A teljesítést megelőző számlázás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfa-törvény szerinti teljesítés időpontját megelőzően a részletfizetés, határozott időre történő elszámolás egyértelmű lehetőséget a teljesítést megelőző számlázásra. Kérdés azonban, hogy a konferenciák és rendezvények részvételi díját, illetve az előre kifizetett termékértékesítéseket hogyan lehet számlázni.


A jogszabály szövegéből az a következtetés vonható le, hogy a számla a teljesítés előtt is kibocsátható. Azzal kapcsolatban, hogy a teljesítés előtti számlázás milyen esetekben alkalmazható, az adóhatóság részéről világos álláspont nem ismert, erre vonatkozó adóhatósági tájékoztatást nem adtak ki.

Az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdés alapján az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére – ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet – számla kibocsátásáról gondoskodni.

A számlázásra vonatkozó határidőt az Áfa-tv. 163. §-a szabályozza. Az Áfa-tv. 163. § (1) bekezdése értelmében az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

  • a) a teljesítésig,
  • b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

Az Áfa-tv. 163. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

  • a) az ellenértéknek – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,
  • b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettséget jelent.

Az Áfa tv. 58. §-a alá tartozó ügyletek

A teljesítés előtti számlázás olyan termékértékesítés, szolgáltatás esetében, amelynél a felek részletfizetésben, illetve határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg (Áfa-tv. 58. §), az ezen ügyletekre vonatkozó speciális szabályozásból adódóan egyértelműen alkalmazható.

Az Áfa-tv. 58. §-a alá sorolható ügyleteknél a teljesítés előtti számlázás azon okból lehetséges, mert az Áfa-tv. a teljesítés időpontját elszakítja a tényleges teljesítés időpontjától, továbbá a teljesítés időpontjának az esedékesség napja minősül, így ezen időpont előtti számlázás kizárása kezelhetetlen helyzetet teremtene.

Konferenciák és más rendezvények részvételi díja

Adódik az a kérdés, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteken kívül más ügyleteknél is van-e mód a számlát a teljesítést megelőzően kibocsátani. Így például konferenciák, más rendezvények részvételi díjával kapcsolatban is gyakran felmerül a teljesítést megelőző számlázás kérdése. Továbbá adódik az kérdés is, hogy a részvételi díjról szóló számlában mely időpontot kell teljesítési időpontként feltüntetni.

Konferenciákon, más rendezvényeken történő részvétel ellenérték fejében történő biztosítása esetében határozott időre szóló elszámolás nem állapítható meg, tehát ezen az alapon az Áfa-tv. 58. §-a alá történő besorolás nem állja meg a helyét. Azonban, ha a résztvevő a részvételi díjat több részletben fizetheti meg, akkor ezen az alapon a teljesítés időpontja megállapítható az Áfa-tv. 58. §-a alapján. Ez azt jelenti, hogy az Áfa-tv. rendszerében az egyes részletek esedékessége külön teljesítési időpontnak minősül, így külön kell azokat számlázni. Az Áfa-tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél előleg fizetése fogalmilag kizárt, így a számlázott részletek esedékesség előtti megfizetése esetén a fizetett összegről nem kell (nem is lehet) számlát kibocsátani.

Amennyiben a részvételi díj részletekben nem fizethető meg, akkor részletfizetésről nem beszélhetünk, így az Áfa-tv. 58. §-a nem alkalmazható.

A teljesítés időpontjának az adófizetési kötelezettség megállapíthatóságának követelményéből adódóan egy konkrétan meghatározható időpontnak kell lennie. Tegyük fel például, hogy a rendezvény 2012. május 30-ától 2012. június 1-jéig tartott. Ekkor a teljesítés időpontja 2012. június 1-je volt.

Mint előzőleg említettem, az Áfa-tv. 163. § (1) bekezdése elvi szinten nem zárja ki a teljesítést megelőző számlázás lehetőségét, tehát bizonyos esetekben nem kifogásolható, ha a rendezvény szervezője előre kibocsátja a számlát a részvételi díjról, így a számlán a teljesítés időpontja a számla keltét követő időpont lesz.

Az Áfa-tv. 58. §-ának alkalmazhatósága hiányában figyelemmel kell lenni az előleggel összefüggő törvényi rendelkezésre is, amely értelmében, ha a teljesítésig a számla ellenértékét az ügyletben résztvevő felek kifejezett megállapodása alapján a fizetésre kötelezett részben vagy egészben megfizeti, s a megfizetett összeg az ellenértékbe beszámítható, akkor az előlegnek minősül.

