A magyar-amerikai kettősadóztatást elkerülő egyezmény felmondása és annak adójogi következményei


A szerződés felmondásának a már letelepedett és jól működő amerikai beruházásokra nem lesz lényeges hatása, azonban az új befektetések számára elriasztó hatása lehet. Az amerikai tulajdonú vállalkozások számára talán a legfontosabb kedvező hír, hogy a magyar kormány nem alkalmaz forrásadót.

A magyar közvélemény tavaly júliusban meglepődve értesült arról, hogy az Egyesült Államok felmondta a magyar-amerikai kettősadóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú megállapodást, amely ennek következtében 2024. január 1-én hatályát veszti. Az eredeti megállapodást még az „átkos” rendszerben, 1979-ben kötötték a felek, hazánk volt az első szocialista ország, amelyik ilyen megállapodással rendelkezett. Ez része volt az akkori enyhülési politikának és következménye a vegyesvállalatok engedélyezésének Magyarországon. A megállapodást követően hamarosan létre is jöttek az első magyar-amerikai vegyesvállalatok (az akkori szabályozásnak megfelelően legfeljebb 49%-os részesedéssel rendelkezhettek a külföldiek a vegyesvállalatokban).

A rendszerváltozás hajnalán, 1988-tól már többségi, sőt tisztán külföldi tulajdonú vállalatokat is engedélyezett a magyar szabályozás. A megállapodásnak és az új szabályozásnak döntő hatása volt az amerikai működőtőke beáramlására. Az amerikai vállalatok mindig kockázatvállalóbbak voltak, mint az európaiak vagy távol-keletiek, ezért nem csoda, hogy hosszú időn keresztül őrizte az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi befektető címet. A nyolcvanas évek végén jött be a GE, akkor a világ egyik legjelentősebb amerikai nagyvállalata és felvásárolta a Tungsram gyárat, de amerikai beruházóké volt a Magyar Telekom (idővel a német Telekom lett a többségi tulajdonos), az első jelentős mobiltelefon vállalat, a Westel, Budapest Bank stb. is amerikai kézben volt. A csúcsidőben 1500 amerikai tulajdonú vállalat működött Magyarországon és mintegy százezer munkavállaló dolgozott ezekben a cégekben. Ekkoriban az összes külföldi beruházás (FDI) közel egyharmada amerikaiak kezében volt. Idővel azonban az európai versenytársak is felbátorodtak és lassan előbb a német, majd az osztrák beruházások is megelőzték az amerikaiakat, ráadásul jónéhány amerikai nagybefektető (mint pl. a GE) kivonult a magyar piacról. Jelenleg az összes külföldi beruházás 9%-a amerikai, ezzel még mindig a harmadikok a külföldi beruházók közül, de ha az összes kínai akkumulátorgyár megvalósul a tervezett nagyságrendben, akkor ez a harmadik hely is veszélybe kerül. A magyar kormány 14 amerikai nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást, ezt a Coca-Cola vállalattal kezdte.

A kettősadóztatás elkerüléséről szóló megállapodás természetesen az idők folyamán többször módosult, legutóbb 2005-ben frissítették jelentős mértékben és adaptálták az új körülményekhez. 2010-ben egy újabb jelentős módosításról született megállapodás, de ezt az amerikai fél már nem léptette hatályba. Ennek az egyezménynek kettős eredeti célja volt: az aluladóztatás ill. a túladóztatás megszüntetése, és ennek révén a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a beruházások ösztönzése. Az egyezmény ezt a feladatát sokáig tökéletesen be is töltötte.

Az egyezménnyel kapcsolatos amerikai bírálatok összefüggenek a két ország közötti politikai kapcsolatok megromlásával. Az amerikai fél 2020. óta folyamatosan jelezte a kifogásait a megállapodással kapcsolatban és annak újratárgyalását szorgalmazta. Az eredeti kifogások az amerikai civilszervezetek tevékenységének korlátozására, később a magyar állam adózási gyakorlatára hivatkoztak, jelezve azt, hogy ez a gyakorlat az amerikai államnak jelentős adóbevétel-kiesést jelent. Végül 2022-ben nem kimondva, de utalva rá, a felmondás legfőbb indoka a magyar fél vétója volt a globális minimumadóval szemben.

A felmondás azért is számít kemény diplomáciai lépésnek, mert még folytak az egyezmény újabb módosításáról szóló tárgyalások, másfelől az Egyesült Államok még Oroszországgal szemben sem mondta fel a hasonló megállapodást, márpedig Oroszország nem szövetséges, hanem ellenséges országnak számít. Egyébként az Egyesült Államoknak jelenleg további ötven országgal van érvényben hasonló megállapodása.

Az egyezmény hamarosan, 2024. január 1-én hatályát veszti, azaz ettől kezdve nincs hatályos adójogi szabályozás a két ország között, a vállalkozások és magánszemélyek mindkét országban adóztathatók lesznek jövedelmeik után. A szakértők abban egyetértenek, hogy a szerződés felmondásának a már letelepedett és jól működő amerikai beruházásokra nem lesz lényeges hatása, azonban az új befektetések számára negatív, elriasztó hatása lehet.

