Ingatlanok bérbeadása az áfa rendszerében III.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amikor ingatlanok bérbeadásával foglalkozunk, mindenképpen ki kell térni a közüzemi díjak továbbszámlázásnak kérdésére, illetve a helyes teljesítési időpont meghatározására.
A teljesítési időpont meghatározása során abból kell kiindulnunk, hogy a bérbeadást folyamatosan végezzük, vagy eseti jelleggel. Amennyiben eseti jelleggel végezzük, azaz a bérlet konkrét eseményre, időpontra szól, akkor a bérbeadás tényleges megvalósulásának időpontja lesz a teljesítés időpontja az Áfa tv. 55. § alapján. Viszont ha a bérbeadás folyamatosan valósul meg, akkor az Áfa tv. időszaki elszámolásra vonatkozó szabályai (Áfa tv. 58. §) alapján kell meghatározni a teljesítési időpontot.
Mivel jelen cikk kereteit jóval meghaladná az időszaki elszámolás szabályainak részletesen ismertetése, ezért csak a legfontosabb rendelkezésekre térünk ki.
Alapvetően három eset lehetséges, az első – a főszabály -, amikor az időszaki elszámolás teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja lesz, ha a fizetési határidő megegyezik az időszak utolsó napjával.
Például „A” Kft. bérbe adja ingatlanát „B” Zrt-nek. Az elszámolási időszak legyen 2018. szeptembere. A bérbeadó szeptember 5-én állítja ki a számlát, aminek esedékessége 2018.09.30, ezek alapján – a főszabályt alkalmazva – a teljesítés időpontja is 2018.09.30 lesz.
A második eset, amikor az időszakra vonatkozó ellenérték esedékessége is és a bizonylat kelte is megelőzi az időszak utolsó napját, akkor a bizonylat kelte lesz a teljesítés időpontja.
Az előbbi példából kiindulva, ha a számla kelte marad szeptember 5, de a fizetés esedékessége egy nappal előbbre jön (2018.09.29), akkor életbe lép a kiegészítő szabály, és a teljesítés időpontja 2018.09.05 lesz.
A harmadik eset a fizetés esedékességéhez telepíti a teljesítés időpontját. Ez a szabály akkor lép be, ha fizetési határidő átlépi az elszámolási időszakot. A jogalkotó azonban itt beavatkozik a felek szabad döntésébe, ugyanis ha a fizetési határidő 60 nappal lépné túl az elszámolási időszakot, akkor a 60. napon beáll a teljesítés időpontja (kvázi ez a negyedik eset).
Korábbi példánál maradva, ha a 2018 szeptember időszakra vonatkozó számlát a bérbeadó pl. október 5-én állítja ki és fizetési határidőként október 27-ét jelöli meg, akkor ez az időpont lesz a teljesítési időpont is.
A mindennapi gyakorlat során gyakran találkozunk olyan bérbeadással, amelynek során a bérleti díjat külföldi fizetőeszközben határozzák meg, kérdésként merülhet fel, ilyenkor mikori árfolyamon kell a konverziót elvégezni, a válasz a számla kelte szerinti árfolyamot használjuk az átváltás során.
Hosszúra nyúlt témánk lezáráshoz közeledve, térjünk ki pár gondolat erejéig a közüzemi díjak továbbterhelésének kérdéséhez. Nagyon fontos tisztában lenni a bérbeadott ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi és egyéb (pl. karbantartási) díjak áfa-kezelésével, hiszen ahogy alább látni fogjuk nagyon tanulságos esetek is létrejöhetnek. Amikor a bérbeadó a közüzemi díjakat is továbbterheli, valójában két szolgáltatást nyújt a bérlőjének. Az egyikben saját jogon számláz, a másik esetben (közüzemi díjak) viszont ő rendeli meg a szolgáltatást a bérlő javára, azaz közvetített szolgáltatást nyújt megrendelője részére. Ennek kapcsán nagyon fontos leszögezni, hogy a közüzemi számlák a bérbeadó nevére érkeznek, azaz a mérőórák nem lettek a bérlő nevére átírva. Ilyen esetben vizsgálni kell, hogy a két szolgáltatás hogyan viszonyul egymáshoz, van-e köztük olyan amelyik „erősebb”, vagy „alárendelt” a másikhoz képest. A mindennapos gyakorlat szerint a bérlet tekinthető erősebb szolgáltatásnak, és a közüzemi díjak továbbszámlázása járulékos szolgáltatásnak fog minősülni és az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint osztani fogja a főszolgáltatás áfa-kulcsát. Ennek az a következménye, ha például távhőt terhel tovább a bérbeadó, akkor az elveszti kedvezményes adókulcsát ebben a konstrukcióban és ha a bérbeadó adókötelezettséget választott, akkor az is fel fogja venni a normál kulcs 27%-os adómértékét.
Ez akkor is így lesz, ha a felek külön számlában kívánják „egyszerűsíteni” a helyzetet. A fő- és járulékos szolgáltatás szabálynak ott van még nagyon fontos vetülete, ha a bérbeadó a főszabályt követve adómentesen végzi a bérbeadását, akkor a közüzemi díjak is adómentesen lesznek továbbszámlázva, viszont ebben az esetben a bérbeadó nem helyezheti levonásba a szolgáltatók által kiszámlázott díjak áfa-tartalmát.
Utolsó csavarként pedig annyival egészítsük ki a fenti logikai sort, hogy ha a mérőórák átírása megtörténik és azok a bérlő nevére kerülnek, akkor már nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, vagy fő és járulékos szolgáltatásról, azok normál megrendelések lesznek a bérlő oldaláról.
A szerző Molnár Péter független adótanácsadó.