Ebből adódóan, ha a rendezvényre jelentkező személy és a rendezvény lebonyolítója között létrejött szerződés szerint a jelentkező a rendezvény lebonyolítását megelőzően köteles a részvételi díjat egy összegben megfizetni, akkor a jelentkező által fizetett összeg előlegnek minősülne, amelyről külön számlát kell kibocsátani. Az Áfa-tv. nem zárja ki, hogy a fizetett előleg összege megegyezzen a szolgáltatás teljes adóval növelt ellenértékkel.

Ezzel szemben nincs szó előleg(ek) fizetéséről, ha a jelentkező nem köteles a részvételi díjat a rendezvényt megelőzően megfizetni, hanem azt önként, saját elhatározása alapján fizeti meg, akár egy, akár több részletben.

A fentiek alapján a teljesítést megelőzően lehetőség van a számla kibocsátására abban az esetben, ha a részvételi díj nem előleg formájában kerül megfizetésre. Amennyiben a részvételi díj előleg formájában kerül megfizetésre, akkor az előlegről számlát kell kibocsátani. Tekintettel arra, hogy a fizetett előleg megegyezik a teljes ellenértékkel, ezért álláspontom szerint elfogadható, ha az előlegről kibocsátott számla egyben a szolgáltatás teljesítését dokumentáló számlaként is funkcionáljon, mivel a teljesítés jövőbeli időpontja megállapítható. Ebből adódóan a számlán az előlegre vonatkozó teljesítési időpont mellett a szolgáltatás teljesítési időpontját is fel kell tüntetni.

Többet szeretne tudni az áfa-törvény gyakorlati alkalmazásáról? Jöjjön el konferenciáinkra!

Az összes RODIN konferenciát itt találja

Előre kifizetett termékértékesítések

A teljesítést megelőző számlázás lehetséges a „kiszállításos” termékértékesítések esetében is, amikor a vevő előzetesen megrendeli a terméket és kiegyenlíti annak vételárát, s ezt követően azt az eladó egyeztetett időpontban leszállítja a vevő részére. A számla a kiszállítás során kerül átadásra a vevő részére, amelyen a vevő elismeri a számlán feltüntetett termékek átvételét is.

Ebben az esetben a termék teljes vételára előlegként kerül megfizetésre, amelyről számlát kell kiállítani. A fizetett előleg megegyezik a teljes ellenértékkel, ezért véleményem szerint elfogadható, ha az előlegről kibocsátott számla egyben a termékértékesítés teljesítésének dokumentálására is szolgál, mert a teljesítés jövőbeli időpontja megállapítható. Ebből adódóan a számlán az előleg megfizetésének időpontja mellett és a termékértékesítés teljesítési időpontját is fel kell tüntetni.

Amennyiben a vételár előzetes megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel valósul meg, akkor az Áfa-tv. 163. § (2) bekezdés a) pontja szerint a számlát haladéktalanul ki kell állítani.

A teljesítés időpontjának vélelme

Az Áfa-tv. 163. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezésével összefüggésben mindenképpen felvetődik az a kérdés, hogy e jogszabályi rendelkezés általános jelleggel megengedi-e a teljesítés megvalósulásának vélelmére alapozva a teljesítést megelőző számlakibocsátást.

Adódhat az a válasz, hogy igen, hiszen az Áfa-tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél is csak vélelmezett a teljesítés. Azonban az Áfa-tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél nincs szó a teljesítés időpontjának vélelmezéséről, hiszen a felek az esedékesség időpontját elvileg egyértelműen meghatározzák.

A teljesítés előtti számlázás általános jellegű alkalmazhatóságából az következne, hogy erre bármilyen ügylet esetében sor kerülhet. Azonban ez nyilvánvalóan nem lehetséges, hiszen a teljesítés jövőbeli megvalósulásának vélelme számla kibocsátását generális jelleggel nem alapozhatja meg. Ezt támasztja alá az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése is, amely szerint számlát termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére kell kibocsátani.

Teljesítés hiányában nem beszélhetünk sem termékértékesítésről, sem szolgáltatásnyújtásról, valamint nem határozható meg a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének személye, ezért számla kibocsátása a szükséges információk hiányában nem is végezhető el.

(Rendezvények, konferenciák részvételi díjának számlázásánál – feltéve, hogy az Áfa-tv. 58. §-a nem alkalmazható, valamint előleg fizetése nem valósul meg – a teljesítés előtti számlázásra azért van lehetőség, mert a tevékenység sajátos jellegénél fogva a teljesítés időpontja előzetesen is ismertnek tekinthető.)

Amennyiben a termékértékesítés adóval növelt ellenértéke előleg formájában a teljesítést megelőzően megfizetésre kerül, az előlegről kibocsátott számla kizárólag akkor dokumentálhatja a jövőbeli teljesítést is, ha annak időpontjában a felek előzetesen megegyeztek, és az eladó részéről ezen időpontban történő teljesítés semmiféle akadályba nem ütközik.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2024. október 14.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

2024. október 14.

Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak

Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.