Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokkal inkább számít, mint korábban, mekkora az alapkamat, hiszen a devizaalapú jelzálog-hitelezés megszűnt. A kamatemelés kockázata pedig nő, ami a forinthiteleseket és a jelenlegi kötvénytulajdonosokat kedvezőtlenül, a majdaniakat viszont kedvezően érinti – írja az fn.hu.
Nőtt az alapkamat megemelésének kockázata – állították egybehangzóan az fn.hu által megkérdezett elemzők. A magyar alapkamat jelentősége jócskán megnőtt, amióta nem létezik devizaalapú jelzálog-hitelezés, hiszen nincs menekvés – legalábbis a jelzáloghiteleknél – a magas kamat elől.
A forinthitelesek – a svájcifrank-hitelesekhez hasonlóan – megszenvedhetik, ha Magyarország befektetői megítélése romlik, mert akkor a jegybank – látszólag a még mindig túlnyomó többségben lévő devizahitelesek, de valójában a bankrendszer védelmében – kamatemelésre kényszerülhet. Márpedig kis kamatemelés is nagy törlesztőrészlet-változáshoz vezethet, függően attól, hogy az adós éppen hol tart a hitel visszafizetésében, épp mekkora a kamat/tőketörlesztés aránya.
Nem mindegy persze az alapkamat a kötvénytulajdonosoknak és azoknak sem, akik lekötött betétekben tartják megtakarításaikat, s hat más befektetésekre is. A növekvő kamat méreg a kötvénytulajdonosoknak, mert olcsóbbá teszi az értékpapírjaikat a másodpiacon, hiszen immár be lehet fektetni magasabb kamatú kötvényekbe. Méreg azoknak is, akik hosszú időre lekötötték a banki betétüket, hiszen így nem élhetnek a magasabb kamat előnyével. Öröm viszont azoknak, akik már a magasabban kamatozó eszközökbe fektetnek be.
A magasabb kamat a növekedésnek is kárára lehet, és a munkanélküliséget is emelheti, végső soron különböző áttéteken keresztül hat a gazdaság minden elemére. Mindemellett a kamatemelés a növekvő forintkeresleten keresztül erősítheti a forintot.
Ha lesz is kamatemelés, akkor az a jegybank végső monetáris eszköze lesz- mondta Samu János, a Concorde elemzője az fn.hu-nak. Ennek a lehetőségét nem az inflációs nyomás, hanem a devizahitelesek növekvő törlesztőrészletei, azaz a pénzügyi stabilitás szempontjai idézik föl.
A kamatemelést biztosan megelőzi az intervenció, illetve a kommunikáció. Samu szerint a jegybank – minthogy a megfelelő statisztikákkal rendelkezik – pontosan tudja, milyen forint/svájci frank keresztárfolyamnál kell közbeavatkoznia, s ehhez igazítja a kommunikációját s az egyéb monetáris eszközeit.
Samu víziója szerint az év vége felé javulhat a befektetők körében Magyarország megítélése, amikorra ismertté válnak a költségvetés sarokszámai, s az elemző szerint a külkereskedelmi többlet is erősebb forintot indokolna.
Samu emlékeztetett arra, hogy a jegybank az EU-források átváltásával is erősíti a forintot. Mindemellett nem zárta ki, hogy lehetnek olyan események, amelyek végül kamatemelést idéznek elő. A bizonytalan kamatpálya miatt az elemző az fn.hu kérdésére a rövid kötvényalapokba fektetést ajánlotta.
A cikk teljes terjedelemben az fn.hu-n olvasható.
Forrás: FigyelőNet
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!