A hét adókérdése: de minimis támogatás elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a de minimis támogatás folyósítása több naptári évet ölel fel, például 2009-ben folyósították az előleget, 2010-ben az első részletet, 2011-ben a második részletet, akkor minden évben a befolyt összeget kell elszámolni?


A de minimis igénybevételét melyik TAO bevallásban milyen összeggel szerepeltessünk? Arányaiban kell megbontani az összeget, vagy az előleget és a későbbi részleteket a tényleges befolyásuk évében kell elszámolni?

Nem minden de minimis támogatást kell szerepeltetni a társasági adóbevallásban, mivel csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat, stb. kifejezetten de minimisként nevesíti. A közvetlen de minimis támogatás adórendszerhez is csak annyiban kapcsolódik, amennyiben közvetett módon adórendszeren belül érvényesíteni kíván adóalap- és adókedvezményeket, vagyis a meg nem fizetett adó lesz a de minis támogatás. Ez esetben kell a 3 pénzügyi éven keresztül minden évben újra számolnai a kapott támogatások fajtáját és összegét, figyelemmel a „de minimis” támogatás összegbeli korlátjára.

Ha ez utóbbira nem kerül sor akkor a bevallásban sem kell szerepeltetni a közvetlen de minimis támogatást. Pontosabb választ a tényhelyzet és a feltételek ismeretében lehet adni.

A kérdést Győri Éva szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok iitt.

A de minimis támogatások elszámolások részleteiről itt tájákozódhat.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.