Niveus: a cégek többsége még nem tud idén devizában adózni
A naptári éves adózók 2022-ben még nem tudják teljesíteni devizában az adófizetési kötelezettségüket.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Az elfogadott költségvetés 30 százalékos tervezett növekedésekkel számol a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében, amelyben a kata adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetések is benne lehetnek – derül ki a Niveus kommentárjából.
2022. július 19-én elfogadták a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényt, amelyben különösen érdekes, hogy a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 %-os tervezett növekedéssel számolnak – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
A személyi jövedelemadó növekedése feltételezhetően a jelentős inflációt szükségszerűen kisérő béremelésekből és a KATA adózás módosítása kapcsán várható többlet személyi jövedelemadó befizetésekből adódik. Az ÁFA bevételek 7.150 milliárd forintot meghaladó mértékének (ebből közel 1.400 milliárd felhalmozási bevétel) összetétele viszont továbbra is homályos, ez Bagdi Lajos szerint 4 tényező eredőjeként adódhat:
A kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára, amely szükségszerűen kiadáscsökkentést vetít elő ezen intézményekben (a részleteket később fogják szabályozni). Kulturális értékmegőrző beruházásokra a korábbi tervezetben szereplő értéket közel 20 milliárd forinttal meghaladó összegben különít el forrásokat a kormány, míg a versenysport továbbra is kiemelt figyelmet kap (erre a célra közel 55 milliárd forintot különítettek el).
Az adójellegű tételek közül szembeötlő még a cégautóadóból származó bevétel növekedése (közel 80 milliárd forintra), amely egyértelműen mutatja, hogy a megduplázódott cégautóadó 2023-ban is bizonyosan velünk marad.
A társasági adóbevételek is közel 200 milliárd forinttal nőnek, amely egyfelől az exportorientált cégek – jelentős forintgyengülésből adódó – kiemelkedő pénzügyi eredményéből jöhet, másrészről kérdés, hogy a kormány nem számol-e mégis azzal a 100 milliárd forint körüli tétellel, amely a globális minimumadó 2023-as bevezetésével járhatna.
A Niveus elemzéséből kiderül az is, hogy a büdzsé legfontosabb prioritásai a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz, másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges források biztosítása.
Ezzel kapcsolatosan a Rezsivédelmi Alapot a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklésére és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére kívánják fordítani a korábbi tervezetben szereplő „költségvetési szerveknél felmerülő energiaár-növekedés kompenzálása” helyett. A Honvédelmi Alap kerete a tervezethez képest végül nem változott, 2023-ban 842 milliárd forintot tesz majd ki.
(Adó Online)
A naptári éves adózók 2022-ben még nem tudják teljesíteni devizában az adófizetési kötelezettségüket.
Prémium kategóriás hangtechnikai eszközökre lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) következő árverésén.
A májusi csökkenés után júniusban a korábbi hónapok szintjére, 806 millió euróra nőtt a folyó fizetési mérleg havi hiánya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn megjelent előzetes adatai szerint. Májusban 370 millió, áprilisban és márciusban egyformán 780 millió euró volt a folyó mérleg deficitje. Július végére az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó deficit.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!