A pénzügyi lízing számviteli problémái

MKVKOK
Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2019. augusztus 6.
Címkék: , ,
Rovat:
A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. Az utóbbi idők szakmai megkeresései azonban azt mutatják, hogy a kapcsolódó kérdések újra és újra felmerülnek, hiszen mikor már lassan minden a témához kötődő írás az IFRS 16-ról, annak izgalmas, és gyökeresen új megközelítéséről szól, a lízingbevevőknek még nem ez a fontos…

A pénzügyi lízing számviteli és áfa-törvénybeli megítélésével kapcsolatban napjainkban is felmerülő kérdésekkel, ezeknek az ügyleteknek az indításával, fenntartásával, illetve a futamidő végi és idő előtti lezárásával foglalkozunk a jelen cikkben, s ötleteket adunk a problémák lehetséges megoldásaira.

A pénzügyi lízing fogalma

A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt. szabályozza, mely fogalom fő jellemzője, hogy a lízingbevevő:

  • a lízingtárgy határozott időre szóló használatára jogosult;
  • a használat időtartama alatt a hasznok szedésére jogosulttá válik, s egyben ő viseli a közvetlen terheket is;
  • lehetőséget kap arra, hogy a határozott idő végén a lízingdíjak és a maradványérték megfizetése esetén vagy ő, vagy az általa megjelölt harmadik fél tulajdonjogot szerezzen.

A számviteli törvény a fenti, Hpt.-beli fogalmat veszi át, ám pénzügyi lízingnek tekinti az anya- és leányvállalat között létrejött ilyen tartalmú szerződést is.

A pénzügyi lízingnek minősülő ügyletek esetén a számviteli törvény a következő előírásokat tartalmazza:

  1. a lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. A fizetett kamatok az eredménykimutatásban megjelenítendők.
  2. a lízingbeadó hosszú lejáratú követelésként mutatja ki a pénzügyi lízingből származó követeléseit, míg az értékesítés eredményét nettó árbevételként és eladott áruk beszerzési értékeként jeleníti meg, s a finanszírozás bevételeként kapott kamatokat realizál.

A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján – a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális – zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa. (Új Áfatv. 10. § a)

A csupán vételi opciót tartalmazó nyíltvégű pénzügyi lízingügyleteket az áfatörvény szolgáltatásnyújtásként kezeli, így azok esetében áfafizetési kötelezettség az egyes tőketörlesztő-részletek után azok esedékességének időpontjában keletkezik.

Ügyletek indulása

A számviteli törvény alapján a lízingbeadónál pénzügyi lízingügyletek esetén értékesítésként kell kezelni a birtokbaadást, azaz bevételt és ráfordítást kell realizálni, s ezzel egyidejűleg a könyvekből kivezetett lízingtárgy helyett annak ellenértékét kell követelésként kimutatni.

A lízingbevevővel szemben kimutatott követelés a lízingbeadónál tehát magába foglalja a biztosan megfizetendő tőketörlesztéseket és a szerződés szerinti maradványértéket is, annak ellenére, hogy ez utóbbi pénzügyi teljesítése és a teljesítő személye a lízingbevevő döntésétől függ majd.

A lízingbevevőnél kérdésként merül fel, hogy a lízingbeadóval szemben kimutatott kötelezettség ugyanezen tételeket foglalja-e magában, vagy a szerződés szerinti maradványérték külön kezelendő, és így a későbbiek során nincs hozzá kapcsolódóan specifikus teendő.

A magyar számviteli előírások szerinti beszámolót készítő lízingbeadók számára a fentieket árnyalja a 250/2000. kormányrendelet, amely végeredményét tekintve részben módosíthatja a számviteli törvény előírásait, hiszen lehetővé teszi, hogy a lízingbeadó könyveibe a lízing tárgya ne kerüljön be, de az ügyindítás következményei a mérlegben ekkor is változatlanok maradnak.

Az ügyletek futamidő végi zárásáról és az ügyletek felmondásáról bővebben itt olvashat.
A cikk szerzője Dr. Gulyás Éva, egyetemi adjunktus (Budapesti Corvinus Egyetem), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.

Számlaadatexport funkcióval bővült az online számla rendszer
2019. július 8.

Új funkcióval, a számlaadatexporttal bővült június közepétől az online számla rendszer: a már jelentett kimenő és bejövő számlák adatait három nyelven, Excel-formátumban (xlsx) le lehet tölteni és menteni - hívja fel a figyelmet a NAV.

PTGSZLAH és az átutalásos számlák – tisztázzuk az előírásokat!
2019. június 24.

A jogszabályok bizonyos tevékenységi körök végzése esetén előírják a pénztárgép kötelező használatát. A pénztárgép használata helyett azonban lehetőség van arra, hogy a gépi nyugta helyett számlát állítsunk ki a vevőnek, ám ez esetben a számla minden adatáról adatszolgáltatást kell teljesíteni a NAV részére a következő hó 15-ig. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az átutalásos számláknak is szerepelnie kell-e az adatszolgáltatásban? A válasz egyszerű, a magyarázat kicsit bonyolultabb. Nézzük!