A különadók felét a fogyasztók fizetik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A LeitnerLeitner nyilvánosságra hozta átfogó tanulmányát a Magyarországon érvényben lévő különadókról. A tanulmány szerzői megállapították, hogy mára a különadók nagyságrendje elérte a társasági adóét, mivel azonban ez csak a vállalkozások szűkebb körét érinti, így számukra komoly megterhelést jelent. Az anyag rámutat, hogy a jogalkotók szándékával szemben az adók beépülnek a szolgáltatások áraiba, és így végső soron a fogyasztók, illetve az adókkal közvetlenül nem érintett ágazatok is viselik a terheket.


Siklós Márta és Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadói hangsúlyozták, hogy tanulmányukban minden olyan adónemet különadónak tekintettek nevétől függetlenül, amely bizonyos iparágakat különböztet meg adóztatási szempontból. Pillanatnyilag 12 ilyen adó van a hazai adórendszerben. A különadók összességében ugyan kisebb súllyal jelennek meg a költségvetés bevételei között, mint a hagyományos adónemek, de szerepük egyre nő.

Többségüket 2010-ben, illetve utána vezették be. Ugyan ezt megelőzően a különadók szerepe kisebb volt, az energia-, a pénzügyi és a gyógyszer szektort már korábban is terhelte speciális teher. A legjelentősebb ugrás a különadókból befolyt összeg nagyságrendjében 2009 és 2010 között tapasztalható. 2009-ig a különadók az összes központi költségvetési bevétel 0,6 százalékát tették ki. 2010-2011-ben már 4,5-4,8 százalék volt a mértékük. Annak ellenére, hogy 2012-ben visszaesést tapasztalhattunk (3,15 százalék), 2013-ban már 7 százalékkal tervezték a költségvetésben a különadókból befolyó bevételt. A második Varga-csomag biztosíthatja ennek teljesítését. Jelenleg a különadók a társasági adóval azonos nagyságrendű forrásnak felelnek meg, amelyek közvetlenül csak a gazdaság egyes kiválasztott szektorait sújtják, így számukra komoly megterhelést okoz.

A különadók bevezetésével kapcsolatban a tanulmány megállapítja, hogy a gazdasági válság hatására több európai országban megfigyelhető a különadók szerepének növekedése. Hazánk ugyanakkor vezető szerepet tölt be, mind az adónemek számát, mind azok változatosságát tekintve.

A különadók bevezetése mellett ugyan szólnak érvek, de a valóságban nem mindig hozzák az elvárt hatást. Hazánkban vizsgálva a tervezett és a ténylegesen befolyt összegeket megállapíthatjuk, hogy a tényadatok rendre elmaradtak a tervektől. Az ágazatok is rugalmasan reagáltak az új terhekre: vagy a fogyasztás csökkent, vagy a vállalatok fogták vissza termelésüket, vagy akár ki is vonultak a piacról. Ez pedig újabb hiányhoz vezetett, ami újabb intézkedéseket tett szükségessé. Ez lehet az oka a folyamatos újratervezésnek, de a bevezetés gyorsaságának is. A különadók átlagos bevezetési ideje ugyanis közelíti a 45 napot, ám az is előfordult, hogy a vállalkozásoknak csupán 32 napjuk volt az év közbeni újratervezésre.

A különadók hatással vannak az érintett szektorok beruházásaira is. Az adók kitermelése érdekében az érintett ágazatok saját magukon végezték el a megszorításokat. A beruházások visszaesése a különadókkal leginkább sújtott pénzügyi és energia-szektorban a legjelentősebb. Az adók tovagyűrűző hatása, valamint a sorozatos és gyors bevezetéssel keltett bizonytalanság azonban a különadók által közvetlenül nem érintett iparágakat is megszorításokra, a beruházások halasztására ösztönözte. Ugyanakkor a fogyasztók sem ússzák meg az adófizetést: miközben papíron csak 2 adónemet fizetnek közvetlenül a fogyasztók, valójában a különadók körülbelül fele beépül a szolgáltatások árába.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.