A Széchenyi Pihenő Kártya és az üdülési csekk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben 2011. január 1-jétől jelent meg az üdülési csekk helyébe lépő Széchenyi Pihenő Kártya, amelynek első példányait az év második felétől kezdték forgalmazni. Az Adó szaklap 2011/10-11. számában megjelent cikk az üdülésre, pihenésre szolgáló új juttatási formára vonatkozó adózási és más tudnivalókat ismerteti.

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 71. §-a (1) bekezdésének c) és (6) bekezdésének f) pontja szerinti, évi 300 ezer forint – kormányrendelettel meghatározott szolgáltatásokra fordítható – munkáltatói támogatást (béren kívüli juttatást) tesz lehetővé a ma ismert legkorszerűbb technika felhasználásával a bérnél jóval kedvezőbb adózás mellett. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait az 55/2011. (IV. 12.) kormányrendelet tartalmazza.

Adószabályok

Az Szja-törvényben 2011. január 1-jétől megszűnt a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása, de a leggyakoribb ilyen (a törvényben egyenként nevesített) juttatásokra vonatkozó adóztatási elv továbbra is az, hogy minden közterhet a juttatónak (kifizetőnek, munkáltatónak) kell viselnie. Az említett körbe nem sorolható juttatások a magánszemély jogviszony szerinti jövedelmeként adókötelesek 2011-től [megszűnt a korábbi 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti juttatások lehetősége]. Ez azt jelenti, hogy ez évtől nem érdemes a törvényben nem nevesített juttatást adni, még akkor sem, ha minden munkavállalónak azonos feltétel szerint járna, mert az ilyen juttatás utáni személyi jövedelemadót (adóelőleget) a juttatásban részesülő magánszemély fizeti, és a magánszemélyt, valamint a munkáltatót/kifizetőt egyaránt terheli a társadalombiztosítási járulék (tb-) vagy egészségügyi hozzájárulás (eho-) fizetési kötelezettség.

Munkáltató részéről történő juttatás esetén a munkaviszonyból származó jövedelemre, ha a juttató foglalkoztató és a juttatásban részesülő személyesen közreműködő tag, a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, míg ha a juttató a magánszemélynek nem foglalkoztatója, jellemzően az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell a közterheket (adót, tb.-t vagy ehót) megfizetni. Tehát emiatt is népszerű lehet a SZÉP-kártya-támogtás.

A kifizető adókötelezettsége mellett adható juttatásokat, azon belül a béren kívüli juttatásokat az Szja-törvény 70-71. §-a, az adóalap meghatározására, az eljárásra vonatkozó közös rendelkezéseket a 69. § tartalmazza. Eszerint a kifizető adókötelezettsége mellett adható juttatásokra is egyetlen adókulcs (16 százalék) vonatkozik. Az adó alapja a juttatás értékének 1,19 szerese. Az adókötelezettség keletkezésének (a jövedelemszerzés időpontjának) fő szabálya szerint az az időpont minősül, amikor megkapja a dolgozó a juttatást (például, amikor a SZÉP-kártya-támogatást az utalványszámlájára utalja a munkáltató). A bevallást és a kötelezettség megfizetését a juttatás hónapját követő hónap 12-ig kell teljesíteni.

A kifizető adókötelezettsége mellett adható juttatások nem képeznek járulékalapot, és – szintén a juttatás értékének 1,19 szerese után – a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is csak a kedvezményezett béren kívüli juttatások között nem nevesített juttatások esetében terheli a kifizetőt.

A SZÉP-kártya révén adott juttatás a juttató adókötelezettsége mellett kedvezményesen adható béren kívüli juttatás (azaz nem járulékalap, csak az 1,19 × 16 százalék adó terheli a juttatót, míg annak, aki a juttatást kapja, semmiféle adókötelezettsége nincs (Szja-törvény 71. §). SZÉP-kártya-támogatást csak munkáltató adhat, csak a munkavállalóknak. E szabály szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállalónak minősül a Munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, valamint a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Az éves kedvezményes adózású támogatási keret több juttatótól származóan együttvéve sem lehet több 300 ezer forintnál. Ezzel függ össze, hogy a támogatásban részesülőnek nyilatkoznia kell, hogy mástól is kapott-e ilyen juttatást, és hogy emiatt nem lépi-e túl az értékhatárt. A juttató az adókötelezettségének megállapításához ezt a nyilatkozatot veszi figyelembe. Ha utóbb az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett juttatás nem felel meg a törvény szerinti feltételeknek, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a juttató viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja-törvény 71. § (4)–(5) bekezdés].

A SZÉP-kártya felhasználása

SZÉP-kártya-juttatás kizárólag a munkavállalónak adható, viszont a számlához a munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint az élettársa is hozzáférhet a munkavállalóval azonos feltételek mellett a rendelkezésére bocsátott társkártya segítségével. A társkártyát is a munkavállaló igényelheti a munkáltatójánál. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltatónak. A társkártya tulajdonosát a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felhasználására, de a kedvezményes adózású SZÉP-kártya-támogatás évi összege társkártya estén sem lehet 300 ezer forintnál több.

A kártyával elektronikus utalványt csak az válthat be, akinek a nevére kiállították, de a cserébe kapott szolgáltatást vele együtt bárki igénybe veheti. Az utalványbeváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalványbeváltási felületen keresztül történhet.

A SZÉP-kártya szálláshely-szolgáltatás igénybevételére, és azzal együtt (de csak azzal együtt!) éttermi és mozgó vendéglátási, belföldi utazásszervezési, egyéb humán-egészségügyi, előadó-művészeti, múzeumi, növény-, állatkert és természetvédelmi, vidámparki, szórakoztató-parki, máshová nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős, fizikai közérzetet javító, testedzési és egyéb sport szolgáltatásokra használható fel.

A SZÉP-kártya (társkártya) beváltása ellenében a szolgáltató kizárólag a saját tevékenységi körébe tartozó, az előbbiekben felsoroltak között szereplő, valamint a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére. A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.

Egy adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-éig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus (lejárt) utalványok ellenértékét az intézménynek nem kell visszafizetnie a munkáltatónak, és a munkavállaló részére sem kifizetnie.

Megszűnik az üdülési csekk

A SZÉP-kártya bevezetésével összefüggő változás, hogy a hasonló szolgáltatásokra váltható üdülési csekk 2011. október 1-jétől már nem adható kedvezményes adózással (de a kiadott csekkek 2012-ben még kiválthatóak). Ezért az idén érdemes (még október 1-je előtt) a maximális üdülésicsekk-juttatást kiadni, és mellette lehet SZÉP-kártya-támogatást is adni (akár év végi jutalom helyett).

Surányi Imréné cikke részletesen ismerteti a kártya kibocsátására vonatkozó szabályokat, valamint a kártyához kapcsolódó díjakat és jutalékokat, és felhívja a figyelmet a SZÉP-kártya mint cafeteria-elem sajátosságaira is.

Forrás: Adó szaklap 2011/10-11. szám

---