A nagyhalakra koncentrálnak az adónyomozók – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV nyomozóhatósága ötödével kevesebb bűnügyben kezdeményezett eljárást az idei első félévben, mint tavaly ugyanilyenkor. A fő ok: a kisebb ügyekről mindinkább átkerül a fókusz a szervezetten elkövetett súlyosabb bűncselekmények felderítésére. Az InfoTandem infografikája.


Érdemben csökkent 2016. első félévében azon büntetőügyek száma, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozóhatósága indított. Míg a Bűnügyi Főigazgatóság az idei első hat hónapban 3120 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt kezdeményezett eljárást, addig a tavalyi hasonló időszakban 18,8 százalékkal több, összesen 3843 esetnél jutottak el eddig a pontig. Ezzel párhuzamosan az ügyekhez kapcsolódó elkövetési érték is mérséklődött 12,3 százalékkal, 60,1 milliárd forintra.  Mindezek hátterében az indoklás szerint az áll, hogy egyfelől kevesebb feljelentés érkezett a bevételi szakterületről és a felszámolóktól, másfelől kezd beérni az a stratégia, miszerint az erőforrásokat a kisebb súlyú – s nagyobb számban előforduló – ügyek helyett egyre inkább a súlyosabb, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésére igyekeznek koncentrálni. Az első félévében – az újakat, illetve a korábban kezdetteket, de mostanra lezártakat együtt számítva – 35 nagyobb ügy végére került pont (ebből 22-t bűnszervezetben, 13-at pedig bűnszövetségben követtek el). Ez két és félszerese a bázisidőszaki 14-nek, 30 milliárd forintos elkövetési értékük pedig közel háromszorosa annak.

Ami nem változott, az az, hogy a bűnesetek legnagyobb része – ezúttal 43,8 százaléka – az összefoglalóan költségvetési csalásnak nevezett (jelentős részben különféle adócsalás-fajtákat magában foglaló) körből került ki. Az esetszám itt is visszaesett, ám viszonylag kevésbé: 14 százalékkal. A második leggyakoribbnak számító – ám jóval kisebb súlyú – csődbűncselekmények száma szintén átlag alatt, 17 százalékkal zsugorodott, míg például a számvitel rendjét bő harmadával, az iparvédelmi jogokat pedig csaknem fele annyi esetben sértették meg, mint 2015. első felében – legalábbis ami a felderített eseteket illeti. A költségvetési csalás az elkövetési értéket tekintve abszolút meghatározó: a maga 56,4 milliárdjával a teljes összeg 93,9 százalékáért felelős.

Fontos adat még a témakörben, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárások során mekkorára rúg az úgynevezett vagyonbiztosítás – lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés – összege. E mutatónál javulás tapasztalható: a 23,9 milliárd forintos érték 39,7 százalékos rátának fel meg, szemben a korábbi 28,4 százalékkal.

Az idei első félévben ismertté vált 60 milliárdos összelkövetési értékből 25 milliárd forintot titkos információgyűjtésekkel sikerült felderíteni (a teljes vagyonbiztosításnak pedig a kétharmada köszönhető ezeknek). A Bűnügyi Főigazgatóság és az irányítása alatt álló szervek 83 titkos akciót indítottak a vizsgált periódusban, illetve 88 korábban megkezdett eljárást fejeztek be.

Egy érdekesség: június végéig 350 bűncselekmény kapcsán 165 millió szál dohányterméket foglaltak le, 5,6 milliárd forint értékben, holott a tavalyi első hat hónapban közel ennyi (310) eset kapcsán még mindösszesen 21 millió szálról és 806 millió forintról beszélhettünk. A drasztikus megugrás valószínű oka: a menekülthullám kapcsán bevezetett fizikai határzár és a fokozottabb hatósági jelenlét miatt az illegális cigarettaszállítmányok zöme a zöldhatárról áttevődött a nagyobb mennyiségek mozgatására alkalmas kamionos forgalomba…


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.