A gazdagokat adóztatná Obama


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az amerikai középosztálynak nyújtott adókedvezmények azonnali meghosszabbítását sürgette pénteken a „költségvetési szirtről” (fiscal cliff) szóló, széleskörű megállapodás keretében Barack Obama amerikai elnök.


Obama rámutatott, hogy kész a kompromisszumra az amerikai gazdaságot újabb recesszióval fenyegető „pénzügyi sziklaszirt” ügyében, ezért a jövő hétre meghívta magához az amerikai kongresszus vezetőit. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a deficitcsökkentést kizárólag kiegyensúlyozott módon tudja elképzelni, vagyis úgy, hogy a megszorításokat kiegészítsék bevételt növelő intézkedések is. Ezzel kapcsolatban kiemelte: miként a 90-es években, a Clinton-kormányzat alatt, most is arra van szükség, hogy megemeljék a társadalom leggazdagabb, évi 250 ezer dollárnál nagyobb jövedelmű rétegének hozzájárulását a közteherviseléshez. Obama elismerte, hogy ő is ehhez a csoporthoz tartozik.

Sürgette ugyanakkor, hogy a demokrata többségű szenátus után a republikánusok uralta képviselőház is fogadja el a lakosság 97 százalékát érintő adócsökkentést. Kijelentette, egy ilyen törvénytervezetet azonnal kész lenne aláírni. Obama szerint mindenki számra adónövekedéssel jár majd, ha az év végéig nem sikerül majd kiegyezni a költségvetési hiány csökkentéséről.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.