A munkáltatói cafetéria – 2023


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóztatás az egyes juttatási elemekhez tapad, ezért rendkívül fontos évről-évre ellenőrizni, hogy kit és milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Ennek megfelelően a nyújtandó juttatások „listáját” és a kapcsolódó közterheket célszerű cafetéria szabályzatba foglalni.

Azok a munkáltatók, amelyek megfelelő pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek ehhez és megbecsülik munkavállalóikat, a munkabér mellett egyéb juttatásokkal is honorálni igyekeznek a dolgozóik munkáját, lojalitását. A cikkünk témáját adó, meghatározó juttatási forma az 1990-es évek derekától folyamatosan terjed el Magyarországon. Az adójogi szakzsargon szívesen használja a köznyelvben a ‘cafetéria’ kifejezést, amely a jogintézmény angolszász eredetére utal. A „cafetéria” elnevezés néhány jogszabályban, így pl. költségvetési törvényben is helyet kapott, de ez nem egy adójogi fogalom, hanem a munkáltató által kialakított olyan juttatási csomag elnevezése, amellyel kapcsolatban az adószabályozás csak azt mondja meg, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak. Az egyes elemek rendelkezésre bocsátása munkáltatói/kifizetői döntés.

Az adóztatás az egyes juttatási elemekhez tapad, ezért rendkívül fontos évről-évre ellenőrizni, hogy kit és milyen adó és járulékfizetési kötelezettség terhel vonatkozóan. Ennek megfelelően a nyújtandó juttatások „listáját” és a kapcsolódó közterheket célszerű cafetéria szabályzatba foglalni. Ehhez kötődően hangsúlyosan jegyzendő meg, hogy a vállalkozási szférában a cafetéria juttatás nem kötelező, jogszabályi előírás a juttatás biztosítására nincsen, munkáltatói döntés kérdése. Az államháztartási szférában ez kissé eltérő, mert van olyan jogállási törvény (pl. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény), amely a cafetéria juttatást kötelezővé teszi de olyan is akad, amely bár nem tiltja, nem is teszi kötelezővé a cafetéria juttatások nyújtását (pl. a közalkalmazottak jogállását szabályozó 1992. évi XXXIII. törvény).

A cafetéria rendszer lényege a dolgozók teljesítményösztönzésében és az adómegtakarítási lehetőségben rejlik. A cafetéria rendszer előnyei:

    • a dolgozók számára szélesebb körű választási lehetőséget biztosít a juttatási formák között,
    • a dolgozók személyes igényeihez igazodni lehet,
    • a munkáltató számára pontosan tervezhető a munkavállalóval kapcsolatos költség,
    • adómegtakarítást eredményez, ennek következtében a munkáltatónál költségmegtakarítás, a munkavállalónál pedig magasabb elkölthető jövedelem keletkezik.

A cafetéria szabályzat

A cafetéria szabályzat foglalja össze a cafetéria keret felhasználására vonatkozó rendelkezéseket, tudnivalókat. A cafetéria szabályzat célja a munkavállalók (esetleg más érintett személyek pl. megbízottak, hozzátartozók) részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó módon lehessen biztosítani a bérnek nem minősülő juttatásokat. A cafetéria-csomagok tervezését megnehezíti, hogy az adóztatási szabályok nem egy, hanem több törvényben találhatóak. A cafetéria juttatások köre nem tartalmazhat sem jogszabályon alapuló kötelező jellegű juttatásokat (pl. védőruha), sem jogszabályon alapuló kötelező költségtérítéseket (pl. munkába járáshoz használt vasúti bérlet).

A cafetéria juttatásoknál nincs előírva sem a határozatlan idejű munkaviszony, de még csak a teljes munkaidős sem. A juttatás adható:

  • határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén,
  • próbaidő alatt,
  • alkalmi munkavállalónak, idénymunkásnak,
  • közreműködő tagnak, megbízottnak,
  • nyugdíjas munkavállalónak,
  • és a foglalkoztató azon korábbi munkavállalóinak is, akik már nyugdíjasok.

Mindezek mellett a fentiekben felsoroltak hozzátartozói is kaphatnak juttatásokat.

A cafetéria szabályzat összeállítása során a munkáltató nagy szabadsággal rendelkezik. A munkavállalók részére nyújtandó juttatási elemeket szabadon választhatja meg, azonban megjegyzendő, hogy az szja törvény bizonyos juttatásokat a munkáltató és a munkavállalóhoz kötötten definiál. Azt is meg kell jegyezni, hogy a vállalkozásban közreműködő tulajdonos minden olyan juttatásban részesülhet, amely kizárólag a munkavállalónak adható.

A cafetéria szabályzat lehet bruttó és nettó alapú. A bruttó alapú cafetéria azt jelenti, hogy a munkáltató az egyes juttatási elemek értékéhez hozzáadja a juttatás után fizetendő közterheket, és a munkavállaló cafetéria kerete a választott juttatási elem bruttó (adóval növelt) értékére ad fedezetet.

