A számolócédulák varázslatos világa


Húsvétra egy könnyedebb adótörténeti téma. A számlázás történetében bájos, időnként a művészi ábrázoláshoz közeli epizódot képeztek a számolócédulák. Ma már leginkább csak a gyűjtők ismerik ezeket. A legbecsesebb darabok borsos áron cserélnek gazdát, nem ritkán antikváriumokban, árveréseken.

“Azért született a világra, hogy mosolygó színes arcával mindenkit meghódítson, akinek csak a keze ügyébe kerül, vagy akinek a pillantása reá esik, de örökösen csak a hátát mutogatja, a hátát, amin ott van a számla, amit fizetni kell…”

(Reklámélet havilap, 1938)

A számlázás történetének is vannak érdekességei. Azt, hogy a szerződések, a kereskedelmi ügyletek esetében dokumentálásra is szükség van, már az ókorban is felismerték. A Mezopotámiában fellelt agyagtáblák sokszor tanúskodnak ilyen ügyletekről. Magának a pénznek a kialakulása is az árucsere, a kereskedelmi ügyletek dokumentálási igényéhez kapcsolódik.

A képek hivatkozási sorszámát [szögletes zárójelek] között tüntetjük fel.

A számolócédulák kialakulása, elterjedése

A számolócédulák a kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység sajátos segédeszközeként a XIX. század elején terjedtek el, főleg az osztrák császárság területén. Fénykoruk a XIX. század végétől a második világháborúig terjedt, de akár ma is találkozhatunk ezekkel. Az első sorozatgyártott reklámeszközök közé tartoztak.

1. Három szecessziós cédula

Az elterjedéséhez szükség volt természetesen az erre való igényre, ami a kereskedelem és a vendéglátás fellendülésével jött létre, illetve arra a gyáriparra (papírgyártás, nyomdagépek), amely viszonylag olcsón, nagy tömegben elő tudta ezeket állítani.

Szerepet játszott a divatossá válásában az is, hogy az 1870/71-es háború után (a korábbiakhoz képest) szokatlanul hosszú békeidőszak következett, ami alapvetően megváltoztatta a fogyasztási szokásokat, különösen a városokban az arisztokrácia és a módosabb polgárság körében divattá vált a vendéglői szolgáltatások igénybe vétele. Sok olyan árucikk megjelent, amelyek importból származtak vagy csak gyárakban voltak előállíthatóak, és ezeknek az értékesítésére sok fűszerbolt, vegyeskereskedés, szatócsbolt nyílt.

Megnövekedett a nagyvilág hírei és a kultúra iránti igény is, a koncertterem, a színház, később a mozi látogatása mellett a könyvolvasás, az újság-előfizetés [15], a rádióhallgatás is a nagypolgári családok életviteléhez tartozott.

Ezen okok miatt is a XIX. század második fele volt a számolócédulák elterjedésének, fellendülésének az időszaka.

A számolócédulákat leggyakrabban vegyeskereskedésekben, éttermekben, kávézókban, kocsmákban alkalmazták, ezért volt másik elnevezésük a pincércédula, németül Kellnerzet. Az 50-es, 100-as tömbökben készült cédulákat vagy a kereskedő, a vendéglátós vásárolta meg, vagy a terméket (italt, kávét stb.) előállító, nagykereskedelmi forgalmazó bocsátotta a rendelkezésükre. A kereskedő, a vendéglátós ezen a cédulán számolta ki a fizetendő összeget, és átadta a vevőnek, fogyasztónak.

A cédulák mérete általában 7´15 cm, egyik oldalukon reklámjellegű képpel, szöveggel, az üresen (vagy kevés szöveget tartalmazó) oldalon jegyezték fel a számításokat, végösszeget. A mérete miatt is a levéltárak, könyvtárak a számolócédulákat az aprónyomtatványok közé sorolják.

2. A csokoládét mindenki szereti

A számolócédulák tartalma és formavilága

A számolócédulák reklámozásra használt oldalán leggyakrabban az adott kereskedelmi egységben vásárolható, fogyasztható termékek szerepeltek, a megcélzott közönség a fogyasztók, vásárlók mellett gyakran a gyerekek voltak. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a színes cédulákat a gyerekek szívesen gyűjtötték [2, 5, 6], cserélgették, sorozatok [3] jöttek létre, ilyen módon még akkor is „forgalomban maradtak”, amikor a cédulán lévő számítások már elvesztették jelentőségüket.