Az amerikai tulajdonú vállalkozások számára talán a legfontosabb kedvező hír, hogy a magyar kormány nem alkalmaz forrásadót, tehát a felmondástól függetlenül az itteni nyereségüket korlátozás nélkül hazautalhatják továbbra is. Ezzel szemben a magyar társaságoknak fel kell készülniük a forrásadó-fizetési kötelezettségek teljesítésére az USA-ban: az Egyesült Államok ugyanis 30% forrásadót von le az olyan kifizetésekből (kamat, osztalék, jogdíj, szolgáltatási díj), amelyek nem egyezményes országokba irányulnak.

Az adóegyezmények egyik kulcspontja, hogy kedvezményt tartalmaz az úgynevezett ingatlannal rendelkező társaságok elidegenítéséből származó nyereség adóztatására. Az eddigi egyezmény alapján ez a bevétel nem esik a magyar nyereségadó hatálya alá. Az Egyezmény megszűnésével a fenti előny megszűnik, így amennyiben egy amerikai társaság jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével rendelkezik, és az anyavállalat el akarja adni a magyar céget, úgy az amerikai anyavállalat az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá eshet, amely 9%-os magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelent.

Szükséges a transzferár- megállapítási mutatószámok felülvizsgálata is, mivel az Egyezmény megszűnésével növekedhetnek az érintett adózók fizetési kötelezettségei. Az amerikai cég által fizetett kamatot forrásadó kötelezettség terhelheti. A kifizetés jogcímének, a kamat tényleges kifizetésének, a forrásadó felmerülésének, beszámíthatóságára és elszámolhatóságára kérdéseire és azok transzferár hatásaira is figyelemmel kell lenni a következő években.

Az Egyezmény megszűnésével az amerikai magánszemélyek valamennyi Magyarországról származó jövedelme adóköteles lesz a magyar szabályok szerint.

A magyar kormány érzékelte az egyezmény felmondásának a magyar vállalatokra és magánszemélyekre vonatkozó negatív hatásait és ezt az október végén beterjesztett és november 21-én elfogadott új adócsomagban ezeket enyhíteni kívánja. Az elfogadott és január 1-én hatályba lépő új adójogi szabályok alapján a magyar jogalkotó kiterjeszti az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmát: az magában foglalja az OECD államok piacain megkötött tőzsdei ügyleteket akkor is, ha nincs adóegyezmény az illető országgal (tehát pl. az Egyesült Államokkal). Ezzel a módosítással a magyar magánszemély befektetők továbbra is alkalmazhatják az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó kedvező magyar adószabályokat az Egyezmény megszűnése utáni időre is.

Az adócsomag kezelni kívánja a magyar állampolgárok az Egyesült Államokból származó kamat ás árfolyamnyereségnek adójogi következményeit is. Az adócsomag szerint adóegyezmény hiányában is kamatjövedelemnek, illetve értékpapírból származó jövedelemnek (árfolyamnyereség) minősülne az olyan kamat, vagy olyan értékpapír elidegenítéséből származó nyereség, amit olyan személy fizet ki a magyar adóilletőségű magánszemély részére, aki OECD tagállamban (azaz pl. az USA-ban) rendelkezik székhellyel.

Megoldatlan marad azonban a magánszemélyek jövedelmének kérdése, azaz azon magyar állampolgárok, akik az Egyesült Államokban szerződési díjat, tiszteletdíjat, munkajövedelmet szereznek, 2024. januárjától mindkét országban adókötelesek lesznek. Ez sok magyar tudóst, művészt és sportolót és egyéb munkavállalót érint kifejezetten hátrányosan.

Mindebből egyértelmű, hogy a megállapodás felmondása mind nemzetgazdasági, mind az egyes érintett állampolgárok számára kifejezetten negatív következményekkel jár. Némi optimizmusra adhat okot, hogy időközben a magyar kormány azóta mégis támogatja a globális minimumadó bevezetését és a felek kölcsönösen kifejezték készségüket egy új megállapodás megkötésére. Remélhetőleg a politikai kapcsolatok javulása lehetővé teszi azt, hogy belátható időn belül újból rendezett és szabályozott adójogi kapcsolat jöjjön létre Magyarország és az Egyesült Államok között.

Fontos jó tanács: az Egyesült Államokban nem csak szövetségi, hanem állami adók is vannak, és ezek nagy változatosságot mutatnak. Annak az érintettnek, aki ebben az adójogi dzsungelben el akar igazodni, érdemes az amerikai adózás rejtelmeiben jártas hazai tanácsadó vagy egyenesen amerikai adótanácsadó segítségét igénybe venni.
BDOA cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója, partnere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Tájékoztatási igazgatóság alakult a NAV-nál

Március elsejétől az adóhivatal általános tájékoztatási tevékenységét az országos illetékességgel működő tájékoztatási igazgatósága látja el, az ügyfelek továbbra is a megszokott csatornákon kérhetnek segítséget adózási kérdésekben – közölte a NAV.

2024. március 1.

Karbantartás miatt üzemszünetet tart vasárnap a NAV

A háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők 2024. március 3-án, vasárnap 9 órától 21 óráig – közölte az adóhatóság.