A kata módosítása is hizlalhatja a büdzsé bevételi oldalát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfogadott költségvetés 30 százalékos tervezett növekedésekkel számol a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében, amelyben a kata adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetések is benne lehetnek – derül ki a Niveus kommentárjából.

2022. július 19-én elfogadták a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényt, amelyben különösen érdekes, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 %-os tervezett növekedéssel számolnak – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

EU-forrással is kalkulálnak

A személyi jövedelemadó növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kisérő béremelésekből és a KATA adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetésekből adódik. Az ÁFA bevételek 7.150 milliárd forintot meghaladó mértékének (ebből közel 1.400 milliárd felhalmozási bevétel) összetétele viszont továbbra is homályos, ez Bagdi Lajos szerint 4 tényező eredőjeként adódhat:

• a KATA adózás változásából adódó többlet áfabevételek (az eddigi alanyi mentes vállalkozók egy részének átterelése az áfafizető körbe);
• A jelentős mértékű inflációnak köszönhető többlet-áfabevételek;
• a bejelentett – átlagfogyasztás meghaladó – rezsiköltségek piaci áron történő elszámolása (ebből a kormányzati kommunikáció alapján közel 1.000 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, amelynek az áfa hatása is így jelentős);
•  ugyanakkor a Niveus adópartnere szerint a fentiek még nem indokolják a jelentős többletet, így feltételezése szerint a költségvetés kalkulál egy jelentősebb EU forrással is, amelynek érezhető áfabevételt generáló hatása is lehet majd 2023-ban.

Számolnak-e a globális minimumadóval?

A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, amely szükségszerűen kiadáscsökkentést vetít elő ezen intézményekben (a részleteket később fogják szabályozni). Kulturális értékmegőrző beruházásokra a korábbi tervezetben szereplő értéket közel 20 milliárd forinttal meghaladó összegben különít el forrásokat a kormány, míg a versenysport továbbra is kiemelt figyelmet kap (erre a célra közel 55 milliárd forintot különítettek el).

Az adójellegű tételek közül szembeötlő még a cégautóadóból származó bevétel növekedése (közel 80 milliárd forintra), amely egyértelműen mutatja, hogy a megduplázódott cégautóadó 2023-ban is bizonyosan velünk marad.

A társasági adóbevételek is közel 200 milliárd forinttal nőnek, amely egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a 100 milliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.

Nem változott a Honvédelmi Alap kerete

A Niveus elemzéséből kiderül az is, hogy a büdzsé legfontosabb prioritásai a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz, másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges források biztosítása.

Ezzel kapcsolatosan a Rezsivédelmi Alapot a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklésére és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére kívánják fordítani a korábbi tervezetben szereplő „költségvetési szerveknél felmerülő energiaár-növekedés kompenzálása” helyett. A Honvédelmi Alap kerete a tervezethez képest végül nem változott, 2023-ban 842 milliárd forintot tesz majd ki.

(Adó Online)

---