A pénzügyi lízing számviteli problémái

MKVKOK
Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2019. augusztus 6.
Címkék: , ,
Rovat:
A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

A pénzügyi lízing számviteli és áfa-törvénybeli megítélésével kapcsolatban napjainkban is felmerülő kérdésekkel, ezeknek az ügyleteknek az indításával, fenntartásával, illetve a futamidő végi és idő előtti lezárásával foglalkozunk a jelen cikkben, s ötleteket adunk a problémák lehetséges megoldásaira.

A pénzügyi lízing fogalma

A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. szabályozza, mely fogalom fő jellemzője, hogy a lízingbevevő:

  • a lízingtárgy határozott időre szóló használatára jogosult;
  • a használat időtartama alatt a hasznok szedésére jogosulttá válik, s egyben ő viseli a közvetlen terheket is;
  • lehetőséget kap arra, hogy a határozott idő végén a lízingdíjak és a maradványérték megfizetése esetén vagy ő, vagy az általa megjelölt harmadik fél tulajdonjogot szerezzen.

A számviteli törvény a fenti, Hpt.-beli fogalmat veszi át, ám pénzügyi lízingnek tekinti az anya- és leányvállalat között létrejött ilyen tartalmú szerződést is.

A pénzügyi lízingnek minősülő ügyletek esetén a számviteli törvény a következő előírásokat tartalmazza:

  1. a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. A fizetett kamatok az eredménykimutatásban megjelenítendők.
  2. a lízingbeadó hosszú lejáratú követelésként mutatja ki a pénzügyi lízingből származó követeléseit, míg az értékesítés eredményét nettó árbevételként és eladott áruk beszerzési értékeként jeleníti meg, s a finanszírozás bevételeként kapott kamatokat realizál.

A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján – a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális – zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa. (Új Áfatv. 10. § a)

A csupán vételi opciót tartalmazó nyíltvégű pénzügyi lízingügyleteket az áfatörvény szolgáltatásnyújtásként kezeli, így azok esetében áfafizetési kötelezettség az egyes tőketörlesztő-részletek után azok esedékességének időpontjában keletkezik.

Ügyletek indulása

A számviteli törvény alapján a lízingbeadónál pénzügyi lízingügyletek esetén értékesítésként kell kezelni a birtokbaadást, azaz bevételt és ráfordítást kell realizálni, s ezzel egyidejűleg a könyvekből kivezetett lízingtárgy helyett annak ellenértékét kell követelésként kimutatni.

A lízingbevevővel szemben kimutatott követelés a lízingbeadónál tehát magába foglalja a biztosan megfizetendő tőketörlesztéseket és a szerződés szerinti maradványértéket is, annak ellenére, hogy ez utóbbi pénzügyi teljesítése és a teljesítő személye a lízingbevevő döntésétől függ majd.

A lízingbevevőnél kérdésként merül fel, hogy a lízingbeadóval szemben kimutatott kötelezettség ugyanezen tételeket foglalja-e magában, vagy a szerződés szerinti maradványérték külön kezelendő, és így a későbbiek során nincs hozzá kapcsolódóan specifikus teendő.

A magyar számviteli előírások szerinti beszámolót készítő lízingbeadók számára a fentieket árnyalja a 250/2000. kormányrendelet, amely végeredményét tekintve részben módosíthatja a számviteli törvény előírásait, hiszen lehetővé teszi, hogy a lízingbeadó könyveibe a lízing tárgya ne kerüljön be, de az ügyindítás következményei a mérlegben ekkor is változatlanok maradnak.

Az ügyletek futamidő végi zárásáról és az ügyletek felmondásáról bővebben itt olvashat.
A cikk szerzője Dr. Gulyás Éva, egyetemi adjunktus (Budapesti Corvinus Egyetem), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Bevallások a civil térben
2019. október 17.

A nonprofit szervezetek világát könyveléstechnikai és adózási szempontból bemutató cikksorozatot indít az Adó Online. Első írásunk a közhasznúsági beszámoló készítésének apró trükkjeit mutatja be.  

Számvitel-kommunikáció – az üzleti stratégia új útja?
2019. szeptember 25.

A vállalkozások vezetői tisztában vannak azzal, mennyire fontos a kommunikáció az üzleti életben (is). Azonban az, hogy a számvitelnek is „kifejezőképesnek” kell lennie, biztosan sokak számára hangzik meglepően.

A zárlati munka segítése célprogramokkal
2019. szeptember 19.

„Jó munkához jó szerszám kell!” – ez egy barkácsáruház régi tv reklámjának szövege volt, de napjainkban új értelmezést nyerhet. A „szerszám” ma már szellemi termék, valami olyan produktum, ami egyszerűbbé, hatékonyabbá, „minőségibbé” tehetik a munkafolyamatokat és azok eredményeit.

Átalakítja a digitalizáció a könyvelést
2019. szeptember 11.

Átalakítja a digitalizáció a könyvelést

A digitalizáció jelentősen át fogja alakítani a könyvelők mindennapi munkáját, jobb minőségű szolgáltatásokat tesz elérhetővé az ügyfelek számára, de csak a magukat és irodájukat folyamatosan fejlesztő könyvelők maradhatnak talpon a versenyben Horváth Ilona, az Adótanácsadók Egyesülete Digitális tagozatának elnöke szerint.