A Széchenyi Pihenő Kártya és az üdülési csekk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben 2011. január 1-jétől jelent meg az üdülési csekk helyébe lépő Széchenyi Pihenő Kártya, amelynek első példányait az év második felétől kezdték forgalmazni. Az Adó szaklap 2011/10-11. számában megjelent cikk az üdülésre, pihenésre szolgáló új juttatási formára vonatkozó adózási és más tudnivalókat ismerteti.

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 71. §-a (1) bekezdésének c) és (6) bekezdésének f) pontja szerinti, évi 300 ezer forint – kormányrendelettel meghatározott szolgáltatásokra fordítható – munkáltatói támogatást (béren kívüli juttatást) tesz lehetővé a ma ismert legkorszerűbb technika felhasználásával a bérnél jóval kedvezőbb adózás mellett. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait az 55/2011. (IV. 12.) kormányrendelet tartalmazza.

Adószabályok

Az Szja-törvényben 2011. január 1-jétől megszűnt a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása, de a leggyakoribb ilyen (a törvényben egyenként nevesített) juttatásokra vonatkozó adóztatási elv továbbra is az, hogy minden közterhet a juttatónak (kifizetőnek, munkáltatónak) kell viselnie. Az említett körbe nem sorolható juttatások a magánszemély jogviszony szerinti jövedelmeként adókötelesek 2011-től [megszűnt a korábbi 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti juttatások lehetősége]. Ez azt jelenti, hogy ez évtől nem érdemes a törvényben nem nevesített juttatást adni, még akkor sem, ha minden munkavállalónak azonos feltétel szerint járna, mert az ilyen juttatás utáni személyi jövedelemadót (adóelőleget) a juttatásban részesülő magánszemély fizeti, és a magánszemélyt, valamint a munkáltatót/kifizetőt egyaránt terheli a társadalombiztosítási járulék (tb-) vagy egészségügyi hozzájárulás (eho-) fizetési kötelezettség.

Munkáltató részéről történő juttatás esetén a munkaviszonyból származó jövedelemre, ha a juttató foglalkoztató és a juttatásban részesülő személyesen közreműködő tag, a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, míg ha a juttató a magánszemélynek nem foglalkoztatója, jellemzően az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell a közterheket (adót, tb.-t vagy ehót) megfizetni. Tehát emiatt is népszerű lehet a SZÉP-kártya-támogtás.

A kifizető adókötelezettsége mellett adható juttatásokat, azon belül a béren kívüli juttatásokat az Szja-törvény 70-71. §-a, az adóalap meghatározására, az eljárásra vonatkozó közös rendelkezéseket a 69. § tartalmazza. Eszerint a kifizető adókötelezettsége mellett adható juttatásokra is egyetlen adókulcs (16 százalék) vonatkozik. Az adó alapja a juttatás értékének 1,19 szerese. Az adókötelezettség keletkezésének (a jövedelemszerzés időpontjának) fő szabálya szerint az az időpont minősül, amikor megkapja a dolgozó a juttatást (például, amikor a SZÉP-kártya-támogatást az utalványszámlájára utalja a munkáltató). A bevallást és a kötelezettség megfizetését a juttatás hónapját követő hónap 12-ig kell teljesíteni.

A kifizető adókötelezettsége mellett adható juttatások nem képeznek járulékalapot, és – szintén a juttatás értékének 1,19 szerese után – a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is csak a kedvezményezett béren kívüli juttatások között nem nevesített juttatások esetében terheli a kifizetőt.

A SZÉP-kártya révén adott juttatás a juttató adókötelezettsége mellett kedvezményesen adható béren kívüli juttatás (azaz nem járulékalap, csak az 1,19 × 16 százalék adó terheli a juttatót, míg annak, aki a juttatást kapja, semmiféle adókötelezettsége nincs (Szja-törvény 71. §). SZÉP-kártya-támogatást csak munkáltató adhat, csak a munkavállalóknak. E szabály szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállalónak minősül a Munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, valamint a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Az éves kedvezményes adózású támogatási keret több juttatótól származóan együttvéve sem lehet több 300 ezer forintnál. Ezzel függ össze, hogy a támogatásban részesülőnek nyilatkoznia kell, hogy mástól is kapott-e ilyen juttatást, és hogy emiatt nem lépi-e túl az értékhatárt. A juttató az adókötelezettségének megállapításához ezt a nyilatkozatot veszi figyelembe. Ha utóbb az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett juttatás nem felel meg a törvény szerinti feltételeknek, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a juttató viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja-törvény 71. § (4)–(5) bekezdés].

A SZÉP-kártya felhasználása

SZÉP-kártya-juttatás kizárólag a munkavállalónak adható, viszont a számlához a munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint az élettársa is hozzáférhet a munkavállalóval azonos feltételek mellett a rendelkezésére bocsátott társkártya segítségével. A társkártyát is a munkavállaló igényelheti a munkáltatójánál. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltatónak. A társkártya tulajdonosát a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felhasználására, de a kedvezményes adózású SZÉP-kártya-támogatás évi összege társkártya estén sem lehet 300 ezer forintnál több.

A kártyával elektronikus utalványt csak az válthat be, akinek a nevére kiállították, de a cserébe kapott szolgáltatást vele együtt bárki igénybe veheti. Az utalványbeváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalványbeváltási felületen keresztül történhet.

A SZÉP-kártya szálláshely-szolgáltatás igénybevételére, és azzal együtt (de csak azzal együtt!) éttermi és mozgó vendéglátási, belföldi utazásszervezési, egyéb humán-egészségügyi, előadó-művészeti, múzeumi, növény-, állatkert és természetvédelmi, vidámparki, szórakoztató-parki, máshová nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős, fizikai közérzetet javító, testedzési és egyéb sport szolgáltatásokra használható fel.

A SZÉP-kártya (társkártya) beváltása ellenében a szolgáltató kizárólag a saját tevékenységi körébe tartozó, az előbbiekben felsoroltak között szereplő, valamint a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére. A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.

Egy adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-éig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus (lejárt) utalványok ellenértékét az intézménynek nem kell visszafizetnie a munkáltatónak, és a munkavállaló részére sem kifizetnie.

Megszűnik az üdülési csekk

A SZÉP-kártya bevezetésével összefüggő változás, hogy a hasonló szolgáltatásokra váltható üdülési csekk 2011. október 1-jétől már nem adható kedvezményes adózással (de a kiadott csekkek 2012-ben még kiválthatóak). Ezért az idén érdemes (még október 1-je előtt) a maximális üdülésicsekk-juttatást kiadni, és mellette lehet SZÉP-kártya-támogatást is adni (akár év végi jutalom helyett).

Surányi Imréné cikke részletesen ismerteti a kártya kibocsátására vonatkozó szabályokat, valamint a kártyához kapcsolódó díjakat és jutalékokat, és felhívja a figyelmet a SZÉP-kártya mint cafeteria-elem sajátosságaira is.

Forrás: Adó szaklap 2011/10-11. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.