A játékgépek fele eltűnhet az adóemelés után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A játékgépek fele eltűnhet az adóemelés után 2011. szeptember 15. csütörtök 08:04:59 Információ A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez! nyomtatáse-mail küldésCikk betűméretének csökkentése Megosztás| CimkékA költségvetés helyzete, Szerencsejáték Fórum hozzászólások A kormány a múlt héten jelentette be a játékadó megemelését, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy ez mely szerencsejátékokra vonatkozna. Mostanra közzétették az erről szóló törvénytervezetet, így kiderült, hogy csak a pénznyerő automaták adója emelkedne, főleg a nagy forgalmú gépeket üzemeltetők járhatnak rosszul. Mfor.hu-háttér.

A várttól elmaradó idei növekedés miatt volt szükség a 100 milliárd forintos költségvetési lyuk befoltozására, amit a kormány az alkohol, a cigaretta és a gázolaj jövedéki adójának emelése mellett többek között a játékadó 50 százalékos emeléséből teremtene elő – derült ki a múlt héten. A kabinet hétfőn be is nyújtotta az ehhez szükséges törvényjavaslatot a parlamentnek.

A javaslat értelmében a pénznyerő automaták tételes játékadója játékhelyenként az eddigi 100 ezerről 125 ezer forintra emelkedik havonta az I. és II. kategóriájú játéktermekben, míg az elektronikus kaszinókban üzemeltetett automaták után az eddigi 120 ezer forint helyett 150 ezret kell majd fizetni havonta.

A fentiekből is látszik, hogy ebből az emelésből még nincs meg a kormány által tervezett 50 százalékos adóemelés, ezért egy eddig nem létező százalékos adót is kivetettek az automaták üzemeltetőire. Ennek értelmében a negyedévente 900 ezer forintnál nagyobb forgalmat bonyolító gépek után a 900 ezer forint feletti összeg 20 százalékát kell majd befizetni.

A Szerencsejáték Felügyelet által közölt adatokból az látszik, hogy ma a nyerőgépek 31,6 százaléka százaléka bonyolít 300 ezer forintnál nagyobb havi forgalmat, az átlag pedig 344 ezer forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik elemzése szerint nagy a szórás az iparágon belül a 200 ezer forint alatti havi bevételtől a több milliósig.

Szintén az NGM elemzése ad magyarázatot arra, miért választotta a kétlépcsős megoldást a kormány: a minisztérium szerint a tételes játékadó általános és jelentős emelése több területen ellehetetlenítené a pénznyerő automaták legális üzemeltetését, és félő, hogy utána illegálisan működnének a játéktermek.

Ugyanakkor ezzel a módszerrel a nagy forgalmú automaták adója többszörösére emelkedhet: egy havi egymilliós forgalmat bonyolító gép például az eddig havi 100 ezer forint helyett ezentúl 125 ezret lesz kénytelen fizetni, emellett a 2,1 millió forint (a negyedéves hárommilliós forgalom mínusz a 900 ezres határ) 20 százalékát, vagyis 420 ezer forintot további adóként negyedévente. Ez havi további 140 ezres adóterhelést jelent, vagyis az összes adó 265 ezer forintra, több mint két és félszeresére emelkedik. Azaz az új rendszerrel a kisebb forgalmú automaták üzemeltetői járhatnak jól, nekik ugyanis „”csak”” 25 százalékos lesz az adóemelés.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) becslései szerint a kormány tervezett intézkedései miatt a játékautomaták fele eltűnhet a piacról, ezen belül a 20 százalékos pluszadóval sújtott gépeknek csak a negyede maradhat meg.

Folytatás az mfor.hu-n.

Forrás: mfor.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.