A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).

Releváns jogszabályok: – 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról – 2000. évi C. törvény a számvitelről

Cikkünk első részében ismertetjük az adóalap-módosító tétel szabályozását, majd ezt követően áttekintjük a pénztár mentesített értékére vonatkozó főbb tudnivalókat. (A második részben példák ismertetésével segítjük a korrekciós tétel gyakorlati alkalmazását).

1. Jogszabályi előírás

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról é s a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.)

• § (3) bekezdés c) pontja értelmében az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét;
• § (4) bekezdés c) pontja szerint az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét.

A Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában nevesített korrekció meghatározásakor első lépésként a pénztár tárgyévi növekményét, második lépésként a pénztár mentesített értékét meghaladó részt (pénztár tárgyévi záró mínusz pénztár mentesített értéke) kell meghatározni. Az így meghatározott két érték közül a kisebbik értéket kell adóalap-növelő tételként figyelembe venni.

A pénztár mentesített értéke az alábbi mutatók közül a legnagyobb érték:

• a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, vagy
• 1 millió forint, vagy
• az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

A kivára 2016. december 31-ig áttért adózónál a pénztár mentesített értéke az alábbi mutatók közül a legnagyobb érték:

• a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, vagy
• 1 millió forint,
• vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

2. A pénztár mentesített értékének meghatározása

A házipénztár értékének változásához kapcsolódó adóalap-korrekciós tétel vonatkozásában a leggyakrabban felmerülő kérdés a gyakorlatban, hogy mit kell érteni az „adóalanyiság első évének nyitó mérlegében kimutatott pénztárérték” alatt azon adózók tekintetében, amelyek 2017. január 1-jét követően alakultak, illetve választották a kisvállalati adó szerinti adózást. A pénztár mentesített értéke definíciójának értelmezése kardinális a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pont, illetve 20. § (4) bekezdés c) pont vonatkozásában, hiszen a törvény maximalizálja a tárgyévi (záró) pénztárértéknek a mentesített értéket meghaladó részében az adóalap-növelés, míg a tárgyévet megelőző évi pénztárértéknek a mentesített értéket meghaladó részében az adóalap-csökkentés alkalmazását. Nem elegendő tehát a pénztárérték adóévi növekedését vagy ezt követő csökkenését figyelni, hanem vizsgálni kell azt is, hogy törvény limitálja az adóalap-korrekciók alkalmazását.

A legfontosabb elhatárolási szempont, hogy különbséget kell tenni azon adózók között, amelyek a megalakulásukat követően választják a kisvállalati adó szerinti adózást és azon adózók között, akik már a létrehozataluktól kezdődően a kiva alanyai.

a)  működés során választott kiva-alanyiság esete

Amennyiben az adózó a megalakulását követően dönt úgy, hogy a kisvállalati adó alanya kíván lenni, abban az esetben elmondható, hogy már van megelőző üzleti éve, melynek révén rendelkezik előző üzleti évi záró mérlegadatokkal, melyek megegyeznek a következő évi (kivás időszaki) nyitó mérlegadatokkal.

Tehát az „adóalanyiság első évének nyitómérlegében a pénztár kimutatott értéke” kifejezés azon adóalanyoknál értelmezhető, amelyek már a fennállásuk, működésük során választják a kisvállalati adóra történő áttérést.

Ha például egy adózó 2024. május 1-jétől választotta a kisvállalati adóalanyiságot, és azt megelőzően a társasági adó alanya volt, akkor a 2024. január 1-jétől 2024. április 30-ig tartó törtidőszakra szóló beszámoló részeként mérleget kell készítenie, mely esetben a 2024. május 1-jei, vagyis a kiva-alanyiság első évének nyitó mérlegében kimutatott pénztár értéke lesz az az érték, amelyet a pénztár mentesített értékének meghatározásakor a tárgyi összes bevétel 5 százalékához vagy legalább az 1 millió forinthoz kell viszonyítani.

b) a megalakulással egyidejűleg választott kiva-alanyiság esete

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, újonnan alakult vállalkozások – előző évi adatok hiányában – nyitó mérleggel nem rendelkeznek. Ennek okán az újonnan megalakuló, kivát választó adózó megelőző üzleti év híján nyitó pénztár értékkel nem rendelkezik, ezért esetében az „adóalanyiság első évének nyitómérlegében a pénztár kimutatott értéke” kifejezés nem értelmezhető sem a megalakulás évében, sem ezt követően. Ezeknél az adózóknál a pénztár mentesített értéke tehát minden esetben vagy a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, vagy legalább 1 millió forint lehet (a két érték közül a magasabb összeg).

Tekintettel arra, hogy a létrejövetellel egyidejűen kisvállalati adót választó adózó nyitó mérleggel nem rendelkezik, ezért esetében nem beszélhetünk pénztár értékének tárgyévi növekményéről, illetve csökkenéséről. Ez azt is jelenti, hogy a tevékenységet kezdő vállalkozásnál nem merülhet fel a Katv. 20. § (3) bekezdés b) pontjában, illetve 20 § (4) bekezdés c) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása.

---