedő – ha nem köt koncesszori alvállalkozói szerződést – ezeket nem veheti át, tehát a fémkereskedőnek a koncessziós hulladék átvételét meg kell tagadnia. 

Ha a fémkereskedő nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy a leadni kívánt fémet tartalmazó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag koncessziós hulladék-e avagy sem, az átvételt meg kell tagadnia, és a leadó személyt a legközelebbi koncesszori fémkereskedőhöz kell irányítania. 

Ha a fémkereskedő 2023. július 1-jén a telephelyén koncessziós hulladékot tárol, azt legkésőbb 2023. december 31-ig fémkereskedő, illetve hasznosító[2] részére is értékesítheti.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (Fémtörvény) veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 245/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet (Rendelet).

[2]A Fémtv. 10. §-a szerint.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]