A kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági adó leggyakrabban igénybe vett kedvezményei közé tartozik, adózás előtti eredményt csökkentő tétel, amelynek alkalmazásával kapcsolatban éppen ezért számos alkalommal merül fel kérdés. Az Adó szaklap 2009/10 számában megjelent cikk ezekre a kérdésekre próbál választ adni.

Az adóalap-kedvezmény szabályainak az ismerete azért is fontos, mivel a jogtalan igénybevétel adóhiányt eredményezhet, illetve a társasági adóról szóló törvény a kedvezmény megtartásához bizonyos feltételeket szab. Elsőként fontos tisztázni, hogy a társaságiadó-alanyok közül csak a törvényben meghatározott körbe tartozók élhetnek a kedvezménnyel. Az alanyi kört a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja mellett a 7. § (11) bekezdése határozza meg.

Előfeltétel, hogy a kedvezménnyel érintett adóév utolsó napján az adózó kis- és középvállalkozásnak minősüljön. A kkv-k fogalmát a társasági adóban a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényre (Kk. tv.) hivatkozással definiálják, azzal, hogy az ott említett mutatóknak való megfelelés esetén e körbe sorolandók a társaságokon kívül az ügyvédi irodák, végrehajtói irodák, szabadalmi ügyvivői irodák és közjegyzői irodák is.

A besorolást tehát az adóév utolsó napján rendelkezésre álló, utolsó elfogadott beszámoló alapján a mérlegfőösszeg, a foglalkoztatotti létszám, és az éves nettó árbevétel figyelembevételével kell elvégezni. Ennek során az esetleges partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait is megfelelően számba kell venni. A besorolás alapján az adózó lehet mikro-, kis- vagy középvállalkozási, illetve kkv-n kívüli (nagyvállalkozási) méret (a mikrovállalkozás kategóriája a kisvállalkozások körén belüli). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kedvezmény megtartásának nem feltétele, hogy az adózó kkv maradjon; vagyis a besorolás későbbi megváltozása nem eredményez adóalap-növelési kötelezettséget.

Az adóalap-csökkentő tétel abban az adóévben alkalmazható, amelynek egészében (vagyis az adóév minden napján) az adózó valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag magánszemély. E szabály alól két kivétel érvényesül. Nem akadály, ha az adózó saját üzletrésszel (részvénnyel) rendelkezik (vagyis a társaság tagja saját magának); illetve, ha MRP szervezet van a tagok között. Az ún. nonprofit szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) a kedvezményt nem alkalmazhatják, tekintve, hogy esetükben az adóalap meghatározása speciális szabályok alapján történik, amelyek ezt nem teszik lehetővé.

A kedvezmény alkalmazása az adózó döntésén múlik
A kedvezmény igénybevétele – a feltételek fennállása esetén is – az adózó döntésén múlik, ami egyben azt is jelenti, hogy e döntés – az adózás rendjéről szóló törvény értelmében – később önellenőrzéssel nem változtatható meg. Így, ha az adózó akár figyelmetlenségből (például mert azt a bevallásába elfelejtette beállítani) nem alkalmazta a csökkentő tételt, akkor később ennek korrigálására már nincs módja.

A kedvezménnyel érintett beruházások köre a következőképpen alakul: korábban még használatba nem vett ingatlanok (kivéve az ún. üzemkörön kívüli ingatlanokat), a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az elszámolt adóévi beruházások; az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke; az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

Amennyiben a korábban még használatba nem vett kitétel nem érvényesül, akkor a többi feltétel fennállása esetén sem lehet a kedvezményt adóalapnál figyelembe venni. A törvényi fordulat teljesen új eszközt feltételez, vagyis olyat, amelyet nemcsak az adózó, hanem egyáltalán senki nem vett még használatba. Így nem érvényesíthető például az adóalap-kedvezmény telekvásárlás esetén, mivel a telek természetszerűleg nem tud eleget tenni a feltételnek.

Az ingatlanok közül annak a beruházási értékét lehet figyelembe venni, amely a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja. Ennek eldöntésekor a használattal kapcsolatos összes körülményt figyelembe kell venni. Irodának vásárolt új lakás esetén például, amennyiben a helyiségben folytatott tevékenységek a vállalkozás fő, illetve meghatározó tevékenységét jelentik, vagyis az iroda a vállalkozási tevékenység közvetlen eszköze (jellemzően könyvelőirodák, ügyvédi irodák esetében), akkor a kedvezmény igénybe vehető. Ellenben, ha például termék-előállításról van szó, és az iroda mindössze ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásának a helyszíne, akkor az ingatlan csak közvetve szolgálja a vállalkozási tevékenységet, így a kedvezmény nem érvényesíthető. Amennyiben a lakóingatlant bérbeadási célból vásárolják meg és tevékenységek között az ingatlanhasznosítás szerepel, nem kifogásolható a beruházási érték adóalap-csökkentő tételkénti elszámolása. A számviteli törvény szerint az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is; így a bérlő az ingatlan felújítása után élhet az adóalap-kedvezménnyel (ha valamennyi egyéb törvényi feltételnek is megfelel).

Mivel a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény, több adóévre áthúzódó ingatlan-beruházások kapcsán a kivitelezés évei alatt vehető igénybe a kedvezmény az egyes adóévekben elszámolt beruházási költségek alapján.

A számviteli törvény értelmében a műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. Például a jármű abban az esetben tekinthető a tevékenységi profilt meghatározónak, ha a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nem csak egy-egy esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható.

Dr. Rabné dr. Barizs Gabriella írásában részletesen foglalkozik a kizárt jogcímekkel, a kedvezmény felső korlátjával, röviden kitér a közösségi előírások által támasztott kritériumokra, majd a kedvezmény kétszeres visszafizetésének szankciójáról, az ezzel kapcsolatban előforduló problematikus pontokról ejt szót.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.