A mezőgazdasági őstermelők járulékkötelezettsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007. január 1-jétől biztosított a mezőgazdasági őstermelő is. Bevallási és járulékbefizetési kötelezettségének a 08058-as bevalláson, elektronikus úton negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles eleget tenni – olvasható az adóhatóság napokban közzétett tájékoztatójában.

A mezőgazdasági őstermelők biztosítottként teljes körű társadalombiztosítási ellátásra jogosultakká váltak. Nem biztosított ugyanakkor ezen a jogcímen (de más jogcímen jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra) a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy, a gazdálkodó család kiskorú tagja, az egyéb jogcímen – ide nem értve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint a választott tisztségviselői jogviszonyban – biztosított, a saját jogú nyugdíjas, valamint az, az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A biztosítási jogviszony létrejöttének további feltétele, hogy a mezőgazdasági őstermelő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – összesen – legalább 20 év szolgálati időt szerezzen, vagyis a 2007. január 1-je előtt megszerzett és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig még hátralévő idő együttesen elérje a 20 évet.

Bejelentési kötelezettség

A mezőgazdasági őstermelő a biztosítás létrejöttéről az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak. A biztosítási kötelezettséget érintő adatokról a 08T1041-es nyomtatványon kell bejelentést tenni a biztosítási jogviszony létrejöttét megelőző napon, a biztosítási jogviszony megszűnését, a biztosítás szünetelését, illetve a szünetelés befejező időpontját 8 napon belül, szintén a 08T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.

A járulékfizetés alapja

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja a 8 százalékos mértékű tagdíjat és a 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot).

Más a helyzet akkor, ha e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a hétmillió forintot. Ilyenkor havonta az őstermelői tevékenységből származó tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted része után 9,5 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A magánnyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelő a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Nyilatkozattal lehet a magasabb összeget vállalni
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja a 8 százalékos mértékű tagdíjat és a 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot) az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Az idei évre vonatkozóan a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban lehetett nyilatkozni.

Bevallás, befizetés
A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) elektronikus úton a 0858-ös bevalláson negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Akinek pénzforgalmi bankszámlája van, az átutalással, a többi adózó készpénz-átutalási megbízással, vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással teljesíthet a Magyar Államkincstárnál megnyitott 10032000-06056229. számú APEH Egészségbiztosítási Alapot, valamint a 10032000-06056236. számú APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek elnevezésű beszedési számlára.

A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt. Azaz, ha például 2007. évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor 2008. évben sem bevallást benyújtania, sem járulékot fizetnie nem kell (kivéve, ha magasabb összeg után vállalta a járulékok megfizetését), az egészségügyi ellátásra úgy is jogosult.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.