A román kormány módosítani fogja a bankadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A román kormány módosítani fogja a bankadó bevezetéséről szóló, tavaly év végén elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, de nem fogja hatályon kívül helyezni azt – jelentette ki hétfőn Viorica Dancila román miniszterelnök a parlamentben.

A kormányfőt az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) hívta a törvényhozói testület elé, hogy adjon számot a tavalyi 114-es számú sürgősségi kormányrendeletről, amely az ellenzék szerint a csőd felé viszi a román gazdaságot. A bankok eszközeire kivetett úgynevezett kapzsisági adó alkalmazásáról a miniszterelnök elmondta: jelenleg tárgyalásokat folytatnak az érintett felekkel, ezt követően módosítani fogják a hatályos rendelkezéseket. A kormányfő ugyanakkor megvédte a január 1-jétől hatályban levő rendeletet, amely – mint mondta – különböző gazdaságösztönző intézkedéseket is tartalmaz.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a parlament folyosóján újságíróknak elmondta: egyebek mellett az a javaslat merült fel, hogy ne a bankközi hitelkamatlábhoz kössék a bankadó fizetését, hanem a pénzintézetek félévente vagy évente fizessék az adót. A rendelet jelenleg negyedéves fizetési kötelezettséget ír elő. A Hotnews.ro hírportál értesülése szerint az egyik lehetőség az, hogy a bankadót az aktívák 1,2 százalékáról 0,5 százalékra csökkentik.

A román pénzügyminiszter egy csütörtökön keltezett, de hétfőn a román média által nyilvánosságra hozott levélben megígérte a Standard and Poor’s hitelminősítőnek, hogy a hatóságok csökkenteni fogják az adó mértékét és nem kötik annak mértékét a bankközi hitelkamatlábhoz. A levelet azt követően írta a pénzügyminiszter, hogy a hitelminősítő aggodalmát fejezte ki a bankadó miatt és a román média szerint emiatt rontani tervezi Románia hitelbesorolását.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. május 18.

Áfa: állandó telephely kérdésköre

A nemzetközi ügyleteket tekintve teljesítési hely megállapítása során elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalatoknak hol van a gazdasági célú letelepedettségük, egy adott országban keletkezik-e telephelye, ugyanis ennek megléte vagy hiánya befolyásolhatja az ügylet adójogi megítélését, a székhely mellett. Általános forgalmi adót illetően gazdasági letelepedettség alatt a székhelyet és az állandó telephelyet kell érteni. Mind a két fogalom fontos egyrészt a szolgáltatásnyújtások tekintetében, másrészt a megrendelőt illetően. Bemutatjuk a szabályozást és egy érdekes jogesetet.