A számolócédulákon minden elképzelhető áru és szolgáltatás megjelent, tulajdonképpen a bölcsőtől a sírig. Az áruk és szolgáltatások mellett teret kapott rajtuk a politikai propaganda, a legkülönbözőbb célokra való adománygyűjtés, mozi, színházi és operaelőadás, különböző évfordulók megünneplése, vásárok, sőt, egészségügyi felvilágosítás is szerepelt a célok között.

Sok számolócédulán találhatóak neves művészek rajzai (Munkácsy Mihály, Uitz Béla, Egri József, Fényes Adolf, Rippl-Rónai József, Márffy Ödön stb.), ezek alapvetően a megélhetési gondokkal küzdő művészek segélyezését szolgálták. Más esetekben népszerű emberek– például Chaplin, Edison – alakját, arcképét használták a cédulákon.

A leggyakrabban szereplő termékkörök a következők voltak: pezsgők, borok, sörök, aperitif- és egyéb röviditalok, ásványvizek, dohányzással kapcsolatos termékek (beleértve a leszoktató termékeket is), kakaó, valódi és pótkávé, csokoládé, cukorka, könyv, zenemű, hangszer [10], cipőpaszta, mosópor, újság-előfizetés, konyhai segédanyagok (sütőpor, MAGGI-kocka [16] stb.), szalámi, illetve a kereskedő neve vagy üzlete [11].

A képi megvalósításban sokszor szerepelnek mitologikus személyek, szentek, festői témák, bájos nőalakok, gyermekek.

3. Egy szép Törley pezsgős sorozat

A grafikai megvalósítást az adott kor stílusai jellemzik, a legszebb számolócédulák gyakran hordoznak szecessziós [1] jegyeket (kialakulásakor a szecessziót nem tartották művészetnek, sokkal inkább a giccsel azonosították, hiába, az „akadémikus művészek” soha nem tűrték el az általuk képviselt stílustól való elhajlásokat – ez ma sincs másként!).

A számolócédulák alapvetően két kategóriába sorolhatóak, vagy a nagyobb méretben készített plakátok kicsinyített változatai voltak, vagy a levélpapírhoz, borítékhoz hasonló reklámhordozók.

Aki megengedhette magának, az egyedi előállítású litografált (kőnyomatos) számolócédulákat készíttetett, sokszor alkalmaztak többszín-nyomást is. Alkalmazták a fotónyomtatást is a cédulákon.

Készültek biankó [11/1] cédulák is, amelyen csak grafika volt. A vevő kiválasztotta a neki tetsző grafikát és nyomdai eljárással vagy egyszerű bélyegzőnyomattal tüntethették fel rajta a szöveget.

A grafikai munkákat gyakran neves művészek készítették el, bár nevük ritkán lett feltüntetve a számolócédulán. Ilyen tervezőmunkát végzett például Berény Róbert, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza, Macskássy Gyula.

A grafikák mellett gyakran szerepelnek a cédulákon terméklisták, rövid kis rigmusok [7], receptek, de előfordulnak adakozásra buzdító vagy hazafias érzületeket [9] megcélzó szövegek, illetve a vásárlásra buzdító ajándékakciók [15/2, 17/2] reklámjai is. Egyes cédulákon megjelenik a humor [18, 21] is, de előfordulnak – ma már csak bájosnak tekinthető – erotikus célzások [3/1, 4/3] is. Néhány felirat példaként:

„Ki a Szent István malátakávét issza, Annak a feje mindig tiszta.”

„Nem paripa, ha nem nyerges, / Nem is kislány, ha nem szerelmes, / Nem is csárda, ha nem hangos, / Nem is kávé, ha nem FRANCK-os!”

„Lelőtték a jobbkaromat, folyik piros vérem, doktor bácsi Lysoformmal fertőtlenítse, kérem!”

„Kamatostul veszed hasznát, hogyha használsz VESTA Pasztát” (ajándékakció: 6 üres dobozért egy teli doboz cserébe)

„Szeresd a szép magyar hazát, vegyél mindig ’Kakas-pasztát’!”

„Magyar árut vásárolj!”

 „Hazafiasan cselekszik az a magyar asszony, aki a külföldi árúk helyett BÉKÉSSY és Tsa. Debreczeni czég SZAPPANAT vezeti be háztartásába.”

