A pénzügyi képviselet intézménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi képviselet témaköre akkor merül fel, amikor külföldi illetőségű adóalany adókötelezettségét nem tudja a normál szabályok, például fordított adózás keretein belül kezelni partnerével, hanem adószámot kell kérnie a teljesítési hely szabályok szerint illetékes ország adóhatóságától.

A helyzetet bonyolítja, hogy országonként változó, sok-sok részletszabályra kell tekintettel lenni, hogy eldönthessük, szükség van-e pénzügyi képviselői megbízást adni erre a célra szakosodott jogi személynek. Bár nagyon sok és szerteágazó részletszabály van országonként, az közös, hogy a pénzügyi képviselet kötelezettsége harmadik országos illetőségű adóalany esetén merül fel, ha az adókötelezettség teljesítése nem kezelhető a fordított adózás segítségével, hanem adószámot kell kérni az illetékes adóhatóságtól.

A témában nem csupán a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó illetőségének van különös jelentősége, de az általa teljesített ügylet természetének is, ugyanis ha az ügylet eredményeképpen a teljesítésre kötelezett adóalany tevékenysége telephelyet keletkeztet adott országban, akkor újra nem merül fel a pénzügyi képviselet intézménye, ugyanis a telephely letelepedettséget keletkeztet, ezért nincs szükség pénzügyi képviselőre. Ellenben, ha az ügylet jellege nem keletkeztet telephelyet, akkor szükség van pénzügyi képviselő megbízására az adókötelezettség teljesítéséhez.

A legbonyolultabb kérdéskör akkor szokott előjönni, amikor a harmadik országos illetőségű adóalanynak van már az unión belül másik országban adószáma. Ebben az esetben az első kérdés, amit tisztázni kell, hogy az adóalany a másik Közösségen belüli országban kapott adószáma eredményeképpen letelepedettnek tekinthető-e, telephelyet keletkeztet-e adott országbeli tevékenysége.

Hirdetés

Tájékozódjon hiteles és megbízható forrásból az adóváltozásokról! Ismerje meg a megújult ADÓklub csomagokat, amellyel 1 éven keresztül minden aktuális és releváns adóinformáció rendelkezésére áll.

Abban az esetben, ha igen, tehát Közösségen belül rendelkezik már letelepedett jogállással, akkor hiába a székhelye szerint harmadik országos illetőségű, mégsem kell pénzügyi képviselőt megbíznia, ugyanis már nem tekinthető „klasszikus” harmadik országos illetőségű adóalanynak. Az előbbi gondolatsornak természetesen az is a következménye, ha a másik Közösségen belüli országban nincs telephelye, nem minősül semmilyen szempontból sem letelepedett adóalanynak, akkor a másik uniós országban rendelkezésre álló adószáma nem menti fel az adóalanyt a pénzügyi képviselő megbízásának kötelezettsége alól.

A magyar szabályok alapján több követelményt is teljesítenie kell annak a gazdasági társaságnak, amely pénzügyi képviselői szolgáltatást kíván nyújtani harmadik országos illetőségű adóalany részére. Az első követelmény, hogy a gazdasági társaságnak jogi személyiséggel kell rendelkeznie. A második követelmény, hogy a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak minimum 50 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkezzen. Annyi könnyítést ad a jogalkotó, hogy a jegyzett tőke követelmény kiváltható ugyanilyen nagyságrendű bankgaranciával. Végül, de nem utolsó sorban a pénzügyi képviselőnek nem lehet az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Fel szokott merülni kérdésként, ha a képviselt adóalany áfa tekintetében visszaigénylő pozícióba kerül, akkor kinek teljesíti az adóhatóság a visszatérítést. A jelenleg hatályos szabályok szerint nem a pénzügyi képviselő kapja meg a visszatérítést, hanem a külföldi illetőségű adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájának javára teljesíti az adóhatóság a visszatérítést.

Szintén gyakori kérdés szokott lenni, hogy egyszerre lehet-e több pénzügyi képviselője az adóalanynak? Erre jelen hatályos szabályok szerint nincs lehetőség, csak egy pénzügyi képviselője lehet az adóalanynak.

Jelen cikket hadd zárjam egy szintén nagyon gyakori kérdéssel, tudniillik lehet-e belföldi adóalanynak pénzügyi képviselője? Erre is jelen lehetőségek között nemleges a válasz, belföldi adóalany nem bízhat meg pénzügyi képviselőt adókötelezettségei teljesítésére.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.