A kisvállalkozásoknak kedvezne az új Munka Törvénykönyve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elfogadott munkaügyi salátatörvény szerint rugalmasabb lehet a magyar munkapiac, a munkaerő-kölcsönzés viszont az EU-s jogharmonizáció miatt szigorodik. A kör azonban még nem zárult le, bőven marad az őszi ülésszakra is. Ezek közül a legfontosabb a Munka Törvénykönyvének kisvállalkozásokra kedvező differenciálása lehet, ami minden programban fontos elem. A tervek szóltak arról, hogy a kkv-knál egyszerűbb lenne a felmondás, megállapodás alapján eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől és auditor alkalmazásával megúszhatnák a munkaügyi ellenőrzéseket.

A munkáltatók és munkavállalók néhány fontos változásra már biztos felkészülhetnek. A június elején benyújtott és hétfőn elfogadott munkaügyi törvénycsomag számos szabályt változtat meg, amelyek a munkaerő felvételére, a munkaidőre, szabadságra, túlórára vonatkozik.

Fél évig próbaidőn

Az előzetes tervekben még úgy merült fel, hogy a próbaidő maximális hossza általánosan nyúlna 3 hónapról 6 hónapra. Az elfogadott törvény szerint azonban erre csak a kollektív szerződéssel rendelkezőknél lesz lehetőség. Viszont ha a kollektív szerződésben 6 hónap próbaidőt írnak elő, azt a munkaszerződésbe is bele kell foglalni.

A túlórafizetés intézménye kikopik

A másik már korábban bejelentett és most elfogadott változtatás, hogy a munkáltató eldöntheti, a túlóráért pénzt fizet vagy szabad időt ad. Ez már önmagában a költséghatékonyság felé terelheti a munkáltatókat, és egy másik szabállyal együtt idővel tulajdonképpen ki is kophat a túlórafizetés a bérelszámolásból.

Véglegesítette ugyanis a kormány azt a válság alatt meghozott változtatást, amely szerint a munkaidő átcsoportosítható, ezáltal „”csúsztatott”” munkaidő-keret valósítható meg. A „”csúsztatott”” munkaidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató például a gyengébb termelési periódusokban alacsonyabb óraszámban dolgoztat, majd később, a magasabb termelési periódusban a dolgozók ezt visszaadják. Eközben mind az alacsonyabb, mind az emelt óraszámért ugyanaz a bér jár. Kérdés viszont, hogy ez mennyire éri meg a munkáltatónak. A véglegesített szabály ugyanis szigorúbb a válság alatt bevezetettnél.

Szabály szerint a csúsztatott heti óraszám maximum 4 órahossza lehet. Vagyis a csökkentett óraszámban legalább 36 órát kell dolgozni hetente, a felemelt időszaknak a csökkentés utáni harmadik hónap első napján el kell kezdődnie, maximum egy évre nyúlhat, és heti 4 órákkal lehet ledolgozni a korábbi elengedést. A felemelt munkaidős szakaszban a munkáltató saját működése okán nem mondhat fel a dolgozónak, sem rendes felmondással sem csoportossal. Ha pedig túlcsúszik az egy éven a ledolgoztatás, akkor már túlórát kell fizetni, méghozzá az átlagbér háromszorosát – magyarázza Czeglédi Edina, a Noerr munkajogásza.

Úgy tűnik tehát, hogy a csúsztatott munkaidő igen szigorúan szabályozott, a rugalmasságot erős korlátok között szolgálja. Ennek ellenére a szakértő szerint a munkáltatók élni fognak vele. Czeglédi Edina munkajogász szerint 2009-ben, amikor ez a forma először életbe lépett, sokan azt mondták, hogy senki nem fogja kihasználni a lehetőséget, de a gyakorlatban kiderült, hogy mégis népszerű volt. A szakértő szerint a véglegesített verzióra is várhatóan ugyanez lesz érvényes.

További változásokról és az őszi ülésszakban tárgyalandó új Munka Törvénykönyvéről a portfolio.hu cikkében olvashat.

Forrás: portfolio.hu

---