A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. Cikksorozatunk második részében az egyes lízingtípusokkal foglalkozunk behatóan.

Amint arról már volt szó, a zárt végű lízing  az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, amelynél a törvény szövegéből következően már a birtokbaadás ténye megvalósítja a termékértékesítést. Zárt végű lízingnél ezért a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont, tehát a teljes tőkerész után már ekkor beáll a lízingbeadó adófizetési kötelezettsége.

A bizonylatolás is ennek megfelelően alakul. A birtokbaadáskor a teljes összegről ki kell állítani az áfás számlát, hiába nem kell ekkor még a később esedékessé váló lízingdíjakat megfizetni. A későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat viszont már nem terheli áfa, ezért ezekről nem kell, nem is lehet áfás számlát kibocsátani, csak egyéb számviteli bizonylatot.

Ha a zárt végű lízingügylet során az adóalapot a felek devizában határozták meg, felmerülhet a kérdés, hogy a devizaárfolyam utólagos változása hogyan hat ki az adóalapra, illetve milyen adójogi következménye van annak, ha a felek utólag abban állapodnak meg, hogy a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik.…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. március 2.

A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 1.

A „lízing” szóra gondolva legtöbbünkben él egy – világos vagy homályosabb – elképzelés arról, hogy mit is jelent, ez a kép azonban még a lízinggel foglalkozó szakemberek esetében is eltérhet, mivel óhatatlanul a saját szakterületük (pl. jogi, üzleti, adózási vagy számviteli) szemlélete és ismeretanyaga által meghatározott. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy összetett jogintézményről van szó, amelyet egyetlen jogág sem definiál átfogóan, mint ahogy az sem, hogy többféle lízingtípus is létezik. A jogintézményben megjelennek a tulajdonjog-fenntartásos adásvétel, a bérlet, a haszonbérlet és a kölcsönszerződés elemei is, azonban típusonként eltérő lehet, hogy ezek közül melyik jellemzi ténylegesen. Szintén különbség mutatkozik a költség- és kárviselés szabályai terén.

Összességében elmondhatjuk, hogy „lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. A szakirodalom a lízing alaptípusainak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzügyi lízinget és az operatív lízinget tekinti. Ezek áfa-rendszerbeli kezeléséről lesz szó a következőkben.

A pénzügyi lízing és az operatív lízing fogalma

A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízing tárgy…

2019. augusztus 6.

A pénzügyi lízing számviteli problémái

A pénzügyi lízing számviteli és áfa-törvénybeli megítélésével kapcsolatban napjainkban is felmerülő kérdésekkel, ezeknek az ügyleteknek az indításával, fenntartásával, illetve a futamidő végi és idő előtti lezárásával foglalkozunk a jelen cikkben, s ötleteket adunk a problémák lehetséges megoldásaira.

A pénzügyi lízing fogalma

A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. szabályozza, mely fogalom fő jellemzője, hogy a lízingbevevő:

  • a lízingtárgy határozott időre szóló használatára jogosult;
  • a használat időtartama alatt a hasznok szedésére jogosulttá válik, s egyben ő viseli a közvetlen terheket is;
  • lehetőséget kap arra, hogy a határozott idő végén a lízingdíjak és a maradványérték megfizetése esetén vagy ő, vagy az általa megjelölt harmadik fél tulajdonjogot szerezzen.

A számviteli törvény a fenti, Hpt.-beli fogalmat veszi át, ám pénzügyi lízingnek tekinti az anya- és leányvállalat között létrejött ilyen tartalmú szerződést is.

A pénzügyi lízingnek minősülő ügyletek esetén a számviteli törvény a következő előírásokat tartalmazza:

  1. a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat a