A kiváról, részletesen – az adó bemutatása, története, célja (1.)

Szerző: dr. Fischer Ádám
Dátum: 2020. december 3.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.

Az adó története

A KIVA a kisvállalati adó rövidítése. A kivát a sokkal nagyobb karriert befutott katával együtt, ugyanazzal a törvénnyel vezették be 2013. január 1-jével. Ez a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény. Bár pusztán a számok, azaz az adott adónemet választó adóalanyok száma alapján a KATA sokkal népszerűbbé vált, valójában a kivát is egyre több vállalkozás fedezi fel. Nem véletlenül, a KIVA nagyon korszerű, kedvező adófajta, amit nem véletlenül igyekszik népszerűsíteni a Pénzügyminisztérium.

A KIVA történelmét az észt társasági adó rendszerében kell keresni. Észtországban azzal akarják támogatni a jelentős beruházást végző vállalkozásokat, hogy lényegében csak akkor kell társasági adót fizetni, amikor a tulajdonos osztalék formájában kiveszi a nyereséget a cégből. Tehát a tulajdonosok szintjén nem realizált, a vállalkozás működése során felhasznált nyereséget nem terheli adó.

A KIVA egyik lényege is az, hogy nem kell nyereségadót fizetni addig, amíg a tulajdonos nem fizet osztalékot. Az észt modellhez képest a KIVA két további kedvezményt ad: az összesen jelenleg 17%-os szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett is a csak 11%-os KIVA-t kell fizetni.

Először az adó alapvető működését, az adó alapját és a KIVA-val megváltható adókat mutatjuk be.

A KIVA előnyei

Az adóalap első részben bemutatott meghatározása adja a KIVA konkrét pénzügyi előnyeit, amelyek három fő csoportba sorolhatóak. Egyrészt a személyi jellegű ráfordítások után a társaságnak nem az összesen jelenleg 17%-ot elérő szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell megfizetni – ez alól ugyanis mentesül a kivás vállalkozó –, hanem 2021. január 1-jétől a 11%-os kivát. Minden 100 forint bruttó személyi jellegű kifizetésen tehát 6 forintot spórol a cég.

Másrészt miután nem a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény az adó alapja, ha a tulajdonosok nem fizetik ki osztalékként a nyereséget, hanem újabb beruházásokra fordítják, akkor nem kell sem társasági adót sem kivát fizetni, hiszen előbbi alól mentesülnek a KIVA-alanyok, utóbbinak pedig csak a kifizetett osztalék az alapja. Igaz, ha egyszer úgy döntenek a tulajdonosok, hogy fizessen osztalékot a cég, akkor a társasági adót kiváltó KIVA magasabb – 2021-től 11% – mint a társasági adó.

Harmadrészt a KIVA az iparűzési adóban is csökkentheti a fizetendő adót. A KIVA-alanyoknak ugyanis lehetőségük van arra, hogy az általános iparűzési adó számítás helyett a KIVA adóalapjuk 120%-át tekintsék adóalapnak. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adó alapjából egyébként nem vonható le az értékcsökkenés és a személyi jellegű ráfordítás, sőt, 500 millió forintos árbevétel fölött adott esetben az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke sem teljesen, ezért az iparűzési adóban is nagy kedvezményt jelenthet a KIVA-alapú adóalap-meghatározás. Mivel a KIVA alanyok esetében az alternatív iparűzési adóalap alkalmazása választás kérdése, így mindig egyedileg kell megnézni, hogy melyik éri meg jobban a cégnek.

Ha valaki pontos számítást szeretne végezni, annak a Pénzügyminisztérium honlapján egy minden részletre kiterjedő kalkulátor is a rendelkezésére áll.

A cikk szerzője, dr. Fischer Ádám a Niveus Legal Services partnere. A Niveus Consulting Group aaz Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek:


Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP

Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.