A munkáltató jogellenes munkaviszony- megszüntetéséről II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatódik a jogellenes munkaviszony-megszüntetés munkáltatóra háruló következményeinek ismertetése az Adó-tb kalauz szaklap 2007/10. számában. Dr. Horváth István a második részben azt boncolgatja, hogyan lehet csökkenteni a fizetendő kártérítés összegét.

Nem kell megtéríteni a munkabérnek azt a részét, ami máshonnan megtérült [Mt. 100. § (6) bek.]. A munkavállaló egyáltalán nem köteles újbóli elhelyezkedéssel, munkába állással enyhíteni a munkáltató fizetési kötelezettségét. A bíróságnak nincs lehetősége azt vizsgálni, hogy a munkavállaló évek elteltével miért nem tudott ismételten elhelyezkedni, azt megpróbálta-e vagy sem stb. A munkáltató ezért nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy a munkavállaló időközben már el tudott volna helyezkedni, és ezáltal megfelelő jövedelmet is el tudott volna érni. A munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetésekor ugyanis a munkavállalót nem terheli kárenyhítési kötelezettség (EBH 2003/969.).

Máshonnan megtérült jövedelem

Abban az esetben, ha a munkavállaló időközben elhelyezkedett munkaviszonyban, a munkáltató elmaradt munkabér megtérítési kötelezettsége a következőképpen alakul:

  • ha a munkavállaló új munkahelyén többet vagy ugyanannyit keres, mint amennyit a volt munkáltatónál, a munkáltatót nem terheli további elmaradt munkabér-fizetési kötelezettség az újbóli elhelyezkedés időpontjától;
  • ha a munkavállaló új munkahelyén kevesebbet keres, mint a volt munkáltatónál, akkor a munkáltató elmaradt munkabérként az elhelyezkedéstől csak a különbözetet köteles megtéríteni.

A máshonnan megtérült jövedelem nemcsak és kizárólag a munkaviszony keretében megtérült jövedelmeket foglalja magában, hanem bármilyen egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony (vállalkozási, megbízási jogviszony) keretében szerzett jövedelmeket is. Különösen a vállalkozás körében szerzett jövedelmek bizonyítása okozhat nehézséget, hiszen a vállalkozó az elért eredményt nem köteles kivenni. Van olyan álláspont is, amely szerint azonban ez ettől függetlenül máshonnan megtérült jövedelemnek tekinthető . A Legfelsőbb Bíróság – a Fővárosi Bírósággal egyezően – egy eseti döntésében ugyancsak megállapította, hogy az elmaradt munkabér szempontjából megtérült jövedelemként kell figyelembe venni a betéti társaság elért eredményét, mely a felperes személyes közreműködéséhez és tulajdoni hányadához kötődik. Az elmaradt munkabért csökkentő tényező a betéti társaság jövedelme is, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló, mint a betéti társaság beltagja az elért eredményt kiveszi-e a vállalkozásból. Ekként a betéti társaság igazolt nyereségét a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában meg kell osztani, és ezt követően kell levonásba helyezni megtérült jövedelemként (Legfelsőbb Bíróság Mfv.II,10.890/1998., Fővárosi Bíróság 55.Mf.24.551/2006/5.). A tagsági viszonyból származó osztalék azonban máshonnan megtérült jövedelemként nem számítható be, mert az nem munkavégzésre irányuló jogviszonyból származik (Fővárosi Bíróság 59.Mf.27.365/20004.).

Ugyancsak kérdésként merül fel, hogy a munkavállaló másodállásból, mellékfoglalkozásból származó jövedelme beszámítható-e. Erre egyértelműen nincs mód akkor, ha a munkavállaló korábban, a munkaviszony fennállása alatt is rendelkezett ilyen mellékjövedelemmel. Amennyiben azonban erre korábban nem vagy kisebb mértékben került sor, az így szerzett jövedelem beszámítható.

Egyes ellátások beszámítása

A fentiek megfelelően érvényesek az állami ellátási formákra is: az álláskeresési járadékra és az álláskeresési segélyre. Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli-járadék és annak járulékai összegét a Munkaerő-piaci Alap szolidaritási alaprészébe befizetni [Flt. 37. § (6) bek.]. A bíróság a rendelkezés érvényesülése érdekében a jogerős határozatát a munkaügyi központnak megküldi, amely ennek alapján határoz.

Abban az esetben, ha a munkavállaló betegállománya miatt táppénzes ellátásban részesül, nem követelheti az elmaradt munkabér és a táppénz különbözetét, mert betegállománya idején egyébként sem tudott volna dolgozni.

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a munkavállaló időközben öregségi nyugdíjra vagy rokkantnyugdíjra válik jogosulttá, ez máshonnan megtérült jövedelemként beszámítható-e. Az öregségi nyugdíj tekintetében nem egységes a bírói gyakorlat: Van olyan álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy öregségi nyugdíj mellett a munkavállaló dolgozhat, a nyugdíj összege nem számítható be, ugyanakkor ezzel ellentétes gyakorlat is létezik.

Egyéb járandóságok

A munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt egyéb juttatásokban is részesülhet. Ezek az egyéb juttatások, járandóságok olykor a jövedelem jelentős részét teszik ki, ezért a munkavállaló ezeket jogosan igényelheti, ha ezektől a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt esett el. Fontos azonban különbséget tenni azon juttatások között, amelyek szorosan a munkavégzéshez kapcsolódnak, mert a munkavégzés során felmerült költségek megtérítését célozzák és azok között, amik a munkavállaló munkavégzését díjazzák egyéb juttatás formájában.

Amennyiben a kifizetett összeg kizárólag a munkavállaló költségeinek megtérítését szolgálja, az nem követelhető, mert munkavégzés hiányában a munkavállalónál megtérítendő költség nem merülhetett fel. Gyakori azonban, hogy a költségtérítés címen megfizetett összeg vagy annak egy része valójában nem a költségek megtérítését szolgálja, hanem burkolt munkabérfizetést valósít meg. Ilyenkor a költségtérítés vagy annak a tényleges költségek megtérítésén felüli része valójában munkabér. Abban az esetben, ha a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy a költségtérítés címén kifizetett összegből ő rendszeresen megtakarításokat tudott eszközölni, az általános kártérítési szabályok alapján kérheti ennek megfizetését a munkáltató által eszközölt jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén.

Amennyiben tehát a juttatás a munkavállaló egyéb díjazását vagy azt is szolgálta, ezen összegekre a munkavállaló igényt tarthat, hiszen a munkavállaló ezektől a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt esett el. Így itt is érvényesülő alapelv, hogy a munkavállalót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogellenes megszüntetésre nem került volna sor.

A cikk részletesen kitér a kártérítés összegének meghatározására, a nem vagyoni kárra, valamint azokra az alaptalan munkavállalói követelésekre is, amelyeket a bírói gyakorlat következetesen elutasít.

Dr. Horvát István cikke teljes terjedelemben az Adó-tb kalauz szaklap 10. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.