A játékadó-bevételek fő oszlopa dőlt ki


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Messze a pénznyerő automaták termelték tavaly a legtöbb játékadó-bevételt – derül ki az InfoTandem heti infografikájából –, ezek működtetését azonban az idén októberben lényegében betiltották, ami éves szinten nagyságrendileg 30 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek.


Szerencsejáték felügyeleti tevékenysége keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összesen 21,8 ezer hatósági engedélyt adott ki szerencsejáték folytatására és szervezésére 2011-ben. Ennek nyomán az év végén egyebek mellett 28 hatósági engedéllyel rendelkező kártyaterem, mintegy 12 ezer játékterem, 16 ezer pénznyerő automata, valamint 18 ezer játékhely üzemelt az országban.

A különböző szerencsejátékok révén együttesen 265 milliárd forint játékbevétel keletkezett, amely után 65,1 milliárd forint játékadó folyt be a büdzsébe. Ennek döntő többsége két játéktípusból származott. A legnagyobb összeget, 33,15 milliárdot, a pénznyerő automaták után szedték be; ennek zömével azonban 2013-ban már nem lehet kalkulálni. Az idén októberben ugyanis a parlament megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, így pénznyerő gépek a jövőben csak kaszinókban működtethetők. A másik fő pillért a sorsolásos játékok jelentik: az 5-ös, 6-os és 7-es lottó, a Joker, a Keno, a Luxor, a Puttó és a kaparós sorsjegyek 27 milliárd forintnyi játékadót generáltak tavaly, valamivel többet, mint egy évvel korában.

A kisebb tételek közül az alacsony bázisról induló kártyatermeknél robbanásszerű emelkedés ment végbe (így több mint tízszeresére ugrott a játékadójuk is), de a különböző fogadások (totó, góltotó, lóverseny, bukmékeri fogadás, Tippmax) is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. A csekély forgalmú egyéb kategóriába infografikánkban az ajándéksorsolást, a tombolákat és a játékautomatákat soroltuk be; ezek közül főleg az utóbbiak játékadója zsugorodott, több mint 20 százalékkal.

A NAV a szerencsejáték területen tavaly több mint 16 ezer hatósági ellenőrzést folytatott le, amelyek nyomán mintegy 1300 bírságoló határozatot, illetve végzést hoztak, s összességében 309 millió forint bírságot szabtak ki.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.

2022. augusztus 5.

Pékséget és hajókat is foglaltak a számlagyártól

A nyugat-dunántúli számlagyár reklám- és marketingcégek hálójában tüntetett el 860 millió forint áfát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

2022. augusztus 4.

Csökkenthetők a kiszabott adóbírságok

Érdemes pontosan ismerni az adóhatóság által az eljárás során elkövetett tipikus hibákat és az összes – akár uniós – jogorvoslati lehetőséget – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.