„Éhgyomorra naponta keserűvíz ’Apenta’”

„Könnyen hajt és biztosan gyógyít a MIRA VÍZ”

„Meghajtja magát” (szintén MIRA-víz)

Sok cédula készült több nyelven is. A magyar mellett a német, a francia, az angol és az orosz szerepelt leggyakrabban. Egyes esetekben egyetlen cédulán szerepelt több nyelven a felirat, máskor viszont ugyanazt a grafikai hátteret alkalmazták a különböző nyelvű nyomatokhoz, legfeljebb a grafika színezését változtatták meg.

A számolásra használt oldalon gyakran szerepel az utasítás, hogy fordítsa meg az olvasó a kezében lévő cédulát, de az is előfordult, hogy az utasítás így hangzott: „Ne tessék megfordítani!”, aminek eredménye a megfordítás és a reklám elmélyítése volt.

A reklámozott ásványvizek számos betegséget gyógyítottak, de még a szeszesitaloknál is előfordult, hogy minimum egészségesként reklámozták azokat.

Akkoriban – erről tanúskodnak egyes cédulák – nem kellett szégyellni a mámoros helyzetet [12], és büszkék voltak az arisztokratikus allűrökre [13], vagy arra, ha az arisztokrácia vagy az uralkodó beszállítói voltak a termékek előállítói. Ez utóbbit gyakran feltüntették a cédulákon.

Megjelennek a cédulákon a kor találmányai [14] is, így például a rádió, az autó, a repülőgép, a villanyvasaló. A felfedezések [4] közül a rádium és a líthium (lithion) különösen vonzó lehetett akkoriban, hiszen márkanévként, illetve ezt tartalmazó termékek reklámozására is használták ezeket.

4. A rádium és a lítium egészségesebbé teszi az innivalókat

Számos ma is ismert márkanév található a korabeli számolócédulákon, így például Zwack, Törley, Dreher, Tuborg, Szerencsi, Meinl, Oetker, Stollwerck, Maggi, Persil, Herz, Pick.

&&&&&

A pénzügyi, gazdaság(politika)i tartalmú számolócédulákról (és néhány, most kimaradt témáról) külön cikkben fogunk szólni.

A pénztárgépek, a nyomtatott blokkok kiszorították a számolócédulákat a használatból, ha nem is teljesen. A pénztárgépek története sem kevésbé színes, mint a számolócéduláké, a későbbiekben ezekre is visszatérünk.

Köszönetnyilvánítás

A cikk illusztrációinak többségét képező számolócédulákat dr. Farkas Pál szakgyógyszerész bocsátotta gyűjteményéből a szerző rendelkezésére, technikai segítséget nyújtott Gyura Sándor, a Ceglédi Kossuth Múzeum etnográfus munkatársa.

Külön köszönet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteménynek, a Dreher Sörmúzeum – Söripari Emléktárnak, hogy a tulajdonukban/jogkezelésükben lévő számolócédulák esetében hozzájárultak azoknak e cikk illusztrációjaként való felhasználásához.

Irodalom:

Karsay Orsolya-Monok István (szerk): A Nemzeti Könyvtár kisnyomtatványtára (OSZK-Osiris, Budapest, 2002)

Kiss Csaba: “Szép hölgy szív nélkül” – A számolócédula meséje

Rumy Ágnes: Magyar számolócédulák a XIX. század végén és a XX. század elején

(szerző megjelölése nélkül) Számolócédula, reklám a kézben

5. A kakaó és a pótkávé is a gyerekek kedvence

6. A gyerekek, mint célközönség

7. Költészeti remekek

8. Kávé, pótkávé, kávé

9. Még egy cipőpaszta vásárlása is lehet hazafias cselekedet

10. Kulturális körkép

11. Amikor a kereskedő magát hirdeti (középen egy lakberendezési bolt számolócédulája)

12. Mámor

13. Diszkrét báj

14. A kor találmányai megjelentek a számolócédulákon is

15. Újságot tessék! A Színházi Élet ajándékot is ad.

16. MAGGI megízesíti a mindennapi levesünket

17. A Pemetefű cukorka és a Diana sósborszesz ma is ismert termékek

18. Humor is van az ásványvíz hirdetéseiben

19. Az ásványvizek gyógyító hatása ma is ismert – ha nem is ennyire

20. Bor, bor, bor, …

21. Sörképek – humor, vidámság és egy szent

22. Pezsgőkörkép – 1.

23. Pezsgőkörkép – 2.

24. Rákóczi, mint védjegy. Sugárzik az egészség!

25. Zwack minden mennyiségben – 1.

26. Zwack minden mennyiségben – 2.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.