A távértékesítés szabályai az unión belül (1. rész)


Cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása.

Sokszor megtapasztalhattuk, hogy az általános forgalmi adó szabályozása alapvetően az adóalanyok közti ügyleteket rendezi el teljesítési hely, adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, hely, adólevonási jog megnyílta, visszaigénylése stb. szempontjából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nem adóalanyok felé történő értékesítésekre (szolgáltatásnyújtásokra) ne tartalmazna a törvény (direktíva) rendelkezéseket. Ezek ráadásul még el is tudnak térni a főszabályoktól, ún. atipikus előírások megfogalmazásával.

A most induló cikksorozatnak kettős célja van, egyrészt a nem adóalanyok felé történő értékesítések (szolgáltatásnyújtások) szabályainak áttekintése, valamint a digitalizációról szóló sorozatban többször hivatkozott, 2021-ben bevezetett e-kereskedelmi csomag bemutatása. Utóbbi megismerése azért is fontos, hiszen a jövő több szempontból is a 2021-es szabályok kiterjesztésére épül.

Abban az esetben, amikor Közösségen belüli adóalany értékesít szintén uniós nem adóalany részére, akkor három variációval találkozhatunk. Az első esetben a termék értékesítése úgy történik, hogy a nem adóalany vevő utazik el az adóalany értékesítő országába és ott megvásárolja a terméket. Ebben semmilyen csavar nincs, az ügylet teljesítéséhez nem szükséges fuvarozást rendelni, hiszen a vevő személyesen megy el érte. Az ügylet abban az országban teljesül, ahol az értékesítő van, az áru átadása országának szabályai szerinti adót kell megfizetnie a vevőnek. A vevő uniós viszonylatban nem lesz jogosult áfa-visszatérítésre.

Több körülményre kell tekintettel lenni, ha az adóalany értékesítő keresi fel a nem adóalany vevő országát és a vevő országában kerül sor az értékesítésre. Ebben az esetben már felmerül az adóalany regisztrációs kötelezettsége, magyarán kell-e neki adószámot kiváltania a megrendelő országának adóhatóságától. Tekintve, hogy uniós ügyletről beszélünk, ezért a válasz nagy valószínűséggel igenlő lesz, de ebben a vevő országának idevágó szabályozása lesz a döntő. Fontos lesz vizsgálni, hogy az eladó milyen formában végzi az értékesítést. Itt már megtörténhet, hogy az eladó állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyet létesít, végezheti ügynök útján, vagy személyesen stb. Ennél a második esetkörnél fontos kiemelni, hogy két ügyletet kell megvizsgálni, ugyanis történik egy kiszállítás, az áru megérkezik a vevő országába, valamint történik egy belföldi értékesítés. Itt ugyanis nem szállítással egybekötött ügylet történik, az áru előbb érkezik meg a végső vevő országába, majd az érkezést követően kerül sor az áru értékesítésére.

A harmadik, egyben részletesen vizsgálandó eset lehet, amikor az adóalany értékesítő szállítással egybekötve értékesít másik tagállamban élő nem adóalany vevő részére. Itt tehát nem arról van szó, mint az előző pontban, hogy történik egy kiszállítás anélkül, hogy az adóalany tudná, ki lesz a termék vevője, hanem saját országából szállít a nem adóalany vevő részére. Ez utóbbi esetet nevezzük távértékesítésnek. Főszabály szerint az adóalanynak be kell jelentkeznie a rendeltetési országba, adószámot kell kiváltania, és a helyi szabályok szerint kell számláznia vevője felé. Ez magába foglalja a helyi bizonylatolási követelmények betartását, a helyes adókulcs használatát, illetve az adó bevallását. A szabályozás – szűk körben – azonban lehetővé teszi, hogy az ilyen ügyletekre a saját – letelepedési – országának adókulcsát alkalmazza, bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.