Tételezzük fel, hogy egy részvénytáraság munkavállalói részére 1 millió forint bruttó cafetéria keretet állapított meg. Az egyik munkavállaló a teljes összegért SZÉP-kártya juttatást kért.

Adatok forintban

Az Szja törvény 71. §-a alá tartozó juttatási összeg (béren kívüli juttatás) 450 000
A juttatást terhelő szociális hozzájárulási adó (450 000 x 0,13) 58 500
A juttatást terhelő személyi jövedelemadó (450 000 x 0,15) 67 500
71. § alá tartozó juttatás bruttó értéke (450 000 + 58 500 + 67 500) 576 000
Az Szja törvény 70. §-a alá tartozó (egyes meghatározott juttatásnak minősülő) bruttó juttatási összeg (1 000 000 – 576 000) 424 000
Az Szja törvény 70. §-a alá tartozó nettó összeg (424 000 /1,18 x 1,28) 318 701
Szociális hozzájárulási adó (318 701 x 1,18 x 0,13) 48 889
Személyi jövedelemadó ((318 701 x 1,18 x 0,15) 56 410
SZÉP-kártya alszámlára átutalható nettó összeg (450 000 + 318 701) 768 701
Összesen fizetendő szociális hozzájárulási adó (58 500 + 48 889) 107 389
Összesen fizetendő személyi jövedelemadó (67 500 + 56 410 123 910
Munkáltató költség összesen (768 701 + 107 389 + 123 910) 1 000 000

A nettó alapú cafetéria esetében a munkáltató nem terheli át a munkavállalóra az egyes juttatásokat terhelő adókat, ennek következtében a cafetéria keretet teljessége a választott juttatási elem nettó értékére használható fel.

Ebben a példában is tételezzük fel, hogy egy részvénytáraság a munkavállalói részére 1 millió forint cafetéria keretet állapított meg, de itt nettóban. Az egyik munkavállaló a teljes összegért SZÉP-kártya juttatást kért.

Az Szja törvény 71. §-a alá tartozó juttatási összeg (béren kívüli juttatás) 450 000
A juttatást terhelő szociális hozzájárulási adó (450 000 x 0,13) 58 500
A juttatást terhelő személyi jövedelemadó (450 000 x 0,15) 67 500
Az Szja törvény 70. §-a alá tartozó juttatási összeg (egyes meghatározott juttatás (1 000 000 – 450 000) 550 000
A juttatást terhelő szociális hozzájárulási adó (550 000 x 1,18 x 0,13) 84 370
A juttatást terhelő személyi jövedelemadó (550 000 x 1,18 x 0,15) 97 350
Összesen fizetendő szociális hozzájárulási adó (58 500 + 84 370) 142 870
Összesen fizetendő személyi jövedelemadó (67 500 + 97 350) 164 850
Munkáltató költség összesen (1 000 000 + 142 870 + 134 850) 1 307 720

A dolgozói nyilatkozatok

A juttatások nyújtásával kapcsolatos jogszabályoknak megfelelő eljárások betartásához a foglalkoztatónak a szükséges dolgozói nyilatkozatokkal rendelkeznie kell. A nyilatkozatok köre az munkáltató juttatási rendszerének függvénye. A dolgozói nyilatkozatok főbb csoportjai:

  • cafetéria nyilatkozat a választott juttatási elemekről. Olyan cafetéria nyilatkozati blankettát kell eljuttatni a dolgozó részére, amely tartalmazza a választáshoz szükséges információkat: a rendelkezésre álló bruttó, vagy nettó egyéni keretösszeget, választható juttatások listáját, a felhasználási lehetőségeket és az esetleges korlátokat.
  • kiegészítő adóügyi nyilatkozat a más kifizetőtől kapott SZÉP-kártya juttatásról (Szja.tv. 71.§). Az Szja törvény alapján 2023-ban az egyes munkáltatók összesen 450 000 forintot utalhatnak SZÉP-kártyára. ez a rekreációs keretösszeg a munkaviszony napjaival arányosan értendő.
  • Amennyiben a dolgozó olyan juttatást választ, amelyhez további kiegészítő nyilatkozat szükséges (pl. önkéntes pénztári tagságról), azt szintén ki kell tölteti, alá kell íratni és csatolni kell a cafetéria nyilatkozathoz.

A cikk folytatásában az adatszolgáltatási kötelezettségről és a cafetéria-elemek adójogi besorolásáról olvashat.

cafeteria 2023

A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

2024. április 24.

Adóellenőrzésen bukott meg használtautó-kereskedő, valamint hamis gyerekcipőárus

Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit; a kereskedőnél a végrehajtók ingatlant és 54 autót foglaltak le több mint 120 millió forint értékben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán. Ugyanezen a napon a pénzügyőrök 2300 pár, több mint 17 millió forint értékű hamis gyermekcipőt foglaltak le – közölte a NAV.