A transzferár-szabályok változásával a nagyobb cégek járnak rosszabbul


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022 folyamán több jogszabály is módosításra került, melyek érintették a hatályos transzferár-szabályokat. A legutóbb, 2022. december 9-én, a Pénzügyminisztérium által közzétett, a 32/2017. NGM Rendelet módosításával kapcsolatos jogszabálytervezet alapján a magyar transzferárazási környezet jelentősen átalakul.

2022. július 27-én hirdették ki a 2022. évi XXIV törvényt Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról, mely a Tao. tv, az Art. és a 32/2017. NGM Rendelet vonatkozásában is lényeges változásokat hozott a transzferár szabályokban. A nyári és őszi adócsomag változásai, továbbá a Pénzügyminisztérium által december 9-én publikált jogszabálytervezet (a módosuló NGM Rendeletről) alapján több nagy horderejű, transzferárazással kapcsolatos változással kell szembenéznie az adózóknak.

A nyáron közzétett rendelkezések közül kiemelnénk, hogy a nyilvántartási kötelezettség megszegésével kapcsolatos mulasztási bírságok a 2023. adóévtől szigorodnak. Az új Art. módosítás értelmében a mulasztási bírságot nyilvántartásonként lehet kiszabni. Ennek összege a korábbi 2 millió forint helyett ügyletenként 5 millió forintig, ismételt jogsértés esetén pedig 4 millió forint helyett 10 millió forintig terjed. Szintén a nyári adócsomagban rögzítettek egy transzferár-kiigazítással kapcsolatos változást. Ennek értelmében, amennyiben az adózó és kapcsolt fele közötti ügyletben alkalmazott ellenérték a szokásos piac tartományon kívülre esik, úgy az adózás előtti eredmény módosítását főszabályként a szokásos piaci tartomány középértéke (medián) alapján szükséges elvégezni a társasági adóban. Ez eltér a jelenlegi gyakorlattól, eddig elegendő volt a legközelebbi szokásos piaci értékre (alsó vagy felső kvartilis) elvégezni a kiigazítást.

A nyári és őszi adócsomag rendelkezései megkövetelik a transzferár-dokumentációra vonatkozó NGM Rendelet módosítását is. Ennek eredménye a december 9-én közzétett jogszabálytervezet, amelynek legfőbb rendelkezéseit az alábbiakban részletezzük.

Hirdetés

Transzferár szabályozás 2023 – Ingyenes webinárium!

2023. február 21-ei képzésünkön szó lesz többek között az új adatszolgáltatási kötelezettségről és határidőkről is. Regisztráljon az ingyenes webináriumra! >>

NGM Rendelet módosítás

Adatszolgáltatási kötelezettség tartalma és módosított értékhatár

A módosuló Tao. tv alapján új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat, amelynek tartalmi és szabályozási részletezése az NGM rendelet legfontosabb változása. A jogszabályok alapján a 2022. december 31. után beadott társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatni az Adóhatóság számára a kapcsolt vállalatokkal bonyolított tranzakciókról. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség főszabályként a nettó 100 millió forintos értéket elérő ügyleteket érinti és többek között az alábbiakra terjed ki:

  • ügylet megnevezése, arra legjellemzőbb TEÁOR kód, karakterizáció;
  • ügylet ellenértéke;
  • transzferár megállapítási módszer megnevezése;
  • alkalmazott árazás/ügyleten elért jövedelmezőség;
  • alkalmazott számviteli sztenderd megnevezése;
  • szokásos piaci tartomány.

Ez összhangban áll az eddigi szabályozással, amelynek értelmében a társasági adóbevallás benyújtásáig el kellett készíteni az adott évre vonatkozó transzferár-dokumentációt. Az új rendelkezések alapján ennek meglétét vissza is fogja követni az Adóhatóság, ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség a gyakorlatban megköveteli a dokumentáció meglétét. Fontos kiemelni, hogy az új kötelezettség már a 2022. üzleti évet is érinti, és ez egy plusz teher az adózó számára a korábbiak mellett.

További lényeges változás, hogy a transzferár-dokumentációs kötelezettség értékhatára a korábbi 50 millió forintról 100 millió forintra növekszik. Ez valamelyest szűkíti a dokumentálandó tranzakciók körét.

Egyéb változások

Szigorodnak az ügyletek összevonhatóságának szabályai és feltételei is. Nem lesz összevonható a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.

A Rendelet egy korábbi része is pontosításra került, mely alapján a helyi dokumentumokban most már szükséges bemutatni a konkrét költséghelyeket/főkönyvi számokat, melyeken a tesztelt ügyleteket nyilvántartják.

A kiemeltek mellett számos új rendelkezésnek kell eleget tennie az adózóknak, amelyeknek részleteit a december 9-én közzétett jogszabálytervezet, továbbá a nyári és őszi adócsomagok tartalmazzák.

A szigorodó szabályok és az új adatszolgáltatási kötelezettség megjelenése plusz terhet ró az adózóra, míg az megnövelt értékhatár mérsékli a dokumentációs terheket ‒ zárta összefoglalóját Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere.

Forrás: BDO sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.