A magyar áfa-bevallás sajátosságai (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk: a magyar áfa-bevallás az uniós országokban alkalmazott áfa-bevallások legbonyolultabbjainak egyike. A maga több mint 100 sorával, mellékleteivel és jelentéseivel komoly felkészültséget igényel helyes kitöltése.

A magyar áfa-bevallást két módon lehet benyújtani az adóhatóságnak, az áfaalanyok többsége elektronikusan adja be a bevallását, de ettől függetlenül papír alapon is van lehetőség a bevallás-benyújtási kötelezettségnek eleget tenni. Utóbbi lehetőség az áfa alanyok szűk köre számára érhető el, gyakorlatilag azoknak, akik nem kötelesek elektronikus kapcsolattartásra. Fontos szabály a papíros adóbevallók számára, hogy a nyomtatványt alá kell írniuk: vagy az adózónak, vagy a képviseletére jogosult személynek.

A nyomtatványt egy példányban kell a NAV adózó székhelye, vagy lakóhelye szerint illetékes igazgatóságához eljuttatni, amely történhet személyesen, vagy postai úton. Akik papír alapon adják be a bevallásukat, azok ezt legegyszerűbben a nyomtatványkitöltő programból tudják kinyomtatni. Ilyen esetben a kinyomtatott bevallás kivonatolt nyomtatás lesz, csak a bevallás érdemi adatait fogja tartalmazni, az üresen hagyott sorokat nem.

A bevallást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja, azonban ilyen esetben a bevallás elektronikus benyújtásához a meghatalmazotti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott nyilatkozatot ugyanis a NAV csak akkor tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta. Papíralapú benyújtás esetén is igazolni kell a képviseleti jogosultságot a nyomtatvány benyújtásakor vagy annak feldolgozása során, e nélkül a nyomtatványt nem fogják feldolgozni a hivatal munkatársai.

Fontos garanciális szabály, hogy az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. A garancia ott jelenik meg ilyen esetben, hogy ha a bevallás vagy a bevallással egyenértékű nyilatkozat hibás, akkor az adóhatóság a bírságot az ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő terhére fogja megállapítani.

Amennyiben papír alapon történik a bevallás beadása és az előbb ismertetett körbe tartozó személy ellenjegyzi a bevallást, akkor adott személy adóazonosító jelét és igazolványszámát is fel kell tüntetni.

A magyar áfa-bevallás beadási gyakorisága illeszkedik a fő európai trendekhez, azaz létezik havi, negyedéves és éves bevallási kötelezettség is. Az, hogy ki milyen gyakoriság szerint kell bevallást adjon annak szabályai az Art. 2. melléklet I/B/3. pontja szabályozza. Havonta kell bevallást adnia annak az adóalanynak, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétől – előjel helyesen – éves szinten összesítve pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Szintén havi bevallóak a csoportos adóalanyok az elszámolandó adó értékhatárától függetlenül. Negyedéves bevallók lesznek, akiknek a tárgyévet megelőző második adóév adatai szerint nem kötelesek havi bevallásra (azaz a végső elszámolandó adójuk 1 millió forint alatt maradt), azonban az éves adózókra vonatkozó küszöbértéket (+/- 250 eFt és az 50 millió forintos árbevételt) már túllépte. Szintén negyedéves bevallók a közösségi adószámmal rendelkezők, akik nem havi bevalló kategóriába tartoznak. Végül éves bevallók lesznek, akiknek a tárgyévet megelőző második adóévben elszámolandó adójuk a +250 – 250 ezer forintos sávon belül marad és az Áfa tv. szerinti termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, és nincs Közösségi adószáma sem.

Európában vannak olyan országok, amelyekben a jellemző gyakoriság a kéthavi bevallás (pl. Írország, Norvégia), léteznek négy-és hathavi bevallások is szintén Írországban. Ezek a gyakoriságok Magyarországon nem ismertek, ahogy más országokban sem.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.