A kisebb cégeknek kedvez a közbeszerzési törvény módosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adminisztráció csökkentése és a kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének könnyítése a célja a közbeszerzési törvény módosításának, amelyet a parlament utolsó ülésnapján fogadott el.

Az indokolás kiemeli, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény bonyolult, nehézkes közbeszerzési eljárások lefolytatását írja elő, emiatt a közbeszerzési eljárások drágábbak, mint lehetnének. Továbbá a rugalmatlan szabályok miatt nagyon gyakoriak az eredménytelen közbeszerzések, melyeket újabb erőforrás és költség ráfordítással kell megismételni. Ez a közbeszerzések elhúzódását okozza, ami mind az ajánlatkérők működésében, mind az európai uniós támogatások felhasználása során problémákat okoz. A jelenlegi szabályok azt is előidézik, hogy sok olyan ajánlat is érvénytelen lesz, amely gazdaságilag jó és az ajánlattevő is alkalmas a szerződés teljesítésére, de valami kisebb hiba, hiány elírás miatt mégis érvénytelenné kell nyilvánítani az adott ajánlatot.
A bonyolult eljárási szabályok és a nehéz jogalkalmazás miatt a hatályos közbeszerzési szabályok alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások sokkal nehezebben képesek egyáltalán indulni közbeszerzési eljárásokban, nyerni pedig különösen, mint ez kívánatos lenne.

A törvénymódosítás hatályba lépését követően az ajánlatkérők kötelesek lesznek elfogadni a részajánlatokat is. Így a kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot a kisebb egységekre. Az ajánlattevő pénzügyi alkalmassága az induló vállalkozások közül sokat eleve kizár a közbeszerzésekből. A módosítás szerint akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt is ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet akkor, ha volt már annyi árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét. A hatályos szabályozás értelmében az ajánlatkérő az egymilliárd forint feletti árbevételű cégeket zárhatja ki a közbeszerzésből azzal a céllal, hogy a kisebb társaságok kapjanak munkát. A módosítás után ez a határ 100 millió forintra csökken.

Az adminisztráció jelentős csökkenésével jár, ha a különféle közhiteles, elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról nem kell igazolást beadni, azokat az ajánlatkérő gyűjti be a hiteles adatbázisokból. A jövőben ha egy cég alvállalkozóként kíván részt venni a közbeszerzésben, akkor csak a fővállalkozónak kell megvennie a tenderdokumentációt.

Nemrég vezették be fedezetkezelő intézményét a nagyobb értékű közbeszerzésekben. A törvénymódosítás olyan megoldást kínál a körbetartozások visszaszorítására, amely feleslegessé teszi a fedezetkezelő alkalmazását. Amikor a fővállalkozó részszámlát nyújt be az ajánlatkérőknek, akkor be kell jelentenie azt, hogy az általa igénybe vett alvállalkozóknak milyen összeggel tartozik, és először csak erről állíthat ki számlát. Ha ezt követően igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit, akkor jogosult az ellenérték további részéről számlát kiállítani. A késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket pedig két évre ki kell zárni a közbeszerzésekből.

A rendelkezések jórésze augusztustól hatályos.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.