Egykulcsos adó: hosszú átállás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szigorú értelemben vett egykulcsos adó talán 2015-re alakulhat ki Magyarországon, még akkor is, ha nem az összes adónemet, hanem csak a személyi jövedelemadót (szja) vesszük figyelembe. Bár a jelenlegi kormányzati tervek szerint jövőre már megkezdődik az „átállás”, a kabinet is úgy számol, hogy az új rendszer végleges formáját csak két-három év alatt éri el – írja a Világgazdaság Online.

A következő években ugyanis nemcsak az adókedvezmények kivezetését kell megoldani, hanem azt is, hogy az adójóváírás megszüntetése mellett miként előzhető meg az, hogy növekedjen több százezer alacsonyabb keresetű adózó terhelése.

Kérdés persze, hogy ki mit ért egykulcsos adón. A kilátásba helyezett „családi jellegű” egykulcsos adó ugyanis már eleve azt vetíti előre, hogy a gyermekek után vagy adókedvezmény, vagy valamilyen adómentes sáv jár majd az adófizetőknek, ez szigorú értelemben véve máris többkulcsossá teszi a magyar szja-t. Persze az adózókat kevésbé kötik le ezek az elméleti szőrszálhasogatások, számukra az a lényeg, hogy az szja-t minél egyszerűbben lehessen bevallani, és lehetőleg minél kevesebbet kelljen befizetni.

Azonban már e két cél összefésülése is komoly munkát ró a jogalkotókra: az eddigi jelzések szerint a 2011-től életbe lépő egységes kulcs mértéke 16 százalék lesz. Igen ám, de a családi adózásnak, vagyis a jövedelmek öszszevonásának és az abból élők számával való elosztásának csak sávos adóterhelés esetén van értelme, ezért a gyermekvállalás támogatását egykulcsos szja mellett csak új adókedvezmények bevezetésével lehet elérni. Miközben éppen ezek kivezetése mutatna az egyszerűsítés irányába.
Persze egy családi kedvezmény még nem feltétlenül teszi bonyolulttá az adószisztémát. Ennél azonban – legalábbis a következő években – többre lesz szükség. Ugyanis 16 százalékos lineáris adókulcsot feltételezve valamennyi bér esetén éppen az átlagos vagy az alatti keresetűek nettó jövedelme csökkenne – ezen változtatni kell. A jelenleg igen tetemes adójóváírásnak hála ugyanis a 16 százalékos adókulcs még a szuperbruttósítás kivezetése mellett is csak 156 292 forintos havi bruttó kereset felett jelentene könnyebbséget az adózóknak, ez alatt nőne a terhelés. Az adóalapot 1,27-szeres szorzóval növelő szuperbruttósítás megtartása mellett pedig ez a limit 199 769 forinton áll, vagyis ennél alacsonyabb havibér mellett rosszul járnának jövőre az adófizetők.

A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság Online-on olvasható.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.