Újabb adók a nyakunkon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő januárig szeptemberben és decemberben lépnek hatályba adótörvények, ezek közül a decemberi lényegében csak az adminisztrációra vonatkozik – a háztartási alkalmazottakat ezt követően kell bejelenteni. A szeptember vége azonban komoly változásokat tartogat írja a Napi Gazdaság.

Ekkortól lép hatályba a pénzintézetek különadója, és az érintetteknek szeptember 30-ig be is kell fizetniük a kormány által várt 187 milliárd forint egy részét. A gazdasági és pénzügyi törvények rendelkezése szerint a különadó a törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

Szintén ezzel a határidővel jön a képbe a 98 százalékos extra adó is, amely a kétmillió forint feletti, 60 napon túli végkielégítéseket sújtja. Egyes vélemények szerint valójában nem is két-, hanem négymillió forint felett kell csak megfizetni az adót, mivel a törvény szövege szerint a kétmillió külön vonatkozik a 60 napon túli és az azt meg nem haladó végkielégítésekre. A kormány ezeket a vélekedéseket többször is cáfolta, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanis nincs efféle bontás a szabályozásban.

A cikk teljes terjedelemben a Napi Gazdaság Online-on olvasható.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.